Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-25 / 118. szám

! DfiOJÁGYAROIÍSZAG 1928 május 25. 105 E lemezek, papírok, vegyszerek és fényképezőgép újdonságok árláíl választékban. Kedvező részletfizetésre Is készpénzárban. Ingyenes sötétkamra é» nagyitógép használat Sandberg Henrik Szegef, Széchenyi tér ÍO. Fábián Béla a kővetkező szónok: — A gazdasági depresszió — mondja — egyet­len társadalmi réteget sem kiméit meg. A mi­niszterelnök csvak gúnyolódni és csipkelődni tu­dott. ahelyett, hogy az arkánumot megjelölte vol­na. A legnagyobb hibája a bürokráciának a sze­rpélyi kiválasztás rendszere. Nálunk nem azt né­zik, hogy ki mire termett rá, hanem azt, hogy kinek milyen támogatása van. Megvizsgálják: vi­téz, vagy nem vitéz. Egyenlő jog esetén a >vitéze előnyben részesül. Kényes kérdés ez, »melyhez nem szívesen nyúlok hozzá, ám vannak itt Lipótmides és más kitün­tetéses férfiak, akik hősök voltak a harc­téren és mit látunk? Azt, hogy amig az egyik oldalon elég a bronz érem, vagy a Károly csapatkereszt és máris felaratják vitéznek, addig a másik oldalon még • leg­nagyobb kitüntetés Is kevés. — A bürokrácia tréfli közé tartozik az állam» polgárság! jog megszerzése is. Amikor már minden bizonyítvány együtt van, apjának, nagyapjának bizonyítványa, adókimutatása, csak azután jön a belügyminiszteri bizottmány, amely az állampol­gársági jogot nem adja meg. (Iái Jenő: ötszázezer akti a restancia. Fábián Béla: Dc még csak most jön a bürohrá­oia leghumoraaabb dolga. Nem enged/ nwf *s asszimilálódást • név "tekintetében. — Szomorúsággal uézem — folytatta Fábián — a magyar válogatott futballcsapatot, amely ke­resztülszáguldja egész Európát és győzelmének nyomán az árbócra felrepül a magyar lobogó. Elol­vasom a magyar válogatottak névsorát és nyugod­tan mondhatnám nevük után akár cseh csapat­nak is. Miért? Mert nem engedik meg, hogy a játékosok a nevüket mr^nagyarositsák. Az appro­priáció vitájában nem fejtett ki senki egy pénz­ügyi gondolatot arra nézrv«, hogy jussanak az emberek keresethez. Nálunk a pénzügyi koncepció abban merül ki, hogyan lehet ujabb terheket rakni az emberek nyakába. A gazdasági helyzetre jellemző a csődök, fizetésképtelenségek, öngyil­kosságok bosszú sora. Az egyik oldalon ott van­nak a súlyos költségvetési feleslegek, a másik oldalon a kíméletlenség a behajtásban, az ember­telen késedelmi kamatok, bírságok és a kétségbe­ejtő jutalékrendszer. Most Jelent meg egy könyv arról, hogy hányféle adónem van Magyarországon. E könyvben tegnapelőtt olvastam, hogy 41 féle *1ó van nálunk. Bátér ezután a betegsegélyző járulékokra, majd a kiadások csökkentéséről és a hitel kérdésről beszél. Rothenstehi Mór közbekiált: — Eddig ugy tudtuk, hogy legalább egy Inspek­ció* miniszternek kell Itt lennie. Most már azt sem tartják be. A teremben összesen heten ühtt*. Fábián Béla ezután szünetet kér. Elnök; Sajnos, szünetet nem adhatok, mert a túloldal előreláthatólag fontos társadal­mi kötelezettséget fog teljesíteni. Fábián Béla: Nem tudom megéi-teoi, miként befolyásolhatja a képviselőház munkáját holmi társadalmi kötelezettség. Ezt én abszurdumnak és a törvényhozás szuverénHásával összeférhetetlen­nek tartom. Pufey Endre elnök: Nem adhatok szünetet, csak abban az esetben, ha a képviselő ur rosszul érzi magát. Fábián Béla: Én legfeljebb azért érzem magamat rosszul, mert ilyen üres Ház előtt még sohasem beszéltem. Fábián a szabadságjogokról beszél ezután. A javaslatot nem fogadja el. Görgey István állt fel ezután, hogy Gaál Gasz­tonnak személyes támadására válaszoljon. De alig áll fel, az ellenzék padjain nagy zaj tör ki. Fábián Béla: A kormánypárt részéről négy kép­viselő van jelen. Felkiáltások: Hallatlan! Hallatlan! Baracs Marcell: Hol vannak a miniszterek? Bródy Ernő: Ez a parlament lekicsinylése. Görgey István csak pár perc múlva folytathatja beszédét. Görgey felszólalása után félnégy órakor Farkas István kérte a tanácskozásképtelenség megálla­pítását. Az elnök ezt meg is állapította s az ülést kény­telen volt felfüggeszteni. Az ülés megnyitása után Farkas István visszautasította a miniszterelnöknek azt a meg­állapítását, hogy a szociáldemokraták azok, akik osztályharcot szítanak és osztályharoot követnek. Tiltakozott a rendőrségi költségeknek a városokra való áthárítása ellen. A kormánynak a közegész­ségügy fejlesztésére és a nyomor enyhítésére kel- j lene törekednie, de ugy látszik azt akarja, hogy J a nyomorgó anyák nyomorgó gyermekeket szül­jenek. Mayer miniszter: Miféle beszéd ez. Micsoda os­tobaság ez. r Az ellenzék felháborodva követeli az elnöktől, hogy utasítsa rendre a minisztert, mire az elnök kijelenti, hogy a kifejezést nem hallotta, ennek elhangzásáról a gyorsírói jegyzetekből ki~ ván meggyőződni. Az ellenzéki pártok zajonganak és a jobboldal tapsolva tüntet a miniszter mellet/. Farkas István: A kormány nem képviseli az ország érdekeit és ezért a javaslatot nem fo­gadja el. Mayer miniszter kért ezután elnézést a Háztól az akaratlanul használt interpar­lamentáris kifejezése miatt. Neubauer Ferenc visszautasítja azokat a táma­dásokat, amelyek a kisgazdaképviselők ellen hang­zottak el a baloldalról. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Hat óra előtt tíz perccel nyitotta meg az elnök az ülést. Esztergályos János az idő előrehala­dottságára való tekintettel beszédének elhalasztá­sát kérte, amelyhez a Ház. hozzájárult. Az ülés hat órakor végződött. Pénteken utazik haza Esmond Harmsworth (Budapesti tudósitónk telefon jelen­tése.) Esmond Harmsworth csütörtökön délelőtt autón Fótra utazott, ahol gróf Andrássy Gyulát látogatta meg. A rövid látogatás után visszatért Budapestre és délben a Kerepesi temetőben ko­szorút tett Kossuth Lajos és Deák Ferenc sírjaira. A sirok megkoszorúzása után a mátyásföldi re­pülőtéren szükkörü kíséretével együtt repülőgépbe szállt és Keletmagyarországon tett látogatást. Két j órakor jelent meg a hatalmas gépmadár Debrecen i fölött, amelynek főterére Harmsworth virágcsokrot ' dobott le. Csokrot dobott Harmsworth a Horto- | bágyra is. Délután hat órakor már Budapesten, a Duna­palotában fogadta a napilapok munkatársait, akik előtt hosszabb beszédet mondott, kijelentve, a revíziós törekvéseknek, ha azoknak legitim az alap­juk, eredményt is hoz, sajnálná azonban, ha a magyarok kivihetetlen reménységeket táplálnának. Az elszakított országrészeken meggyőződése sze­rint félrevezetett, megcsalatkozotí népek élnek, ami nagyon elősegíti a revízió ügyét. Végül közölte az újságírókkal, hogy pénteken délben féHlzeukét órakor indul haza repülőgépen Budapestről. II Magyar Kender- és Lenipar Rt. félmilliárdos pfire dr. Szakács Jézsef ellen (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A budapesti törvényszék most kezdte meg annak a többszázmilliő koronás pörnek a tárgyalását, amelyet a Magifar Kender- és Lenipar Rt. indított dr. Szakács József ügy- " véd, volt képviselő ellen. A kereset szerint t. vállalat Szakács Józsefet bízta meg a Palla­vícini-féle hitbizományon bérelt kereskedelmi vállalatának értékesítésével, illetve likvidálá­sával. Az ügyvéd garanciát vállalt arra, hogy megbízatását 60 napon belül végrehajtja és kötelezte magát, hogy ellenkező esetben a ke­reskedelmi üzlet becsértékét maga fizeti meg. Szakács József a Hkvidációt a megállapított időre nem fejezte be, vállalt kötelezettségét te csak részben teljesítette, úgyhogy 58S millió koronával adós maradt a vállalatnak. Ezt az összeget a részvénytársaság Szakács ingatla­naira telekkőnyvileg elő is jegyeztette és pórt Indított érte Szakács ellen, aki a keresettel szemben azzal védekezett, hogy a súlyos meg-' állapodást kényszerhelyzetben irta alá. A tárgyaláson Szakács József a kereset ösz­szegszerüsége ellen is kifogást emelt­A bíróság a felek által indítványozott bi­zonyítás elrendelése kérdésében a következő tárgyaláson dönt. Két haszonbérlő több mint hat éve nem fizet haszonbért a városnak (A Délmagyarország munkatársától.) A1 városi gazdálkodásra jellemző ügydarab ke­rült referálásra a csütörtöki tanácsülés elé. A polgármester nemrégen megbízta ördögh Lajos tb. tanácsnokot, hogy vegye számba a városi bérföldek haszonbérlőit és teremtsen végre rendet ebben a dzsungelben, ahol nem egy bérlő bújhatott meg anélkül, hogy ha­szonbért fizetne a városnak, ördögh Lajos nyomozó útjában meglepő fölfedezésekre ju­tott. Megállapította, hogy a városi földek bérlői közül töb­ben évek 61a használják a vá­rosi földeket anélkül, hogy ha­szonbért fizetnének érte. Legutóbb Rozsnyai Ferencné és Papp Lu­kács királyhalmi lakosokat leplezte le a köz­igazgatási nyomozó hatóság. A két bérlő még 1918-ban munkába vette a város bérföldjeit. 1922-ig Völgyessy János akkori gazdásznak fizették a haszonbéreket. Nyugtát azonban nem kaptak a befizetésekről. Később Völ­gyessy már nem fogadta el a haszonbéreket azzal, hogy a város később úgyis számba veszi bérlőit. Közben teltek, multak az évek. A két bérlöt senklsem szólította fel bérfizetésre. A bérlők pedig nem nagyon igyekeztek és igy, csak legutóbb, véletlenül bukkantak rá a két bitangoíásba került városi bérfőidre. A csütörtöki tanácsülésen természetesen nagy feltűnést keltett Fodor Jenő bejelentése. A tanács sietve tért napirendre a kényes kérdés felett és ugy határozott, hogy a bi­tangoíásba került bérföldek bérlői 1922-től kezdve a mai napig visszamenőleg kötelesek megfizetni az eddig be nem fizetett haszon­béreket. A kormányzé teadélnfánfa Budapest, május 24. A kormányzó ma délután 5 órakor a királyi Várkertebn teát adott. A kor­mány, a felsőház és a képviselőház tagjain kívül politikai és társadalmi élet vezető egyéniségei, a katonai hatóságok vezetői, az irodalmi, művészeti és tudományos világ kiválóságai kaptak meghívást a -oraányzó garden party-jára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom