Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-17 / 112. szám

1928 május 17. DFXM .4 CV 4 R ORSZ AG » Elrendelték a bizonyítási Zöldhelyi Annának a fajvédőlap ellen inditott pőrében A bíróság Rákosi Jenőt rendelte ki szakértőnek, akinek véleményt kell mondani, hogy a fajvédőlap kritikái megfelelnek-e a megengedett mértéknek (A Délmagyarország munkatársától) Zöldhelyi Anna, a szegedi szinház volt prima­donája — mint ismeretes — március első napjai­ban barátságos megegyezéssel megvált a színtár­sulattól. Szegedi szereplése azonban a Jávor­afférrel nem zárult le. Zöldhelyi Anna ugyanis amikor megvált a színtársulattól, 5000 pengős kár­térítési pftrt inditott a szegedi fajvédő lap ellen. Az érdekes pőrben dr. Kelemen László tör­vényszéki bíró egyszer már tartott tárgyalást, ami­kor a feleket pörírataík benyújtására szólította fel. A szerdai folytatólagos tárgyaláson Zöldhelyi Alma személyesen mutatkozott be a bíróságnak. Képviseletében dr. Burger Béla ügyvéd ismer­tette a keresetet. A tárgyalási terembe teljes számban (el­vonult a színtársulat is. Kelemen bíró szobájában még sohasem pompá­zott annyi színes női ruhaköltemény. Könnyű par­fümillat terjengett a szobában és a bíró nem egyszer figyelmeztette a hallgatóságot a nyugodt és higgadt viselkedésre. A kereset szerint a szegedi fajvédőlap és annak színi kritikusa, Puskás Jenő eélzatos harcot Indított a primadonna ellen és ezzel a színháznál való működését lehetetlenné tette. Színi kritikái elfogultak és gvalázkodók vol­tak, — mondja a kereset. »A fajvédő lap szini kritikusa a primadonna mellőzése érdekében a színház igazgatójánál is eljárt és ez hozzájárult ahoz, hogy Zöldhelyi Anna fizetését a mult év november elsejétől havi 240 pengővel redukál­ták.« Tarnay igazgató abban a hiszemben lehetett, hogy a fajvédőlap igazgatósági tagjai tudtával tá­madja puskás Zöldhelyit és ez hozzájárult ahoz, hogy Tarnay Zöldhelyit többet nem léptette fel. — A lap tönkretett — mondja tovább a ke­heset — és ezért kártérítéssel tartozik. A sajtó­törvény értelmében elsősorban a reám vonatkozó kritikák szerzőjét, továbbá a fokozatos felelős­ség alapján a lapvállalat igazgatóságát arra ké­rem kötelezni, hogy nekem erkölcsi kártérítés elmén 5000 pengőt fizessen. A lap igaztalan kri­tikái lehetetlenné tették szegedi működésemet és a kritikák miatt más színpadon sem tudok elhe­lyezkedni. Közöl azután a kereset néhány sze­melvényt a kritikákból. Zöldhelyi képviseletében dr. Burger kifejtette ezután, hogy a primadonnára vonatkozó közlemények gyalázkodók. Mellőzni kér minden bizonyítást. A kérdés eldöntése szem­pontjából kőzőnbős egyes emberek véleménye. A többi lap mind a legnagyobb elismeréssel irt Zöldhelyi müvészetérőL Ha azonban kétségek me­rülnének fel, fővárosi szakértők kihallgatását kéri. Kelemen biró: Szeretném tudni, hogy az ügy­véd ur mire kéri a szakértők kihallgatását. Ez különben is nagyon nehéz dolog. Zöldhelyinek egész repertoárját le kel­lene a bizottság előtt játszani, hogy azok véleményt mondhassanak róla. Ez ki­vihetetlen. A bíróság jár színházba, de kérdés, hogy a fővárosi színházi szakértők látták-e va­laha játszani Zöldhelyit. A kártérítésért bepörölt fajvédő lap képviselője reflektálva Zöldhelyi keresetére, kifejtette, hogy nincs jogcim a kereset megindítására. Elsősorban a büntetőjogi felelősséget kell megállapítani. A lap szini kritikusának nem adott megbízást arra, hogy Zöldhelyi ellen írjon. A kritikák különben is közérdekből Íródtak. Annak igazolására, hogy Zöldhelyivel a szin­ház azért bontotta fel szerződését, mert a pri­madonna nem felelt meg, Tarnay Ernő és Görög Sándor titkár kihallgatását kérte, mert a közönség pénzéből feltartott színház­ban nem közömbös az a kérdés, hogy ki a primadonna. Az inkriminált cikkek különben nem olyan bán­tóak. Hogy a kritikus azt irta, hogy a prima­donna bájai már hervadtak, arról nem a kri­tikus tehet. Felolvasta a Nagyváradi Naplónak Zöldhelyi szegedi afférjáról szóló cikkét, amely Zöldhelyi magánéletével is foglalkozott. Kelemen biró: A cikk kitételei a bíróság erkölcsi ér­aését te sértik. Az ügyvéd ur kérten zárt tárgyalást. A cikk különben sem foglalkozik Zöldhelyi szí­nészi képességeivel. Puskás Jenő képviselője soknak tartja a kár­térítés összegét. Egy szegény újságíró nem tud ennyit fizetni, — mondotta. Annak igazolására, hogy Zöldhelyi nem felelt meg, tanuk kihallga­tását kéri. Véleménye szerint a kritikák nem állí­tották, hogy Zöldhelyi rossz színésznő. A kri­tikák csak azt rótták fel, hogy Zöldhelyi nem az egyéniségéhez illő darabokban lépeti fel. — A kritikák nem ezt mondják! — állapította j meg dr. Kelemen László biró, majd kihirdette ' a törvényszék végzését. I A törvényszék elrendelte annak bizonyí­tását, hogy az inkriminált kritikák mi­lyen mértékben járultak hozzá ahoi, hogy Zöldhelyinek nem megfelelő szere­pekben kellett játszania. Elrendelte a bizonyítását annak is, hogy a kri­tikák mennyiben fedik a valóságot és azoknak hangja, modora, mennyiben felel meg irodalmi és hírlapiról szempontból egy szinésznff nyilvá­nos szereplésével szemben megengedett mér­téknek. Elrendelte a kért tanuk kihallgatását és fel­hívta a pörös feleket, hogy a szakértők neveit 8 napon belül jelöljék meg. Biró! szakértőül Rákosi Jenőt rendelt ki a biróság és kihallgatásának foganatosításával a budapesti járásbíróságot bízza meg. Rákosi Jenő arra vo­natkozólag teszi meg fezrevételeit, hogy a faj­védő lap kritikái irodalmi és hírlapiról szemszög­ből vizsgálva, milyen kalkulust érdemelnek meg. A biróság ezután a tárgyalást elnapolta és an­nak folytatását július 2-ára tűzte ki. A közigazgatási biróság hét év után itélt és az Ítélet hat és félhónap alatt ért le Szegedre A közigazgatási bíróság behajthatatlanság elmén hatvannyolcezer pengő adót töröli (A Délmagyarország munkatársától.') rA' közigazgatási bizottság szerdán délután négy órakor tartotta meg a polgármester elnökleté­vel májusi ülését a városháza tanácstermében. A polgármester elöljárójában bejelentette, hogy a miniszterelnök köszönetének tolmácsolására kérte fel a főispánt, amiért a közigazgatási bizottság a magánjogi kódex megalkotása al­kalmából üdvözölte a kormányelnököt és az igazságügyminisztert. Dr. Tóth Béla főjegyző jelentette he ezután, hogy az igazságügy-mi­niszter hasonló tartalmú leiratot intézett a közigazgatási bizottsághoz. A főjegyző elmondotta ezután, hogy három városi főtisztviselő irásba foglalt nyilatkozata szerint Balogh Lafos az első szénpróba után különböző szabálytalanságok elkövetésével és panamázással vádolta meg a mérnöki hivatal egyes tagjait. A polgármester a megvádolt mérnökök kérelmére felhatalmazást adott az ügyészségnek a bűnvádi eljárás megindítá­sára Balogh Lajos ellen, aki ezt a polgár­mesteri határozatot megfelebbezte. Felebbezé­sét azonban a polgármester visszautasította azzal az indokolással, hogy ebben az esetben Ba­loghot nem illeti meg a felebbezés joga. A polgármesternek ez ellen a végzése ellen Ba­logh Lajos a közigazgatási bizottsághoz fel­folyamodást intézett. A közigazgatási bizottság a főjegyző javaslatára ezt a fel folyamodást is visszautasította és kimondotta, hogy a hatá­rozat ellen felebbezésnek nincsen helye. Az árvaszéki elnök terjesztette elő jelenté­sét, majd a tiszti főorvos jelentette be, hogy áprilisban a népesség példátla­nul örvendetes arányban szapo­rodott. A születések száma 333 volt, a halálozásoké 179, tehát a szaporulat 154 volt, százzal több, mint márciusban. Buócz Béla rendőrfőtanácsos a város köz­biztonságáról olvasott fel jeleDtést, amelyet lapunk más helyén ismertetünk. Ezután dr. Pap Bóbert azokról a barrlkádokról beszélt, amelyeket a villamosvasút sínjeinek i kicserélésével kapcsolatban vontak keresztül- ' kasul az egész városon. Kérdést intézett a rendőrkapitányság vezetőjéhez, hogy a fel­dúlt uccák nem akadályozzák-e meg a forgal­mat és nem lenne-e célszerűbb, ha a villamos síneket szakaszonként cserélnék ki. Buócz Béla válaszában kijelentette, hogy a villamosvasút munkájának rendjét helyesli, mert így legalább két hónap alatt befejeződik az egész munka, ha viszont szakaszonként cserélhetnék csak ki a rineket, akkor talán egy esztendeig is eltartana. Kijelentette a fő­tanácsos, hogy a restaurálási munka következ­tében eddig még sehol sem keletkezett for­galmi zavar. A polgármester csatlakozott Buócz Béla fej­tegetéséhez és kijelentette, hogy a város ha­tósága még hálát is érez a villamos iránt, amiért még ebben az esztendőben kicserél­teti az összes síneket és körülbelül hétszáz­ezer pengő értékű munkát végeztet el. Ennek nemcsak forgalmi szempontból van nagy Je­lentősége, hanem a munkanélküliség szem­pontjából is. Dr. Kolb Árpád pénzügyigazgató jelentésé­hez dr. Pap Bóbert kért szót. Elmondotta, hogy Szegeden általános a panasz a kereseti adó alapfának Indoko­latlan emelése • miatt. Ez az emelés feltétlenül indokolatlan, mert hiszen köztudomás szerint a kereseti vi­szonyok lényegesen rosszabbodtak az idén és így semmi ok sincs az adóemelésre. Az adó­emelés a kormány adómérséklést igérö nyilat­kozataival is ellentétben áll. Kérdi a pénzügy­igazgatót, hogy a pénzügyi hatóságok mire alapítják a keresetek emelkedésére vonatkozó feltevésüket. Kolb Árpád válaszában kijelentette, hogy az adóalapok emelésére egyetlen utasítást nem kapott, de nem is adott ki, sőt tömegesen ilyen értelmű panaszok sem jutottak még hozzá. A háromezer pengőn alóli keresetek adöja nem is emelhető, mert ezeket a múltban rögzí­tették. Nagyobb kereset pedig nem sok van Szegeden. Ha történt néhány adóemelés, an­nak valószínűleg az a magyarázata, hogy a könyvvizsgálatok során került napfényre a na­gyobb adóalap. Pap Róbert a pénzügyigazgató válaszát tu­domásul veszi. Tudomásul veszi dr. Cserő Ede is, mert reméli, hogy ez a nyilatkozat helyes irányba fogja terelni a felszólamlás! bizottságok működését. Ezek a bizottságok ed­dig ugyanis a legritkább esetekben változtat­ták meg az elsőfokú kivetéseket és ha a fél pa­nasszal fordult a közigazgatási bírósághoz, évekig várhatott panaszának elintézésére. A napokban kapott a közigazgatási bíróság­tól egy ítéletet, amely egy 1921-ból származó adóügyre vonatkozik. A közigazgatási bíróság Ítélete szerint szabálytalanul történt a kivetés és így a fél javára kell írni a lefizetett 156 papirkoronát, amely hét évvel ezelőtt tekin­télyes összeg volt, ma azonban már alig ér többet egy fillérnél. Ezt az ítéletet a mult év októberében hozfa a közigazgatási bíróság és

Next

/
Oldalképek
Tartalom