Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-22 / 115. szám

18 DfiLMAGYARORSZAG 1928 május 20. i reklám cikkei CIPDARUHál SIEüED. KELEMENUCCA Gyermek fonott sandálok P. 4"80«tól El ne mulassza áras kirakatainkat megtekinteni! SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI Első nagy riportjaim cTgy látszik", hngv 1896 végén lapunk tulajdonosa valami kis pénzre tett szert, mert messzemenő tervekbe bocsájtkozott Ezt én abból éreztem meg, hogy a fizetésemet egészen váratlanul felemelte hetven forintra. A rám nézve örvendetes tény mellett szinte mellékesnek tartottam, hogy uj szerkesztőket kaptunk: Balla Mihály, a Budapesti Hirlap éjszakai szerkesztője átjött hozzánk felelős szerkesztőnek és főszerkesztői minőségben a lap élére állott Neményi Ambrus képviselő, a kormánypárt egyik előkelő tagja. Engem főleg Neményi főszerkesztő foglalkoztatott, akinél minden este jelentkeztem s aki helyett gyakran el kellett látnom a Vossische Zeitung tudósítását is, természetesen egy fillérnyi külön dijazás nélkül. Neményi nagyon szigorú ember volt, a szerkesztőség tagjaival általában nem érintkezett, én is többnyire az Andrá&sy-ut 31. sz. házban levő lakásán vettem át utasításait. Ridegebb embert keveset láttam életemben. Az uj felelős szerkesztőt mindennap láttam és minden találkozás alkalmával meggyőződtem arról, hogy számomra a Pesti Naplónál nem teremnek babérok. Majdnem olyan rossz volt a helyzetem, mint Makai Emilnek, akit hamarosan el is távolítottak a laptól. Neményi főszerkesztő ur -heti versekét« kiváut tőle és előírta, hogy a politikusok közöl kit kell a -versben rokonszenvesen k^z^lni és kit kell csipkedni? Szegény MaVai itvekezatt alkalmazkodni, de az eíajta költészetet szívből utálta. Amikor azután az 1897-iki tatai hadgyakorlatra Ball?? S7e"keszíö u- kiküldte öt tudósítónak és Makai a.?1 felelte, .hogv ö ehhez nem ért és sohasem látod im/d^vakorlatot, »?onnal elboesájtotfák a lantol. Is?n saináltuk — néhányan — a szegény fmt, mindig azt hajfogatta előttünk, hogy meg fog halni. Az volt a rögeszméje, hogy vérmérgezésben fog meghalni. Ha az ollóhoz kellett nyúlni, előbb felhúzta a keztyüjét. Nemsokára megbetegedett, — valami tüdő- vagy vesehajjal szenvedett Teréz-köruti sötét hónapos szobájában és betegsége alatt tényleg vérmérgezés érte: a szegény »Coc-nak ugv teljesedett be végzete, ahogyan megsejtette. Nem mondhatnám, hogy egészen ártatlan voltam abban, hogy uj felelős szerkesztőnk fájdalommal türt engem a szerkesztőségben. Amint észrevettem, hogy tökéletesen tehetségtelen és felesleges embernek tart, — ennek megfelelően viselkedtem véle szemben. Bejött a szobámban és megkérdezte: — No, Szabó ur, mi újság a városban? Angol vagy francia újságjaim mögül föltekintettem és igy feleltem: — Ha azt méltóztatik kérdezni, mi újság Párisban, vagy Londonban, azt megmondhatom; de a helyi riporterek a szomszéd szobában vannak, — bessék a Pestre vonatkozó kérdést hozzájuk intézni! Egy pár »nagy riportot« volt alkalmam irni az 1897. év folyamán. Ez év tavaszán volt . a hódmezővásárhelyi méregkeverők szenzációs pöre, melyben oly sok volt a vádlott és a tanú, hogy a szegedi törvényszék »kiszállott* Vásárhelyre és heteken át ott tárgyalt a városháza közgyűlési termében. A Budapesti Hirlap Sebők Zsigmondot, a Magyar Hirlap Bródy Sándort küldte ki a tárgyalásra, a Pesti Napló pedig engem. Ez könnyű rminka volt Sebőknek és Bródynak, akik csak egyegy tárcát irtak az egész pörről, de nagyon nehéz volt nekem, mert én mindennap kimerítő tudósítást küldtem Budapestre. Mivel akkor még nem volt Vásárhelyen telefon, minden este bementem Szegedre telefonálni és másnap hajnalban mentem vissza Vásárhelyi re. Én is irtam egy tárcát Vásárhelyről, — meg is haragudott érte az egész város, mert azt állítottam (s ezt persze történeti adatok alapján állítottam), hogy mikor a XVin. század elején uj életre keltették Vásárhely városát, sok szláv eredetű ember is volt az uj telepesek között, — például a Kenézek. Ebben az évben kezdtem el foglalkozni a fiumei kérdéssel is. Báró Bánffy Dezső volt a miniszterelnök, akinek nem fért a fejébe, hogy Fiúménak miért nem olyan a közigazgatása, mint például Debrecennek? A helyi autonómia megszüntetésével Fiumét egyszerűen be akarta sorolni Bánffy a többi törvényhatósági jogú városok sorába. Elrendelte, hogy a közigazgatási bizotíság, a giunla amnti nisfmliva. lépjen a dclegazions municipalé. helyébe, megkövetelte, hogy mindenütt magyar, legyen a felirat s elkezdte életbeléptetni a BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI Május 22, 23-án. kedden és szerdán Bánky Vilma * Ronald Colimáim nagy fütnie: A sivatag árvája. Regényes szerelmi történet 9 telvocísbin. Ezt mege'4zi Buster fesfőmllvész, Syd nősül. R Amerikai hurtesTk 2 felvonásban Ame.lkai burleszk 2 telv. Május 21., 22., 23-án, hétfőtől szerdái- . AZ ANYASZÍV az anvai sz«retet fűmje 8<elvonésbsn. Azonkfvfll: Frídolfn a vidéki Start gép f burleszk 2 felvonásban. burleszk 3 felv.-ban. I 1 Hifiadások kezdete 5,7,9, vasár- é* ünnepnap 3,5. 7 és 9 órakor. Előadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és jlnnepnap 3, 5, 7, 9 órakor, g