Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-04 / 101. szám

g—g——l—DHIMUI! LICHTMANN, SGHIFFER, COOKS kűltinlegességek ROYAL CIPŐÁRUHÁZ RoyafípÚlet. t Séta az árumlníavásáron i • Budapest, május 3. A Városliget ápolt virág­tükrei között szerpentinezik be az ut a főváros hatalmas Ipar csarnokához, ahol ezen a héten zaj­lik le évenkint rendszeresített nemzetkőzi áru­minta*:.. ,'r. Szombat éta mindennap a látogatók tízezrei hömpölyögnek végig ipari termelésünk reprezentánsai előtt A fötanmmA! autók nyüzsgő raja, villamoson, autóbuszokon ér­kező emberáradat ostromolja állandóan a fel­állított pénztárakat és a vidékiek bélyegeztetik a féláru utazásra jogosító igazolványokat. Ide már kihallatszik az emberek zsivaján tul dübörgő be­épített gépek zakatolása, itt már elkapja az egyént ennek a komplikált, sok irányú, hatalmas szörny­nek a levegője, lenyűgöző szelleme és színpom­pás változatos látni valóival beleszéditi a maga tömegébe. Mindjárt a bejárat utáni parkos téren Kezdőd­nek a látni valók, egyes cégek monumentális reklámépitményei, táblák, figurák, sajtópavillonok. Itt, az Iparcsarnok előtti szabad részen van az Ind tul pa villon, ahova már a misztikus India nevének varázsa is becsalja az embereket. Az indiai kormány mu­tatja itt be országa exportcikkeit, különböző fű­szerféléket, ásványokat, nyerspamutot és gyapjút, kendert, szőnyegeket, bőröket, művészi munká­kat. elefántcsont- és alabástromfaragást, játé­kokat. Maga az indiai kormány vesz részt ezzel a gyűjteménnyel Európa nemzetközi vásárain, meg­ismerteti országa értékeit és részükre képvisele­teket, gazdasági kapcsolatokat szerez. Kereskede­lem és iparpártolást végez — indus módra, de amit jó volna tőle megtanulni. A görög csoport szintén ezen a részen kapott helyet és nagy­méretű dohánytermelését mutatja be. A magyar ílohányjóvedék évenkint tekintélyes mennyiségű gö­rög dohányt vásárol, amit Trieszten keresztül olasz kézből kap és most a görögök közvetlen összeköttetést keresnek velünk. A korintusi ma­zsolát szerelnék még főként elterieszteni nálunk a görögök. A kiállítók nemzetköziségét emeli a francia és Jugoszláv csoport, amelyek részéről az utóbbi időben élénkülő érdeklődés mutatkozik a magyar piac iránt. A jugoszlávok kollektív gyűjteményt hoztak, mig a franciák közül a nyugati nemzet­közi vásárokról is jól ismert cégek mutatják be a francia uri és női divatot. Jellemző, hogy a Ranque ftattonale de Crédit és más pénzinté­zetek is megjelentek a vásáron. A franciák cso­portja a Műcsarnokban talált elhelyezést és szőr­me és egyéb ruházati, illatszer és ékszerutánzati cikkeivel teljes figyelmét szerzett. A lipcsei és bécsi vásárok befejezése után a Japánok is elhozták hozzánk mintakollekciójukat, amely bár nem teljes Nippon cikkeiben, de ígéretüket bírjuk, hogy rövid időn belül nagyszabású japán­kiállitást rendeznek Magyarországon. Ugy a mos­tani, mint a rendezendő kiállítás anyagát, a ma­gyarok iránti szimpátiából, a Nemzeti Múzeum­nak ajánlották fel ajándékul. Svájc és más államok részéről is szép számmal vannak kiállítók, úgyhogy ezen a téren icen ör­vendetes fejlődést tapasztalhatunk A magyar kiállítók száma is jelentékenyen emelkedett, sőt a későbbi napokban már sok jelentkező helyhez sem jut­hatott. A tavalyi nyolcszáz helyett az Idén közel caerháromszáz kiállítója van a vásárnak. A ma­gyar nehéziparok mellett úgyszólván minden szakma erősebben felvonult, mint az előző év­iién. Az ipar mintha érezte volna, hogy az idén már erős külföldi versenyt talál maga mellett a csarnokokban és valóban legjobb tudását hozta. A textil-, szőrme-, szőnyeg-, bőriparok egyaránt kifogástalant nyújtottak, a lámpaiparunk határo­zottan fejlődést mutat, ugyanígy az élelmiszer­iparok, mig a bútoriparunk erősen érzi az újpesti gyártás felbecsülhetetlen kárait. Az olcsó, silány minőségű tömegtermelés régi elismert bútoripa­runk sírásója lehet. A mezőgazdasági csoport, amely külön elhelyezést kapott, megérdemelt ér­deklődést vált ki. A villamossági és rádiócikkek fiiacát nagyban élénkítette az uj 60 kilowattos budapesti adóállómás felállítása, ami által a vidék is foghatja egészen olcsó készülékkel a pesti le­adásokat Teljesen uj a vásár útépítési csoportja, amely több mint 300 méter terepen mutatja be a£ útépítés különböző formáit. A kereskedelemügyi minisztérium és a főváros anyaga a szakértőknek is teljes elismerésével találkozik. A vidék, de a külföld, főleg Jugoszlávia részéről máris komoly üzleti érdeklődés mutatkozik a kiállító vállalatok­nál. Kár, hogy a kiállítási terület kicsiny volta miatt az Iparcsarnok mögé szorított ezen nagy­jelentőségű csoport nem talál kellő érvényesülést. A vásár évről-évre való kibővítése folytán a je­lenlegi vásárterület kevésnek bizonyul és ez az oka annak is, hogy a szabad téren elhelyezett paviltenok száma lényegesen megszaporodott Nemcsak a kiállítás anyagában, de a vásár iránti érdeklődésnél is általános fejlődés van. A láto­gatók száma, bel- és külföldi egyaránt, majd­nem 100 százalékkal emelkedett. És ami a leg­fontosabb, amint legilletékesebb francia részről is megállapították, a vásár nemcsak tömegjelen­ség, mint az utóbbi években sok nagy külföldi vásár, hanem komoly piac, ahol a bámészkodók mellett a komoly kereslet is ott van. A szegedi kamara körzetéből is szép számmal keresték fel a vásárt. A kiállí­tók sorában ott vannak többek között Szegedrőlí Csury Ferenc órásmester, Lindenfeld Albertué kézi­munkákkal, a Piroska kézimunka-szalon, Zsófia kézimunka-szalon, a szegcdi felsővárosi cipőgyár, Kriska Péter, Tuksa Gyula és Tuksa Pál szegedi papucsosmesterek, a Viktória kaptafagyár, a sze. gedi bútorgyár stb. Dr. Cserzy Mihály. Szépészeti szempontból is (elül fogják birálni az épitési terveket Árubódé építésére nem ad ezután a íanács engedélyi (A Délmagyarország munkatársától.') Az elmúlt esztendőben a konjunktúrákat kihasz­náló vállalkozó szellem a merényletek egész sorát követie el Szegeden a városesztétikai szabályok ellen. Sajnos, ezekhez a merény­letekhez maga a város hatósága nyújtott se­gédkezet azzal, hogy nemcsak elnézte, de en­gedélyezte is a szabálytalanságokat. így épül­tek fel a Belváros szivében azok a földszintes üzletházak, amelyek teljesen megbontják egy­egy szépen kiképzett épületsor építészeti har­móniáját és eléktelenítik a legszebb belvárosi uccákat. Igaz, hogy a város tanácsa a legtöbb eset­ben bizonyos óvatosságot tanusitott ezen a téren. így két esetben kikötötte, hogv a föld­szintes üzletház helyén öt éven belül emeletes lakóház építendő, különben a város az épít­tető költségére lebontatja az ideiglenesen en­gedélyezett barakkszerü épületet. Igaz az is, hogy ezt a feltételt telekkönyvíleg is biztosí­totta a tanács, de azért — ismerve a gyakor­latot — még ez a telekkönyvi biztosíték sem jelent föltétlen garanciát arra, hogy öt éven belül tényleg eltűnnek a föld színéről ezek a minden szépséget nélkülöző kulipintyók a Belváros kellős közepéből Nagyon könnyen megtörténhetik, hogy öt év múlva a város hatósága méltányosságból haladékot ad és ezt a haladékot ad infinitum meghosszabbítja. A belvárosi példákon felbuzdulva egész sor üzletházat építettek a mult évben a Belváros legközvetlenebb szomszédságában, elsősorban azokon a helyeken, ahol nagyobb a forgalom és azokon a telkeken, melyeket — az OFB megváltása fenyegetett. A tanács az üzletház­épitéseket mind kivételesen engedélyezte, leg­többjére csak akkor adhatott már a késedel­mes bejelentés miatt épitési engedélyt, amikor már régen készen állt és a benne lévő üzlet* helyiségek magas üzletbérét élvezte is már a tulajdonos. A magántőke a lakásépítést nem tartja még ma sem jövedelmező és érdemes elhelyezkedési lehetőségnek, az üzlethelyiségek termelése azonban nagyon jó befektetésnek! látszik, mert a megszorult és kistájgerolt ke­reskedők minden bért megadnak egy-egy jobb helyen fekvő üzlethelyiségért. Az az általános visszatetszés, amelyet a vá­ros kényesebb izlésü lakossága körében ez a tervszerű városcsufitás keltett, még sem ma­radt teljesen hatásnélküli. A tanács most már. szigorúbban vizsgálja meg az építkezési en­gedélyért benyújtott kérelmeket. Csütörtökön például egészen helyes indokolással megta-i gadta az engedély kiadását egy hasonló eset­ben. Az épitési engedélyt dr. Magyary István orvos kérte, aki a Kazinczy-ucca 14. számi* régi, besüppedt, szabálytalanul fekvő épület helyén kívánt földszintes lakóházat épitenü Ez a telek nagyon szép helyen fekszik. Szem­ben az evangélikusok templomával, a Tisza Lajos-körut és a Kazinczy-ucca sarkán. Kö­rülötte szép, modern épületek emelkednek Az építészeti hatást ez a lebontásra régen meg. érett, düledező régi épület rontja csak le. De lerontaná az a földszintes lakóház is, amelynek tervét Magyary István most mutatta be a tanácsnak. A tanács kimondotta, hogy a bemutatót! tervre nem adja meg az épitési engedélyt^ elsősorban azért nem, mert az épitési szabály­rendelet szerint ezen a helyen feltétlenül eme» letes házat kell épiteni, tibe azért sem, meri az építendő ház terve ellen esztétikai szem­pontból nagyon súlyos kifogások emelhetők. Vita közben kimondotta a tanács azt is^ hogy a jövőben szigorúbban ellenőrzi az épi­tési szabályrendelet esztétikai rendelkezései­nek betartását is és semmi szin alatt sem ad több engedélyt olyan földszintes üzletházal! épitésére még ideiglenesen sem, amilyenekre Legutóbb adott. Dózsa Jakab ny. reáliskolai tanár ugy a maga, mini alulírott családja és az egész rokonság nevében mélységes fájdalommal tudatja, hogy nagyon szeretett felesége, legdrágább és legodaadóbb anya és nagyanya DÓZSA ]AKABMÉ iziu. PULITZER REZSIN f. hó 2-án éjjel, 40 évi legboldogabb és legharmonikusabb házasélet után, 58 éves korában, hirtelen elhunyt. Temetése f. hó 4-én, pénteken délután 3 órakor lesz a Takaréktár ucca 3. szám alatti gyászházból. A jóságos Isíen őrködjön felelte. Emlékét el nem muló szeretettel fogjuk megőrizni! Dózsa Imre, Mév. főmérnök özv. Mörer Jözsefaé szül, Dózsa Sáriba Dózsa Imréné szül. Fodor Ena, gyermekei, ill. menye. Testvérei, unokái és az egész kiterjedt rokonság. 505 Külön villamoskocsi d. u. 3 órakor indul a Tiszo Lojos körül és Mérey u, sarkén levő Mérey-kilérőtől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom