Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-23 / 116. szám

DCT MÄÜYAROHSZTG Japán protektorátusát ki akarják terjeszteni Mandzsúriára is (Budapesti tudásitónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik: A Berliner Tageblatt sang­haii jelentése szerint a japán nők, az idegen követségek női személyzete elhagyták Pekin­get A japánok megerősítették a mukdeni gar­niziót, hogy a nacionalisták operációit meg­akadályozzák. Egyre gyakrabban beszélnek ar. rdl a tervről, hogy Japán protektorátusa ki­terjesztessék Mandzsúriára. A dőntfl csata a peking—-hankaui vasútvonal mentén lesz, az egymással szemben álló hadseregek létszáma 80—80 ezer , Apponyl Albert a titkos választójogot követelte az appropriádós vitában A szociáldemokraták és a Harmsworth-ünneplés Budapest, május 22. A Ház ülését Zsitvay Tibor 10 óra 20 perckor nyitotta meg. A jegyző most gróf Apponyl Albertet hivta fel szólásra. — Halljuk 1 Halljuk! — hangzott minden oldal­ról, a képviselők éljenzéssel és tapssal üdvözöl­ték Apponyit. A kormány tagjai közül e percben még csak Scltovszky belügyminiszter volt jelen, de amikor Apponyl megkezdte a beszédét, besietett a te­rembe Walko Lajos külügyminiszter, majd Bethlen István miniszterelnök is. Az első szónok —• : ? Apponyl Albert. 1 — Szavazatom külső és belső megindokolására — igy kezdte Apponyi a beszédét — az ország helyzetének keresztmetszetét fogom megállapítani. Jelentős haladást látok a relatív konszolidáció­ban, persze csak a trianoni határokon belül, mert a teljes konszolidáció csak a régi határokkal képzelhető el. Hogy ez mikor lesz, nem tudjuk, de ha illúzióktól mentesen akarjuk elérni, még akkor is elég hosszú idő áll rendelkezésre, hogy a relatív konszolidációért dolgozzunk. Elérkezett a kormány stabilsága és a magyar állam tekinté­lyének ós a beléje helyezett bizalomnak meg­erősödése kifelé. Ha tehát az én szavazatomtól függene a kormány megbuktatása, ezt a szavazatot nem adnám le. Teljesen fentartom azonban kriti­kámat és álláspontomat. Az eredményeket nem­csak külső behatások veszélyeztetik, de meg lehet dönteni, ha belső alapunk nem elég «rős. Én ezen az oldalon igenis veszélyeket látok. Ha nem is adom át szavazatomat olyan irányban, hogyha az érvényesülne, a kormány eltávozását vonná maga után, mégis szüK^égesnek látom azt, hogy a kor­mányt és a kormányt támogató párt politikáját módosítsam, vagy ha ugy tetszik, kiépítsem. — A helyzet súlypontja a pénzügyi szempon­tokon nyugszik. Előtérben, az összes gazdasági kérdések előtt áll a magyar mezőgazdaság nehéz helyzete. A magyar gazdaságot épp ugy mint a nemzeti önérzetet megnyomorította a Trianon. A legnagyobb fejlődés esetén is képtelen volna a magyar mezőgazdaság az ország népességében megfelelő fogyasztópiaoot találni. így tehát a ki­vijeire vagyunk utalva. Ezzel szembe azonban mindenféle akadályok gördülnek. A közgazdasági politikának két tengelye van. Az egyik a terme­lést költségek csökkentése, a másik az értékesítést viszonyok javítása. A munkabérek emelkedése te­rén nemcsak nem lehet, de a mai viszonyok kft­zöíl nem Is szabad (Helyeslés a Ház minden ol­dalán.) változtatni. A közterhek súlyosságának eny­hítése és a hitelviszonyok javulása jöhet csak számításba. — A közterhek súlyosságával foglalkozni nagyon nehéz dolog, mert mindig lalálbozhattk az em. i'er a demagógia vádjával. -- De beszélnem kell itt a költségvetési fölös­legekről. Én ezt nem tartom helyesnek. A gazda a maga adóját már csak kölcsönvett pénzen tudja megfizetni. Ma már a magyar társadalom összes osztályainak erősebb kihasználásából tevőinek össze a feleslegek. Én igen komolyan megfonto­landónak tartom, hogy a közterhek lcszálltttiassa­iák addig a határig, amíg veszélyeztetve nincs a pénzügyi helyzet. A pénzügyminiszter ur 190 mil­lió köztehercsökkenésről beszél, viszont tény az, hogy ezzel szemben a forgalmi adó kivetésénél a közegeket nagyobb szigorúságra utasították. Nem is tudják önök, milyen elkeseredés van a társada­tom legszélesebb rétegeiben a közterhek behajtá­sával szemben. (Zajos helyeslés.) — A kormányzat javára szól, hogy helyreállította a jogrendet. A kormány véget vetett annak az állapotnak, hogy felelőtlen elemek veszélyeztessék a magánosok életét és vagyonát. A kormány azon­ban nagy apparátussal ne nehezedjék túlságosan a polgárságra. Hazánk európai helyzetének lényeges meg­könnyítését jelentené, ha a népjogok ki­terjesztése bekövetkeznék. A nemnyilvános választás tehát — mondja hang­ját fölemelve Apponyl — nem fejezi kl az ország valódi képét. Elégedettséget mutat ott Is, ahol elégületlenség van. — Az ellenállóképességet és a férfiasságot is próbára teszi a nyilt szavazás. Csak egy cél lehet a kormányzat előtt és ez az, hogy a törvény a polgárok szabad akaratának érvényesülésére törekedjék. Egy nemzetet vakként kezelni és önérzetét el­fojtani, válságos Időkben pedig ismét ön­érzetet követelni tölo nem lehel. — Az appropriáciős javaslatot abban a remény­ben szavazom meg, hogy amit elmondtam, azt a kormány megszívleli és figyelemre méltatja. (Él­jenzés és taps a baloldalon és a középen. Az egy­ségespárton is sokan tapsolnak. Először Gaal Gasz­ton siet gróf Apponyit üdvözölni, azután Bud János pénzügyminiszter megy át hozzá és köszönti beszéde után.) A kővetkező szónok Bródy Ernő: Nagy meg­tiszteltetésnek veszi, hogy Apponyi után szólalhat fel, az emberi jogoknak e nagy védelmezője után. Magasztalja Apponyi kiváló egyéniségét és meg­állapítja, hogy igen magas korban, a kötelesség teljesítésének maximumával áll a Ház előtt. Bródy ezután a titkos választást sürgeti s kifo­gásolja, hogy ehelyett a házszabályok ujabb re­víziójával akarnak jönni. Tessék napirendre tűzni a közterhek leszállítását. Tiltakozik Mayer minisz­ter asztfatt-demokrata kifejezése ellen, amelyet visszautasít. A kisgazdapártnak velünk együtt kel­lene követelnie a titkos választói jogot. Kuna P. András: Már nagyon nagyot csalódtunk! (Mozgás az egész Házban.) Maday Gyula egységespárti a következő szónok, aki elfogadja az appropriádós javaslatot. Malaslts Géza Következik. — — Az a választójog — mondja Malasits —, amit a többség megszavazott, megakadályozza Ma­gyarországot, hogy Összekapcsolódjék Európával, pedig csak ezen az utou juthatunk el nz Igazság­talan Trianon revíziójához. Meskó Zoltán: Levizsgáztak tegnap az urak! Majd a munkásság megadja a választ. Malasits Géza: Az is a mi bajunk lesz, nem a képviselő, uré. Meg kell ragadnom ezt a közbe­szólási arra, hogy megmagyarázzam a szociál­demokrata párt tegnapi magatartását. Mi tiszteljük, becsüljük ezt a fiatalembert, aki itt megjelent a karzaton, nagyrabecsüljük édesatyját is. Távol áll tőlünk, hogy bárminő tüntető szándék vezetett volna bennünket magatartásunkban. Véleményünk azonban az, hogy ez a tntzott ünneplés mámorba viszi az országot s az esetleges eredménytelenség annál kiábrándítóbb lesz.- Abban a nagy cécóban, dinom-dánomban (zajos ellentmondások a jobb­oldalon), amit az angol fiatalember tiszteletére rendeznek, nem kívánunk résztvenni, ö azért jött ide, hogy Magyarország jelen helyzetét, tanulmá­nyozza. • • Peyer Károly: Csupa bankettet rendeznek! Malasits Géza: Amióta az ország határát elérte, mind a mai napig az egyik cécó éri a másikat Kinai fallal veszik körül, elzárják a nép elől és csillogó külsőségeket mutatnak csak neki. Tegnap egy lap már arról Irt, hogy ebből a fiatalemberből király lesz. Peyer Károly: Legalább a szabad király válasz­tóknak lesz méa eev uj jelöltjük. Meskó Zoltán: Sajtószabadság van! Malasits Géza: Mi szociáldemokraták nem egy embertől, sem öt embertől várjuk Magyarország feltámadását, hanem várjuk attól, ami mosl Európaszerte végbemegy, nevezetesen, hogy egész Európában a kurzus balfelé tolódik. Pogány Frigyes: És ezt nem is zsidók, hanem egy keresztény képviselő mondja. (Dühösen az asztalra csap a kezével.) Peyer Károly: Harmswortftról Is kimutatták már, hogy a nagyapja zsidó volt Malaslts Géza ezután polemizált Kálnoki-B«dő Sándorral és többek között a következőket mon­dotta: — Ha Kálnoki-Bedő Sándor arra az ásatág teóriára gondol, amit egy egyetemi tanár a szent­koronáról mondott ... ZsHvay elnök energikusan rácsönget a szó­nokra és rendreutasítja a kegyeletsértő kifejeíés miatt. Malasits Géza: Nem érdemlem meg a rendre­utasitást, mert egy teóriát ásatagnak mondottam. Elnök: Azért kellett rendreutasítani, mert a szent­korona a nemzet kegyeletének a tárgya. Malaslts Géza: A szocíálizmust nem Tenet éra­szakos rendszabályokkal kiirtani. Tagadjuk, hogy az államra veszélyesek volnánk. A vidéki váro­soknak rettenetes károkat fog okozni a rendőr­ségi költségek áthárítása. Kettős veszedelem van ebben: a városok költségvetéseit fel fogja borí­tani s a gyengén csörgedező kulturális kiadáso­kat csökkenteni lesznek kénytelenek a városok. A törvényhatóságok mindenütt elavultak. Ezek pár perc alatt megszavaznak minden eléjük kerülő javaslatot. Ezek a Tutankamen-testületek meg fog­ják szavazni a rendőrségi dijakat is. Peyer Károly: Pápán már zálogházba tették n polgármestert. (Nagy derültség.) Malaslts Géza pártállásánál fogva sem adhatja meg a felhatalmazást, de nem adja meg mint ma­gyar ember sem, mert az a meggyőződése, hogy. egy egészséges polgári társadalom kialakulását ez' a mai kormány nem teszi lehetővé. Szünet után Vértes Vilmos István szólalt fel. A többtermelés szempontjából foglalkozott a villa­mosítás ügyével. Majd az alumíniumgyártás fon­tosságára hivta fel a kormány figyelmét. Az app­ropriáciős javaslatot elfogadta. Peyer Károly a húsfogyasztás! adó rendszerét támadta, mert ennek fentartása miatt az általános élelmezési színvonal állandóan csőkken. Ezután tiltakozott az államrendőrségi költségeknek a vá­rosokra való áthárítása ellen, mert ebben ujabb lépést lát a burkolt fasizmusnak Magyarországon való kiépítése felé. A városok lakosságát súlyosan érinti a kormány lakáspolitikája. A népjóléti mi­niszter tévesen fogja fel a dolgot, amikor azt hir­deti, hogy a lakásépítkezés a lakbérek felemelésé­től függ, mert hiszen a hiba az, hogy a bankok a lakásépítés céljaira rendelkezésre álló összege­ket olyan drágán akarják klhelyeml, hogy senki Igénybe nem veheti. Legyen vége annak a lojális magatartásnak, amelyet eddig a kormány a ban­kokkal szemben követett. Sürgette ezután az álta­lános titkos választójog bevezetését. Fontos ez a kérdés a békerevizió szempontjából is, mert le­het lelkesedni egy jóindulatu angol lordért és fiáért, akik felhívják Magyarországra a külföld figyelmét és akiknek jó szándékát senki kétségbe nem vonja, de túlbecsülni az akciót nem szabad. Meg kell állapítani, hogy Harmsworth ünneplését túlságba vitték. Simon András: Arról beszéljen, miért nem vol­tak itt tegnap? Peyer Károly: A szociáldemokraták is akarják a revíziót. Sem ő, sem pártja nem titkolták soha­sem azt, hogy a trianoni béke egyoldalú szerződés volt és a szuronyok hatalmára támaszkodik. Több­szőr kijelentette már külföldi tartózkodásai al­kalmával, h.ogy nem lehet egy magasabb kultu­ráju népet egy alacsonyabb kulturáju nép uralma alá hajtani. (Általános helyeslés.) Szilágyi Lajos; IJgy-e, hogy egyet akarónk? > Peyer Károly: A revíziót nem visszük előbbre ünneplésekkel és bankettekkel. Nem vonja kétség­be Rothermere lord és fia érdemeit, de meg kell állapítania, hogy Harmsworth képviselő a leg­bonzervativebb angol párt tagja, amelynek prog­ramjában a békeszerződések sértetlen lentartása Is szerepel. (Ellentmondások a jobboldalon.) Nem Rothermere lord hozza majd meg a revíziót, ha­nem a demokrata népek akaratának megnyilvánu­lása. Mindaddig nem lehet erről szó, amíg azok a tényezők vannak hatalmon, akik a békeszerződé­seket diktálták. Végül határozati javaslatban kö­vetelte az általános titkos választójog bevezetését A költségvetést nem fogódta el. Az elnöki napirend szerint a Ház holnap foly­tatja az appropriádós javaslat tárgyalását. Az ülés 6 óra után ért véset.

Next

/
Oldalképek
Tartalom