Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-06 / 103. szám

A mm 0ELMAGYARORSZAG 1928 májra * adóhivatal a következőképen indokol: Ka fél közismerten fényüzB életmódot folytat.« Nem tudjuk természetesen, melyik adóhivatali tisztviselő vezeti a fénymért¿khitelesít!} hivatalt, as adótörvények száraz és szigorú rendelkezései nem elégednek meg ilyen sxubjektiv ászfeleten nyugvó indokolással. Más esetben, ahol as adózónak Szegeden és Kisteleken van üdeta, a következő indokolással találkozunk: la szegedi üzlet jövedelme 4000 P; a kisteleki üzlet vesztesége 3500 P; •dó 2500 P; adóalap 10.000 P. Az adóhivatal tehát összeadja az egyik üzlet nyereségét a másik üzlet veszteségével, ehhez hozzáadja a fél által lerótt forgalmi adó összegét és igy számítja ki az adózó adóköteles — keresetét. Az adóhivatal szerint a veszteség éppenolyan keresel, mini a jövedelem. Nem akarunk most az egyes esetekkel bővebben foglalkozni, érabár a szegedi kereskedőknek és iparosoknak a Délmagyarország rendelkezésükre áll, ha a nyilvánosság elé akarják vinni panaszaikat és sérelmeiket. Még csak azt akarjuk megírni, hogy a makói adóhivatal most állapodott meg Gerliczg Félix báróval az adóalapja tekintetében. Gerliczy Félix bárónak tudvalevően a makói adóhivatal területén ötezerötszáz katasztrális hold földje, erdeje, kastélya és parkja van. A vagyonból eredő keresetet a makói adóhivatal évi halszáznegyven pengőre taksálta s igy az OteaerOlsz&z katasztrális hold urának egy évben harminckét pengd kereseti adót kell fizetnie. Az egyenlő elbánás elvének ilyen gyakorlati alkalmazása mellett igazán nem lehet megérteni, hogy miért a kereskedők panaszkodnak s miért nem panaszkodik inkább az ötezerötszúz holdas birtok tulajdonosa? ^VÉRTESI ctpMsalonlAl M ul C»ongrAdl-palolAba, HorvAlh Mihály ucca Helyezte AL „DUrkopp", „Lucifer", .Síeyer" Amerlcán" KERÉKPÁROK o világversenyek győztesei minőségben utólérhetetlen Gyön dralci Cnmmlk. alkatrészed Itgolesóbban GYERMEKKOCSIK legszebb kivitelben reklám érakon Kardos István műszerész Ár|egyxék Ingyen. 454 Csekonlc* u. 5. Ernyők gyári lerakata" női, férfi és gyermek ernyők minden minőség és kivitelben eredet! gyári árakon l-a kloth 7*-, Ni félselyem divatos WKereskedőknek megtelelfi engedmény. Nagy választék fél és egész selyem divat ernyőkben Pollák Testvéreknél Széchenyi tér és Csekonics ucca. Meghívó. Régi tisztelt vevőinket, akik eddig még nem tisztelték meg érdeklődésükkel újjászervezett üzletünket, arra kérjük, méltóztassanak raktárunkat vételkötelezettség nélkül megtekinteni és meggyőződni arról, hogy ismét a régi dús választékú raktár áll b. rendelkezésükre. — Megbízhatóságunkat mindenki ismeri és elismeri. — Csak Jó minőségű árut adunk el szolid áron, igen kedvező fizetési feltételek melleit. Dr. SJ9LGÓ ÉS TÁRSI iSUEXTILKERESK. RT. (Somogyi u. 22., Zrínyi u. sarok.) 820 A magyar ssinésseí válsága Kevés észrevétel, sok Idézet egy szegedi könyv kapcsán Hónapok óta beszélik, hogy a szegedi könyvpiacon két, a vidéki szinészet ügyes-bajos dolgaival foglalkozó könyv készül megjelenni. Beszélték még, hogy az egyik hiteles adatok alapján fogja ismertetni azokat a közbenjárásokat, eljárásokat, erőteljes, olykor erőszakos és brutális beavatkozásokat, amelyekkel egyes szegedi újságírók, teljesen illetéktelenül, befolyásolni, sőt irányitani szerették volna az itteni szinészet sorsát. A könyv, állítólag, szokatlanul érdekesnek Ígérkezik és az országos könyvpiacnak is szenzációja lesz. Ez lenne a szegedi színészettel foglalkozó — másik könyv. Az egyik megjelent. A' cime: A magyar szinészet válsága. Alcime: Háborús és háború utáni színészetünk a kritika és az események tükrében. Szerzője: Wenner Sándor. Ara 10 pengő. Kiadója: a szerző. A könyv összesen 399 oldal, egy-egy oldal kvart nagyságú, a kötet tehát vaskos is, meg jókora is. A hatalmas munka az előszón kivül két részre oszlik. Az első részben, amely a 85. oldalon végződik, ezek a fejezetcímek vannak: A magyar színészet három korszaka. A Vidéki szinészet pusztulása. Színház és közönség. Színház és irodalom. Színház és a sajtó. Színház és felügyelet. Színház és közigazgatás. Szinházvállalkozók és színészek. Ebből az első részből néhány kis kostolót adunk. Ékesebben fogják jellemezni ezt a jellegzetes munkát, mint minden jelző, amit gyatra erőnkkel a világ valamennyi táján felkutathatnánk, felfedezhetnénk, ide hordhatnánk és csokorba köthetnénk. íme a részletek: — Irodalmilag, művészileg értékeset átkötni nagyobb lelkiismeretet, gondosságot és főleg nagy munkateljesítményt követel Írótól, színpadtól. (19. oldal.) — Amig színigazgatóink, színházaink művészi és üzleti politikája nem a csonka ország méreteihez és annak viszonyaihoz idomulnak, színpadi irodalmunk, dicsőséges színházi kulturánk ma mélyen lefélé iveit görbéje nem szökik a magasba, nem gyújt ragyogó, uj magyar szivárványt a kultúrnépek földi világát átölelő hatalmas égboltozaton. (27. oldal.) — Színpadi irodalmunk bibliája, a magyar drámairodalom lelke, forrása, a minden időkig hervadhatatlan nagy nemzeti értékünk, a minden magyar generációk kiaknázhatatlau lelki és erkölcsi kincstára: a magyar népszínmű. (28. oldal.) — Dicső elődök nyomába, miként szemünkkel napjainkban látjuk, korcs utódok léphetnek. Megérte ime a magyar szépirodalom, színpadi irodalom, a költészet — évszázadok óta most és előszór —, hogy művelői megsokasodott számában nagyon kevesen vannak az igazak. Megfogyatkozott a magyar lelkek éber házőrző komondora, szemfüles és gondos terelőpulija, — gombamódra mepszaporodtak szomorú, csillagtalan éjszakáink üvöltő sakálai, tartalmatlan, cél nélküli életet élő, üreslelkü páváskodó asszonyaink és leányaink pórázas agarai, keblen melengetett, tornáoos ágyban puhányokká kényeztett selyempincséi. (29. oldal.) — A legérdekesebb, színpadi irodalmunk meddőségét és zátonyra való, saját tengelye körüli vergődését, a laikus előtt is beszédesen szemléltető jelenség, a szinpadirodalom periódikus egyoldalúsága, uniformizálódása. (38. oldal.) — Az utolsó üz esztendő műsorain végigtekintve, alig itt-ott találkozik a szemlélődő értelem ép témával, egy-egy egészséges ötlettel, eleven, a természetes élet árjából kiszakított figurával, valamilyen eredeti, a lélek, a sziv mélyéről felhatolt hanggal, üde elméből pattant, eredeti helyzetből, a cselekményből önként folyó, igaz mosolyt keltő, humorszilánkkal. (39. oldal.) A második részben a szerző a szegedi szinház válságának történetét mondja el 300 olt oldalon. Szerepel tömérdek akta és lapszemelt| vény. Nem olvastuk össze, hogy hányszor hivatkozik Wenner az egyes lapokra, de mintha vezetne a Dél magyaron zág, nyilvánvaló ujabb bizonyítékául annak, hogy színházi ügyekben is a legjobban informált szegedi sajtóorgánum. A színházhoz mindig közel van a közönség. lehetn? mondani némi iróniával azokkal szemben, akik nem finnyáskodnak, amikor stílusbeli szabatosságról van szó. Megmondjuk még tehát, hogy mit mond a szerző a közön-t ségről, hiszen külön fejezetet szentel a szinház és a közönség viszonyának. Ezeket mondja: — A háború vége óta sokról lemondott, mérsékelte igényeit a közönség. (H) — Ha végigtekintünk az utóbbi évek nem alkalmi, de maradandó értékű, nagy sikerei során, azt látjuk, hogy a közönség lelke, a közönség izléset gondolkodásmódja a régi. (10.) — A háborúval, a forradalmakkal együttfáró tár* sadalmi züllés, az uj közönség tömegeinek igény és értelem nélkül történő élv ét stórakotdskajhástata... (34.) — Minden őrültségnek, üres fráztsnak akad imádó, tömjénező közönsége. (31.) — ... joggal háborodik fel és fordtt hátat a* dfdotatkész polgár annak a színháznak, amelynek pénztáránál azért váltott jegyet, mert nem orfeumi trivialitásokra, lokálok trágárságaira, hanem magasabbrendü stórakotásra vágyott, (ti.) i — Az uj közönség, mint teljesen érintetten szút terület egyformán fogékony volt a fával, a rostszál szemben. (19. oldal.) A 399. oldalon mindössze négy értelemizavaró sajtóhibát helyesbit a szerző. A könyvet az Endrényi Lajos nyomdavállalat állította elő gondosan, szépen. Szabadjon még felemlíteni a jellemző tulajdonságok között, hogy a magyar politikai, irodalmi és tudományos élet kiválóságai közé sorozza Pékár Gyulát és hogy a munka tizedik oldalának néhány sora szerint >a magyar nemzeti és kulturális élet három alappillére és tartóoszlopa az iskola, a sajtó és a színház.« \ Belvárosi Mozi MAJus T-«n, héttdn a 9 órai előadást a Széchenyi Moziban lorlfuk. MHIIIIIIIIHIÉ Három okos szó: Szegszárdy bőrönd jó! Saeged, Iskola ucca 11. Telefon: 10—74. 45