Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-20 / 114. szám

1928 május 20. DÉLMAGTARORSZAG it Szeged és az angol kultúra Irta: Juhász Gyula A dolog valahol olt kezdődik a szegedi irodalom atyjánál, Dugonics Andrásnál, az Etelka szerzőjénél. A tisztelendő atya irt egy Etelka Karieiben című „szomorkás" színjátékot, amelyben dialógusok formájában folytatta a népszerű első magyar regény hősnőjének élete történetét. Az ujabb összehasonlító irodalmi kutatások megállapították, hogy ennek B darabnak forrása Shakespéareban keresendő, akinek Vihaz, Téli rege és Cymbeline cimű színműveiből merítette a szegedi szerző az alakok és helyzetek egész sorát, de a beszédek némely részeit is. A magyar világot jelentő deszkákon is egy érdemes szegedi révén jelenik meg először az angolok és a világ irodalmának legnagyobb drámatikusa. Kelemen László mutatja be 1793 március 13-án Romeo és Júliát hazai szinen és ugyancsak ő adja elő a Lear királyból átdolgozott Szabolcs vezért és a III. Richárdból átültetett Tongort, valamint Kelemen László forditotta először Shakespeare Olhelloiát is. 1795.-ben, amint azt Lugosi Döme monográfiája kimutatja. A Makrancos hölggyel kezdi bevonulását a drámai költészet angol királya Szegedre. Ezt a sziporkázóan elmés és derűs vígjátékot 1803 szeptember 27-én adták először e városban, minden magyar színpadot megelőzve (ahogy mostanában szokták hirdetni) és pedig II, Gassner avagy a megzabolázott te' lesető cimmel és jelleggel. Kotsi Patkó János volt kolozsvári színigazgató alakította benne a kapitány szerepét, aki tulajdonképpen nem más, mint Petrucchio, kedves ismerősünk Oláh és Jóvor révén. Wesselényi Miklósnak, a nagy erdélyi műbarátnak színtársulata működött akkor a Tisza partján, a magyar színészet hőskorát élte, az emberek delizsámon utaztak, de azért Willíam Shakespeare géniusza mégis csak meglalálta az utat a szegedi közönség érdeklődéséhez és tetszéséhez. Hamlet 1840 november 31-én jelent meg a Szegedi deszkákon Egressy Gábor alakjában, akit Lendvay Márton dán királyfija követett 1841 május 20-án. (Az első Opkelia Komlósy Ida volt városunkban.) Lear királyt már előbb játszhatták Szegeden, erre vall az a „vidéki levél" amely egy pesti divatlapban e vendégszereplésekről számol be. A magyar szabadságharc dicső angol tábornoka, Guyon Richárd, a branyiszkói és komáromi hős (akinek seregében szegedi fiuk is küzdőitek a hazáért) személyesen is megfordult Szegeden, amikor a tragikus végű szőregi csatába indult. Egressy Gábor után és Rakodczay Pál előtt Molnár György szegedi színigazgató volt a Shakespeare-kultusz leglelkesebb és legszorgalmasabb színházt ápolója, aki Szegeden irta és adta ki a Lear király, Othello és III. Richárd színpadi előadásáról szóló igen érdekes és eredeti tanulmányait, amelyeknek, ma is hasznát vehetik rendezőink. A nagy árviz után Anglia a második helyen áll a világ nagy adakozó nemzetei sorában. A brit királyság 143,686 forint adományt küldött jótékony segitség gyanánt a hullámsirjából föltámadni akaró Szegednek. Ennek emlékére hálánk Jeléül a nagykörutunk egyik szakasza Londoni körút lett. Nevezetesebb angol vendégeink eddig Guyon Richárdon kivűl Walter Cranne, a kiváló piktor és grafikus, aki egy remek színes krétarajzát ajándékozta a városi muzeumnak és Miss Isadora Duncan, aki klasszikus táncait a szegedi színpadon is ellejtette. Valóságos nagykövete volt az angol kultúrának a tiszaparti metropoliszban Hegedűs Pál reáliskolai tanár, e tudós bohém, aki a délafrikai kérdésről megjelent könyvével (1900) az angol sajtóban is föltűnést keltett és akinek gazdag angol könyvtárát utóda, Babits Mihály szerezte meg, aki egy Zerge uccai BIZTOS CrOXS,£HYK£ OOKOLÁD& S ház csöndes magányában itt kezdte fordítani Shakespeare!, Browningot és Wildet. A Shakespeare-kultusz a szegedi színpadon évtizedeken keresztül virágzott, egész ciklusokat rendeztek a brit óriás müveiből bevezető konferanszokkal. A Szentivánéji álom, Kertész Endre felejthetetlen Zubolyával 1919 áprilisában zsúfolt házak egész sorát érte meg, akár ma egy diadalmas operett. Lörd Byron Manfrédje mellett Wtlde, Shaw és más uj angol szerző darabjai Is sikerrel kerültek szinre a szegedi színházban, annak idején. A szegedi Nyilassy Sándor művészetéről a londoni The Studio elismerő tanulmányt közölt. A szegedi Tonelli Sándor viszont H. G. Wells egyik állandó fordítója és ismertetője. Az 1927. évi szegedi országos dalosverseny több ezer részivevője a Szukoválhy téren lord Rothermerenek rádióba énekelte Farkas Nándor és König Péter diadalmas kardalalt és az angol és a magyar himnuszt. Most pedig Szeged népe a szeretet és hála, a hit és remény minden melegével és erejével köszönti az előkelő idegent, akit már nem tekint idegennek meri a szive közepébe zárta. RalcíárnaJc alkalmas száraz pincehelyiség bérbeadó. Érdeklődhetni: Löw Lipót-ucca 9. szám. ss« MA6YRR0RSZ1GI MUNKÁSOK ROKKANT ES HTUGDIJECTUETE Zárda ucca 15- 350 Alaptőke 5,000.000 V. Beiratkozás minden vasárnap délelütt 3-től tf-lg Taglétszámunk: 92174. Nyugdíjasaink száma: 9215. 99 Ha-Ha" pünkösdi reklám cikkei CIPÜ^RUH^l SZEGED. KE LEMEN-UCCA tMt*HA €IPÖARÜH>ÍI5ZEGED.KELEMENU. ¡yermek fonott D«r B 4'80-tó El ne mulas&xa áras Kirakatainkat megtekinteni ! i 700