Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-24 / 117. szám
Csütörtök, 1938 május 24 * « « IV. évfolyam 117. szám SZBOED: aKerkesilöiéjj: Deák Ferenc ucca ÍC. Telefon: 13—33.-Kiadóhivatal, Ktilc*ttnk«nyvtár é* Jegyiroda: Aradi ucca 9. Telefon: 300. Nyomda: Ltíw Upót ucca 19. Telefon: 16-34.« » « » « » MAKÓ: Szerkesztőség é* kiadóhivatali Url ucca 6. Telefon: 131. izám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: SzerkMztAség és kiadóhivatal: Andróuy ucca 23. Telefon: 49. szóm, «» «» « » M » «< » Elflllcetetl ara havonta 3-20 vidéken es a fővárosban 3 ftO, KUllítldUn «-40 pengd. Egyes szóra 16, vasár- ás Ünnepnap 24 fillér Város m. sz. A németországi lapok rendkívül érdekes városalapitási tervről adnak számot. Ez a terv nem olyan romantikus, mint amilyen történet Rómának, vagy Trójának alapítását mondja el, viszont éppen annyira felel meg a »mai idők szellemének«, mint amennyire Róma alapításának legendája alkalmas volt a római militarista. nacionalista politika isteni eredetének kimutatására. A közlemények szerint a hamburgi Produktum takarék, fogyasztási és termelőszövetkezet, — Németország legnagyobb szövetkezete, — Hamburg várostól meg akar venni egy szigetet, hogy azon egy szövetkezet-várost alapítson. A hamburgi városi tanács elvileg már hozzá is járult az eladáshoz s az ügylet feltételeit már meg is állapította. Most már csak a hamburgi városi parlament hozzájárulása szükséges a vételhez. A szövetkezet a »Billerhnde« szigetet akarja megvásárolni, mely az Elbe torkolatában fekszik s mely ezidőszerint teljesen lakatlan. A sziget egész területe a szóvetkezet tulajdonába menne át, a városé csak azok. a telkek maradnának, amelyekre iskolákat, kórházakat és egyéb közintézményeket építene a város. A szövetkezet gyárakat akar emelni a szigeten, de lakóházíjat is a gyárak munkásai és tisztviselői számára s oda központosítaná telepeit is s alkalmazottai részére természetesen ott adna lakást. A tervek szerint az első években tízezer lakosa lenne az uj városnak. A városok legendás alapításainak eposzai ugy belénkidegződtek már, hogy Romulusnak ésRémusnak történetét bizonyára sokkal reálisabb városalapitási koncepciónak tekintjük, mint a hamburgi Produktion városalapitási tervét. Pedig nem is ez lenne az első város .szövetkezeti alapon. Svájcban alakult már községi közösség szövetkezeti formában A svájci szövetkezetek szövetsége Basel mellett alapított már egy községet, Freidorfnak hívják, szövetkezeti alapon Ennek a községi szövetkezetnek üzletrészese Freiburg valamennyi lakosa, akik között a közösségnek egészen kivételei. szelleme alakult ki. Ha azonban meggondoljuk, hogy a szövetkezeti élet és a községi élet alapjában véve mennyire rokon egymással, nem is fogunk különös, nehezen érthető törekvést találni az ilyen városalapitási tervben. Hiszen itt ugyanaz történik, de tudatosan, mint ami tudatlanul ment végbe minden községi élet kialakulásában. A községi élet az egymás mellett élő emberek egymásrautaltságából fejlődött ki. Ám megtörténhetik, mint ahogy most a szemünk láttára történik meg, hogy az egymásrautaltság előnyét és kényszerűségét már akkor belátják, amikor ínég nem is élnek egymás mellett, csak elhatározták, hogy egymás mellett fognak élni. Nem várják azt meg, amig a mindennapi élet parancsa nemzedékeken keresztül fogja őket annak belátására nevelni, hogy társulva együtt keressék a jobb életnek ama feltételeit, melyeket egymástól elkülönülve nem tudtak megtalálni Végtére is az önkormányzati -fezervezet és * szövetkezet élétmüködése között lényeges különbség alig van. Mert az csak ar elnevezésben különbség, hogv a városi polgárok jönnek-e össze közgyűlésre, vagy a szövetkezet tagjai s hogy városi tanács, vagv szövetkezeti igazgatóság vezeti-e az ügyeket. A községi illettfséí; alapja az üzletrész lesz. akit a közösség felvesz a szövetkezet tagjai sorába, azt felveszi a község kötelékébe is. A szövetkezet eszméje, alapgondolata úgyis az egymáson segítésen, a gyöngék, tőkenélküliek társulásán nyugszik. S mi másnak megvalósítását ígéri a jő közigazgatás? Nemcsak az üzemek haladnak a racíonalizálóclás felé. Racionalizálódik minden emberi intézmény, racionalizálódik még a divat és az erkölcs is Az önkormányzat védelmében minek beszélünk mi patinás multakról, minek beszélünk arról, hogy a közéletnek ezt a mindenki számára nyitott iskoláját fenn kell tartani? Minden cicoma, sallang, minden drapéria nélkül át kellene alakítani a községi szervezeteket az úgynevezett »mai idők szellemében«' Alakítsuk át szövetkezetté a városainkat és községeinket Legyen minden városi polgárnak annyi joga, mint amennyi a szövep-ezet tagjainak van. Legyen minden városi polgárnak annyi beleszólása a város ügyeibe, mint amennyi az üzletrészeseknek van a szövetkezetben. S az autonómia legortodoxabb védelmezői, a városi önkormányzat legkonzervativebb követelői is meglesznek elégedve a reformmal Végtére is, ha a törvénytelenül összeállított közgyűlés határozatainak megsemmisítését nem a belügyminisztertől kellene kérni, hanem a törvényszéktől, mint cégbíróságtól, talán mégis csak jobban törődnének az alapszabályokkal, mint ahogy most törődnek a törvényekkel. A miniszterelnök megköszönte a szocialista képviselőknek, hogy állást foglaltak a békerevizió mellett Gaá! Gaszton a korrupció f(¡forrásáról beszélt a Ház szerdal ülésén — I belügyminiszter önkéntes cenzúra vállalásira szólította fel a színigazgatókat és a szerzőket Budapest, május 23. Zsitvay Tibor elnök lanyha érdeklődés mellett egynegyedegy órakor nyitotta meg a képviselőház ülését Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter válaszolt Peyer Károly tegnapi felszólalására, amelyben kifogásolta, hogy a Máv. gépgyár külföldről hozatja a fővárosi autóbuszok alkatrészeit és ezzel növeli a munkanélküliséget Hangoztatja, hogy csak bizonyos alkatrészeket hoztak be külföldről, amelyek a műhelyek felszereléséhez voltak szükségesek. Gaál Gasxíon a maga részéről nem tud elképzelni más kormányzatot, mint az egységes párt által támogatott kormányt, de kötelességének tartja felhívni a kormány és a közvélemény figyelmét azokra a hibákra és mulasztásokra, amelyeket a magyar mezőgazdaság érdekéinek védelmével szemben követtek el. Háborús frontot csinált a kormány és ezzel csiráját vetette meg a mai nyomornak. (Élénk helyeslés a baloldalon, mozgás a kormánypárton.) — Nem a jelenlegi kereskedelmi miniszter a hibás. Akkoriban a miniszterek jöttek és mentek, — bocsánat a kifejezésért —, néha egy-egy bársonyszékbe olyan miniszter került, hogy az Iembernek a haja szála íz égnek meredt — Ha a gyáripari behozatal nem lenne, kereskedelmi mérlegünk 120 millióval aktivabb lenne. Követelem az egyenlő elbánás elvét, mert nem lehet egy foglalkozási ágat kiragadni a többi közül és privilégiumokat biztosítani számára. Igazságtalannak tarlom, hogy 300 külföldi nagytőkés kedvéért gúzsba kötik az országot és kiszolgáltatják a forjyasztóközönséget. — A Műtrágyagyár Részvénytársaságban a Hungária elnöke és igazgatója, a Montecatini olasz gyár, a jugoszláv gyár. valamint a Spódium és a Pátria-gyár igazgatója foglal helyet A Hungária Rt részvénytöbbsége az aumgi cseh gyár tulajdona Sándor Pál: így néz ki a magyar nagyipar. Gaál Gaszton: A magyar gardák pénze az aussigi gyár, a Danica jugoszláv gyár és a Montecatini olasz gyár részére folyik beMalasits Géza: Most senki sem dörög a nemr zetköziség ellen, mert kapitalistákról van szí5. A kormánypárt, de különösen a kisgazdák látható idegességgel és állandó közbeszólásokkal kisérik Gaál Gaszton beszédét, aki ezután statisztikai adatokat olvas fel a magyar gyáripar nagy nyereségeire vonatkozóan Gaál Gaszton: A kartellek tűrhetetlen konkurnenciát csinálnak egyes kisvállalkozóknak. Nem volnának ilyen bajok, ha a magyar bürokrácia és a magyar kormányzat független volna. I gazdasági minisztériumok összes intézkedő főtisztviselői összeférhetetlenségi állomásokban dolgoznak. Nehogy megtámadjanak, rögtön helyreigazítom : nem az összes főtisztviselők, hanem azoknak 70 százaléka. Ebez járul az is, hogy lat gazdasági minisztériumok egyes referensei, amikor nyugdíjba mennek, valamely vállalói igazgatói székét foglalják el és pedig azt tt vállalatét, amelynek resszortját a minisztériumban, mint referensek intézték. Farkas Géza: Tökéletes igaza van! Propper Sándor: Mindezeknek a farráta a nyilt szavazás! Gaál Gaszton: A korrupciónak ezt a forrását meg kell szüntetni. Perhoreszkálja az értékesítő szövetkezeteket. A magyar agrárizmusnak szüksége van tisztességes kereskedfi osztályra. Arra a tisztességes kereskedőre, amely min-, den országban nélkülözhetetlen Nagyon vigyázni kell arra, nehogy illetéktelen kezekbe adják a piacot. — Felelősségem tudatában állítom, — folytatja Gaál Gaszton —, hogy sokkal nagyobb bajok vannak, mint amiről Itt a bárókban tudnak. A költségvetést elfogadja. ] Herrmann Mtlcaa kereskedelmi miniszter válaszol Gaál Gasz-*