Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-27 / 120. szám

D£LMÄGTA Vasárnap boncolják fel a kiscsákói családirlás öl kis áldozatéi A gyilkos asszony három évig elmebeteg voll fedezlek lel Ujabb gyermekgyllkosságo Orosházai, tudó itónk jelenti: Az Orosháza | ' lelletti Ki csákón elkövetett borzalmas csa1 idirtá>- öt kis áldozató, a hatéves Anarás, az ötéves la fos, a két másféléves iker Imre s Bálint és a hathetes Béla a iiagyszénási temető halottasházába várja a vasárnapi hivatalos boncolást Kulcsár Józsefné, a gyilkos asszony, aki szintén öngyilkosságot kísérelt meg, mára jobban lett és az orvosok vélenénve szerint hamarosan felépül. A vizsgáló- j i:iró elrendelte az asszony letartóztatását és j azt is, hogy felgyógyulása után szállítsák a I yiilai tőrvényszék fogházába. .4 nyomozás során megállapították, hogy Kulcsárné másfél évvel ezelőtt a község jegyzőjének bejelentette, hogy öngyilkos lett. Kiderült az is, hogy régebben három évig a gyulai kórház elmebeteg osztályán ápolták. A Kiscsák közelében lévő Gáspár-telepen különben ma ujabb gyermekgyilkosságot fedeztek fel. Varga Mária 23 éves leány ölte meg újszülöttjét és a csecsemő holttestét édesapja ásta el. A csendőrök rátaláltak és a gyilkos leányt letartóztatták. Egyelőre a lakásán őrzik, mert súlyos beteg. gerinctörést, csípöcsont-, borda- és lapocka ¿«Eforést szenvedett a rejtélyes körülmények kSzStt eiliiinyt munkáspénztári igazgató Szombaton délelőtt felboncolták Kálmán Вепб holttestet (A Délmagyarország munkatársától.) A .tél/es körülmények között elhunyt Kál"a Ecnő péiulárí igazgató holtlestét szomi a.un dálelőtt felooncolták a lörvényszéki orvostani intézetben. A bonc jegyzőkönyv azonban miudeziJ.ig nem készült még el és a hivatalos tényezők is elzárkóztak egyelőre a véleménynyilvánítás elől. Annyi mégis kiszivárgott a boncolásról, hogy a szerencsétlenül járt Kálmán Benő borzalmas sérüléseket srenveE. HORUSWQRT Budepesl—Szeged — Debrecen* 1 önnepeltetéséneh f I lm le történelmi esemény ma a Korsó Moziban. TOffT május 7f> S Msgárapüották a kisafátitoff házhelyek árát (A Délmagyarország munkatársától.) Dr<' Vásárhelyi Béla tőrvényszéki tanácselnök"' szombaton hirdette ki az Országos FőldblrH tokrendező Bíróság állal pótlólag megváltó tf ingatlanok vételárára vonatkozó Ítéletét. Az ítéletet és annak indokolását a város zán Ferenczv Mátyás ny. rendőrkapitánynál kifüggesztették és azt az érdekeltek a hiva«j talos órák alatt megtekinthetik. fl! Az ítélet ellen az érdekeltek 30 napon belűfi felebbezhetnek az Országos Földbtrtokrendez^ Bírósághoz. Vásárhelyi Béla a Délnmjijorország munka, társának elmondotta, hogy most elkészíti aa újszegedi telekigénylésekre vonatkozó javas, laiát, azután Debrecenbe utazik, ahonnan juliusban tér vissza és megkezdi a városi bér« földekre bejelentett igénylések elbíráláséi -Ez a munka előreláthatólag augusztusig eltarl. i deli. Tesíe színié darabokra voll förve. Eltöröli a gerince, csipőcsontfa, borda- és lapockacsontja, mindezeken felül nedig még snlyos belső sérüléseket is szenvedett. amelyek azonnali halált okoztak. Ezekből a tényekből mind világosabban alakul ki az a feltevés, hogy a vak Kálmán Benő öngyilkossági szándékból levetetto ma- í gát a piarista gimnázium ablakából, vagy pedig valahonnan ledobták és ugy hurcolták el a piarista gimnázium udvarára Egyelőre azonban még mindig rejtély, hogy miképen Iphetséges, hogy a gimnázium ablakai, amelyek az udvarnak arra a részére nyílnak, ahol a holttestet megtalálták, zárva voltak. Legalább is a szolgák vallomásaikban ezt újból megerősítették. A nyomozást a rendőrség teljes erővel folytatja, hogv a titokzatos haláleset rejtélyét megoldja. Kinevezés. Budapestről jelentik: A kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére dr. S z t o j k a Miklós szegedi pénzügyigazgatósági titkárnak a pénzügyi tanácsosi cimet és jelleget adományozta. ii WelMinfítion Seltona ösiszinezö- és S. 4L. J?• fjázfénypapirokat isme** Kapható Eiebmann m fényéi**0 Kézikönyvek riljtalannl! '481 látsxerésznél Ha-Ha mellett. Hoch kötsa:övöit üzlete áthelyezve вм Kárász^ucca 16., a Dréherrel szembeni Figyelmes kiszolgálási — Olcsó érakl Ingyen nap a SzéchenvHilatszert£rban! Minden vevő e hó 29-én és 30-án tekintet nélkül a vásáriig értékére ingyen kap: egy Üreg Kttlru vizet vagy „ darab pipere szappant H M Üveg »xétvlzet „ „ tégely arckrémet «№. El ne mulassza a kedvező alkalmat! Széehenf Mllatszerár .K«k -otiilag* meileti Aki a tiz parancsolatot megtalálta Irta Móra Fcreuc. .Nem ludom, emlékszik-e még valaki Scbapirának a nevére, amely negyvenegynehány esztepdővel ezelőtt ugy dhiresedett az egész világon, hogy még t magyar kalendáriumokba is bekerült Még pelig ás arcképével együtt. Én is a Vig cimboranap t á r-bol emlékszem rá, amely abban az időben helyet foglalt minden müveit szücs-mester 'sztala alatt. A szücs-mesterek azért kultiválták ezt a naptárt, mert ködmön-t viselő vig cimbora tartózkodott a tábláján szép talitarka szinekben. Az asztal alá meg ugy került, hogy e jövő nemicdékc ott csuszkáit négykézláb s ha néha elbődült a jövő sejtelmében, akkor azzal csöndesitették le, hogy ódahajitották a kalendáriumot. — No, mc^tudod-c benne találni a Spangha Pált? Tudniillik Spangha Pált volt akkor a legnevezetesebb ember Magyarországon, a Majláth országbiró gyilkosa. (A mi uccánkbau még kutyát is neveztek el róla, ami éppen olyan kitűnt"lésszámba ment, mint araikor magasabb körökben Petőfinek neveztek el egy verseny paripát. Hja, szegény ember vizzel főz!) Olvasni ugyan nem tudtam még akkor, de azért mindjárt ráismertem a fába metszett nevezetességek közölt a nyalkabajuszu fiatalemberekre. Ezt a tudományomat mindig egy krajcárral honorálták. £s ha azt kérdezték tőlem, hogy hát melyik volt, aki a tízparancsolatot megtalálta, akkor megmutattam azt a nagyszakállú kopaszember is, aki olyan ember volt, aki egészen olyan volt, mint a százesztendős jövendőmondó volna, ha levenné a süvegjét. Sajnos, ezért a tudományomért nem kaptam krajcárt. A Daru uccai nemzet szemében határozottan nagyobb tekintélye volt Spangha Pálnak, mint a tízparancsolatnak. Mindössze Urbán bácsi mutatott őszinte érdeklődést az emberi erkölcstörtének alapokmánya iránt, aki fiatal koréban Ráday-viselt betyár volt. Ha neki mutattam meg, aki a tízparancsolatot megtalálta, mindig alázattal csókolta meg, mint az imádságos könyvbeli szentképet s köszöntőt is mondott neki: — A Krisztus Jézus áldja meg és adja a lelke üdvősségére. Hát ez a nagyszakállú mágus volt az a Schapira, aki a tízparancsolatot megtalálta. Perszenem az editio pinceps-et, amit Jehova saját maga vésett a két kőtáblába, mert biz' azokat a földhöz teremtette Mózes, amikor lejött a hegyről és összeveszett a népével! A tízparancsolat második kiadftsa arról nevezetes, hogy mikor azt irta az Ur, akkor juhoknak és ökröknek nem volt szabad legelni a hegy alatt. (A jó Isten már akkor is tudta, hogy természeti ellenkezés van ezen természeti állatok és az irás között. Ezeket őrizték azután a zsidók a szétimíából készült frigyszekrényben, a hagyI eszeth alatt és a Schapirának volt annyi esze, hogy nem ezeket találta meg. Lehet, ha a szerencse jól szolgál neki, ezekre is ráakad később, próbaképpen azonban csak egy másolatát találta meg a caszusnak.) Ez a neve Mózes 5 könyve közül a másodiknak, amelyikben a tízparancsolat foglaltatik.) De micsoda másolat volt az! Félméter hosszú birkabőrszalagokra volt irva, amelyekről messziről bűzlött legalább 3000 esztendő, ügy sz«mre azonban nem mutatlak az elfeketedett irkák semmit, először be keltett őket mártani spirituszba, akkor már a fotográphia is jól kihozta a moabita betűket, amelyek rájuk voltak firkálva. Persze azok a buta arabok, akik valami palesztinai múmia mellett lelték a bőröket, nem is sejtették, milyen kincset találtak. Schapira természetesen rögtőn látta, hogy ez таlami ősi zsebkiadása a sinai törvénynek. Tökéletesebb bibliai régiséget képzelni sem lehetett, éppen csak az hiányzott róla, hogy ex libno mozis, mert a hitelességéhez úgysem /érhetett szó. Némi gyanút csak az kelthetett volna, hogy Schapira nagyou ismert nevű bibliai régész volt Talán ismertebb is volt a neve, mintahogv egy jámbor Írástudóhoz illett. Családostól megtelepe. dett Palesztinában, megtanulta a beduinok nyel. vét, lakott velük Cedár sátrai alatt Móat és Edon pusztáin és hajószámra küldte • szenzációkat az európai muzeumoknak. Talán a leghkesebb unikumok azok a moabita cserepek voltak, amiket 20.000 tallérért vett meg a porosz kormány a berlini múzeumnak. Ezekhez a moabita cserepekhez azonban egy kicsit fért a szó. A francia Clairmont, aki méta király hires feliratos kövét megfejtette a Louvre-Ьчп, olyasmit állított, hogy, a moabita ibrikek hamisitaLlan német gyártmányok, dehát szemmel látható volt. hogy Clairmont. ból a francia keserűség beszél. Eddig csak a Louv. renak volt moabita kincse s most Berlin lefőz« te Párist. Aztán meg ki az ördög tud igazságot tenui, ha két moabita szaktekintély a tarajába kap egymásnak? S különben is Schapira akár 100 beduinnal tudta igazolni, hogy a Sidi Schapira nem hazug ember, az mind nemesi becsületszavát adta, hogy tulajdon szemükkel látták, amikor a Skti a tíz körmével kaparta ki a cserepeket a