Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-01 / 99. szám

1W28 május 1. OFILMAGYARQRSZAG í A tábla Is felmentette a ffelbultással vádolt Nóvé Glzát A fiatalkora gyilkos tízéves büntetéséi helybenhagyták " (A Délmagtjarország munkatársától) 'Az ítélőtábla Kovács Rókus-tanácsa hétfőn Ítél­kezett abban a nagy feltűnést keltő gyilkossági ücyben, amelyet a mult év májusában fedeztek lel Vásárhelyen. A bünügy középpontjában a fiatal szép cigányleány, Nóvé Giza állott, akit az ügyészség azzal vádolt meg, hogy ő buj­totta fel gyilkosságra azt a fiatal embert, aki p legnagyobb kegyetlenséggel baltával és kés­tel megölte a. magános vásári kereskedőt, Kis fmrénét. A szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa előtt Jnegtartott főtárgyaláson a fiatal suhanc, aki mint elsőrendű vádlott szerepelt, nem ta­gadta a gyilkosság elkövetését, de kijelentette, ho«v a borzalmas tett elkövetésére Nóué Giza bujtotta fel. Nővé Giza mindent tagadott. Kijelentette, hogy ötszázezer koronával tartozott az áldo­zatnak, Üe ez az összeg az ő kereseti viszo­nyaihoz számítva nem volt olyan nagy, hogy fezért annak halálát kívánhatta volna. A két ¡vádlott szembesítése eredménytelenül végző­dött. — Hazudsz, hazudsz! —- sikoltotta annak Idején Nővé Giza, — amikor a szembesítés alkalmával szemébe nézett a fiatal suhancnak. A főtárgyaláson sok tanút hallgattak ki, akik közül azonban egy sem akadt, aki terhelő val­lomást tett volna Nővé Giza ellen. A törvényszék bizonyítékok hiányában Nóvé Gizát felmentette a vád alól, a fiatalkorú su­hancot 10 évi fegyházra Ítélte. A hétfői felebbezési tárgyaláson mindkét vádlott megjelent a bíróság előtt. A fiatal suhancot börtönőrök hozták elő. Rabruhájá­ban egykedvűen várakozott a tárgyalás meg­nyitására. A tárgyalóterem előszobájában az egyik széken Nóvé Giza ült kék selyemkabát­kájában. A vádlottak padján azután egymás mellé került a parasztfiú és a cigányleány. Egy­másra sem néztek. A törvényszék ítéletének is­mertetése után a pőrbeszédek következtek. A tábla helybenhagyta a tőrvényszék Ítéle­tét. Kimondotta, hogy Nóvé Giza ellen bizo­nyos gyanuokok tényleg felmerültek, de ezek nem szolgáltattak megnyugtató bizonyítékot Nóvé Giza bűnössége mellett. Az érdekeltek az itélet ellen semmiségi pa­naszokat jelentettek be, Nóvé Giza a felmen­tésben természetesen megnyugodott. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI xxxvni. Fővárosi „műhelyében r fncriédv Lászfö csak egyszer vezetett be a képviselőházba és csak az első nap nézte tneg a kéziratomat. Sokalta, amit a szónokok beszédeiből följegyeztem és felvilágosított, hogy bátran használhatok két kitűnő segítő teszközt: a Pester Lloyd esti lapját és az »Abklatsch «-ot. Elmondta, hogy a Pester Lloyd tudósításait nagy gyakorlattal rendek feező, régi emberek irják, akik már tudják, hogy egy-egy szónok beszédében mi a fontos? Nem lehet rossz a tudósításom, ha a Pester 'Lloyd tudósítását egyszerűen lefordítom. Az »Abklatsch« pedig a gyorsírói följegyzések kő­nyomatos sokszorosítása volt, melyet este hét 'és nyolc óra között minden szerkesztőségnek élküldtek. Akkoriban még nem volt Magyar­országon irógép, a gyorsiró urak tehát »tollba diktálták« a feljegyzéseiket fiatal jogászoknak, bölcsészeknek és egyebeknek, kik a diktátum btán írásért havi huszonkét forinttól harminc forintig terjedő díjazást kaptak. Természetes, hogy ezek az »író* urak mind nagyon átérez­ték, hogy ők »a sajtó munkásai.« Ezek voltak az első ál-hirlapirók Magyarországon, de kö­zű lök nem egy azon a réven, hogy »a sajtó­val összeköttetésben van«, bankigazgató, kép­Viselő vagy tanár lett a fővárosnál. Én termé­szetesen nem szerettem használni sem a Pes­ter Lloydot,, sem az Abklatschot, ott ültem a képviselőház újságírói emelvényén a jobb­oldal második sorában, senkihez egy szót sem szóltam, figyeltem, jegyezgeitem és tanultam. Ha nagyon unalmas volt a szónok, azt néze­gettem, hogy Jókai, aki tőlem egy méternyire ült a képviselői padban, hogyan írja a regény­folytatását. Az írása jobban érdekelt, mint ő maga, mert igen furcsa volt nekem a nagy írónak széles-, burgonya orra, zöld parókája és vizes, üvegfényü szeme. Az asztal fiókjá­ban ott tartotta lilatintás kalamárisát; papi­rost a gyorsirodából szokott behozni. Az, hogy olyan csodálatos gyorsasággal dolgozott, tisz­tára legenda; egy-egy regényfolytatása a Nemzet-ben s nemsokára a Pesti Hirlap-ban állag száz sor volt s ennek a megírására bizony két óra kellett neki s amig készen nem volt a munkájával, nem beszélgetett sem a képviselőkkel, sem velünk, újságírókkal. Délután négy órakor az első voltam a szer­kesztőségben, az utolsó előtti udvari szobá­ban. Az utolsó szoba Kaas Ivoré volt, ami íiekem sok kellemetlenséget: szerzett, mert a báró mindig diktálta a cikkeit és igen tem­peramentumos szavai zavartak a munkámban. Kézirataimat Inczédy kilépése után Sebők Zsigmondnak kellett adnom, aki az első pár nap után már bele sem nézett az Írásaimba. Egy hónapig irtam az országgyűlési tudósítást és hozzá Sebők a bevezetést. Én hét és nyolc óra között készültem el a munkámmal, Sebők, aki mindig nagyon sok habozás után nyúlt az irótollhoz, csak kilenc felé. A kollegák közül alig érintkeztem egy-két emberrel. Egy nagy udvari szobában trónolt a hir-rovat szerkesztője, Vasskó Elemér és körülötte öt-hat asztalnál ültek a riporterek és más kisebbrangu munkatársak. Ezek elég jó viszonyban voltak egymással, úgyszintén az éjszakai személyzet is, amelynek akkor már Tordai Adorján, a csanádmegyei sajtényi görög-katolikus román papnak, Turgyánnak a jó magyar érzésű fia volt a fönőke. Én ez­zel a szobával és személyzetével nem jöttem kontaktusba. Vasskót valami rokoni kötelék is fűzte a vállalathoz. Nem volt zseniális ember, de volt egy igen nagy érdeme: meg­tanította a magyar nyelvre a Budapesti Hír­lap munkatársait. Rákosi Jenő is nagy puri­fikátor volt, de a magyarság ellen elkövetett hibák kiirtásában Vasskó volt a fáradhatatlan A vér felfrissítésére» a testben felgyülemlett rothadásos anya­goknak eltávolitására legalkalmasabb tavasszal néhány héten át — naponta __ Vz pohárral — _ ¡Hunyadi János' természetes keserűvíz ivókúrái tartani. Ilyen kúrával szabályozzuk a vérkerin­gést és béimflködést, erősítjük szerveze­tünket és sok súlyos betegségnek vehet­jük elejét. 1.72 napszámos. A Budapesti Hirlap nagy szobá­jában talán még most is ott lógnak rámába foglalva Vasskó Elemér irásai, amelyek közül hirtelenében csak egy jut az eszembe: »A miniszteri tanácsos előkelőbb, mint az osztály­tanácsos, de az uccaseprő előbbkelő, mint a miniszteri tanácsos.« Ma az »előkelő« szót min­denki igy fokozza: előkelőbb, legelőkelőbb. De 1893 előtt ezt sok újságíró még nem tudta. Sok barbár kifejezést Vasskó irtott ki a ma­gyar nyelvből, sokat Rákosi Jenő; a magyar nyelv tisztaságáért többet tudtak tenni, mint Szarvas Gábor, mert Szarvas Gábor a magyar gramatikából többet tudott ugyan, mint ők, de Szarvas Nyelvőr-ét száz ember olvasta, a Budapesti Hírlapot pedig akkoriban leg­alább hatvanezer ember. A régi bohém világnak 1893-ban már vége volt Rákosi Viktor tréfái kevésbé sikerültek a szerkesztőségben, mintalap tárca-rovatában. Szobájában a diván fölé ki volt himezve jelszava: >Munk aelőtt édes a pihenés.« És ugy emlék­szem tőle ered az a humoros figyelmeztetés is, mely ma talán már csak a vidéki szer­kesztők szobájának falát disziti: »A tisztelt látogatókat kérjük, hogy a szíves maraszta­lást ne tessék komolyan venni.« Egy hónap alatt a felelős szerkesztőt talán kétszer láttam, Rákosi Jenővel, a főszerkesz­tővel pedig csak egyszer váltottam szót. Pe­dig mozgalmas volt 1893 novemberében az élet a Budapesti Hírlapnál; nemcsak Inczédy László ment át a Magyarországhoz, hanem dr. Soltész Adolf is a közgazdasági rovattól és Sümegi Vilmos, a vállalat pénztárosa és főkönyvelője. Másik közgazdasági munkatár­sunk, Berényi László nem igen járt be a szerkesztőségbe, mert Bécsbe akart menni, hogy onnan tudósítsa a lapot s ezt a szándékát hamarosan meg is valósította. A riporterek közül Beöthy László nagyon nyughatatlan ter­mészetű ember volt, — ambiciózus a túlzásig. Magának is, a lapnak is kellemetlenséget szer­zett azzal, hogy idő előtt megszerezte a pol­gári házasságról szóló törvényjavaslat szöve­gét, még pedig nem a javaslat szerzőjének, Szilágyi Dezsőnek engedelmével, sőt nekem is kényelmetlen volt az ügy, mert az első órák­ban rám gyanakodtak, mikor az esetnek hire jött a képviselőházba s a rendőrség vallatott, hogy hogyan szereztem meg a javaslatot? Ter­mészetesen semmit sem tudtam az egész ügy­BELVÁROSI MOZI Má|us 1-én, Kedden GMUimjicm hősköltemény Kossuth kortársáról a nagy olasz szabadsághősről 12 felvonásban. - Főszereplő: llvló Pavanell Azonkívül: KORZO MOZI Május 1 én, kedden kalandor film 8 felvonásban. Főszereplő: MUCISTE Azonkívül MINDENKI KENNE VAN vígjáték 6 felvban. Főszereplő : Hons Junkermann. Előadások kezdete: 5, 7, 9, vasár- is ünnepnap 3, fi, 7,9 órakor, ¡3 Előadások kezdete 5, 7. 9, vasár-és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor. BELVÁROSI MOZI Május 2., 3-án, szerdán és csütörtökön Henny Portén válépöre. Vígjáték 8 felvonásban. Főszereplő: HENNY PORTÉN. Azonkívül A tigrisprémes hölgy­Színmű 6 felvonásban. Főszereplő Ellen Rlcnler. Előadások kezdete 5,7, 9. vasár- és ünnepnap 3, 5. 7 és 9 órakoi. KORZO MOZI Május 2., 3-án, szerdán és csütörtökön Ax Idény legkacegt3>óbb vlgjétékn üt Férjhez adom a feleségein. Vígjáték 8 felvonásban. _ Főszereplő: Leatrlce Joy. Azonkívül • Fridolin nem megy vissza ésFerkó álma. Burleszk 2 felvonásban. Burleszk 2 lelvonásban. Előadások kezdete 5,7, 9, vasár- és ünnepnap 3 5. 7 és 9 órakor. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom