Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-08 / 81. szám

DfiLMARYARORSZÄG 1928 április 8. Legújabb tavaszi női modell felöltők, divalkabátok;,^ Dlll^^lír #1 ^/yflwr- stb. Mérték szorinti rendelések legolcsóbb fi^Uf Ul V CXIS^U y árban elsőrangú kivitelben készíttetnek. 675 Reményiné Felúmann Sári női felöltő áruháza Szeged, Sxéc&enyi tér 2. (Izletemetmáfus e!e|én ugyanezen házba, volt Koreck-féle helyiségbe helyezem Át. zolja, hogy a vonatkozó kormányrendeletet kihirdették a nagybálinti főszolgabiróság te­rületén, ámde Szilha község nem ennek a főszolgabiróságnak területén fekszik, hanem a karánsebesi főszolgabirósághoz tartozik. Ezzel le is ültem. Az ügyész nem válaszolt. A bíróság visszavonult, Bali Mihály pedig el kezdte osztogatni a belépőjegyeket az Íté­let végrehajtásához, magyarul mondva az akasztáshoz. Ezeknek persze nagy keletje volt Én is kaptam egyet és még ma is őrzöm. A bíróság elég soká tanácskozott. Valami sürgés-forgást vettem észre. Jöttek-mentek a bíróság tagjai, telefonáltak a honvédelmi mi­nisztériumba, könyvekért küldtek, de én mind­ezeknek nem tulajdonítottam semmi jelentő­séget, biztosra vettem a halálos ítéletet, mert nekem abszolúte nem volt tudomásom arról, hogy a kérdéses község melyik főszolgabiróság területén fekszik. Én ezt csak ugv odavetettem. És senki sem volt jobban meglepve, mint én, amikor a bíróság kijött a tanácskozó szo­bából és a vezető kihirdette, hogy nem tartja magát Ítélethozatalra illetékesnek, meri Szilha község a karánsebesi főszolgabiróság terüle­lén fekszik, arra nézve pedig nincs adat, hogy a rögtönitélö bíráskodást elrendelő miniszteri rendelet e szolgabirósáq területén is ki lett volna hirdetve. Az akkori helybeli hirlap a határozatról a következőket írja: »A kihirdetett határozat óriási elképedést keltett. A hallgatóság nem •kart hinni füleinek és értelmetlenül, meg­zavarodva nézett egymásra.« Vádlott elkerülte az akasztófát, mert a ren­des bíróság is halálra Ítélte ugyan, de Károly király megkegyelmezett neki, a büntetést át­változtatták éltefogytiglani szigorított bőrtön­re, a forradalom kitörésekor azonban amint hallom, megszökött. Bali Mihály és társai a Royal-kávéházba mentek és a vonat elindulásáig sakkoztak. Én igen boldog voltam akkor. Magy. kir. Osztálysorsjáték. Egyetlen sorsjeggyel nyerhető szerencsés esetben 500.000 pengő ós pedig a jutalom 300.000 pengő, főnyeremény 200.000 pengő. 16« Minden második sorsjegy nyer! I. húzás már április 14—17. 1 20P I ÍO pl I New«) I I \yoi ad M U-50PÍ Ne mulassza el és vegyen sorsjegyet Pető Ernő föelárusifénál Szeged, Szécsenyi lér 3. W 0 Megy a goszos ina: dr. Kállai Emil Ilyenkor, húsvétkor sablonos kommünikék jelennek meg arról, hogy olyik gyorsvonatot két részben indítják, olyik személyvonat nem közlekedik két részben és menetrendszerű idő­ben indítanak bizonyos szerelvényeket »Vas­úti forgalom a karácsonyi ünnepek alatt« címmel ez a hir december derekán ismét megjelenik, természetesen vonatszámu és idő­rendi változtatásokkal. Ezzel azonban az állam­vasutaknak még nem lenne szabad befejezniök vasúti politikájukat a személyforgalomnak kü­lönben sok újításra és javításra váró terü­letén. Sok bajunk közt sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy édes-keveset tesznek a személy­forgalom könnyebbítés<\ nagyobbjtása, úgy­szintén olcsóbbá tétele végett. Hiszen valami­nek az is valami nekünk, szegedieknek, hogy három hét múlva uj, délelőtti gyorsvonatot állítanak be a budapesti viszonylatba. De például hol van még az államvasút attól, hogy például ugyanerre a szegedi—budapesti vonalra állandó jegybérletet nyisson, amire pedig okvetlenül szükség van. Meg tudom érteni azt a vasutigazgatást, hogy a jegyeket annyian és annyiszor váltsák meg, ahányan utazni akarnak ós ahánvszor utazniok kell. Ez az okosság azonban nem a kőznek az ér­dekétszolgálja, hanem abban találja a magyará­zatát, hogy a jegyének egész árát megfizető utas minden egyes alkalommal váltsa meg a jegyét egész áron, mert különben a sok, sőt tulsok kedvezményes áru utasnak nem lehetne használnia a vonatot anélkül, hogy az állam­vasutak rá ne fizetnének arra, hogy majdnem ingyen szállítják az utasoknak kétségkívül igen jelentékeny kontingensét. A magyar vasutak elektrifikálásáról álmo­dók háromnegyed év előtt azt remélték, hogy gazdaságos vasutügyi politika e területén végre történik majd valami. Ennek a reménységnek az volt a forrása, hogy a tavalyi nyár végén kiment a kereskedelemügyi miniszter Árosába és kiutazása előtt is, után is megkondította a hírharang, hogy a svájci vasutak elektrifiká­lását tanulmányozza odakint a miniszter. Ha »jól tévedek« ankét is volt azóta e tárgyban, mert hát az ankétezés mindig hasznos dolog. Ám nem akarok igazságtalan lenni. Több is történt a tavalyi megmozdulás óta. Ami ugyan nem a legszorosabban az elektrifiká­lás kérdésével függ óssze. Ugyanis a keres­kedelemügyi miniszter megnézte a most el­múlt télen is Arósát. Az, persze megint csak ellenzékieskedés, hogy ennek dacára azóta sem történt semmi a magyar vasutvonalak elek­trifikálása terén. Pedig ennek világraszóló, gyönyörű példáit láthatta odakint a miniszter. A vasutforgalom lebonyolítása terén olyan ügyes és utánzásra érdemes dolgokat, amelyek közül nem egynek meghonosítása a magyar utasnak megvédésre igazán érdemes olyan érdekeit szolgálja, ame­lyek végeredményükben általában a Magyar­országon való utazást teszik szebbé, kényel­mesebbé, olcsóbbá és óhajtottabbá. Ami aztán ilyen relációban idevonzza az idegent, még pedig jobban, mint az utazási vállalatok prog­ramjai. Már pedig, ha az idegen itt van és »forog«, akkor még jobban megismerik hazánkat a külföldiek és ha látják természéti szépségeit, népének becsületességét, szándé­kaink tisztességességét és élniakarásunk el­tökéltségét, akkor ez az idegenforgalom sok mindennél jobban használ a külföld jóakara­tára sajnálatosan rászoruló szegény orszá­gunknak. Hogy csak egyetlenegy jellemző példát em­lítsek, svájci mintára be kellene hozni ná­lunk is azt hogy néhány hétig a nyári hó­napokban lényegesen olcsóbb áron lehessen használni a vasúti vonalakat a személyforga­lomban bérletjeggyel, mint máskor, külön fize­tett egyes utazásoknál. Hogy történik ez Svájc­ban? Két hétre, vagy egy hónapra érvényes »előfizetést nyitnak« a svájci vasutakra és gőzhajókra. A kényelmes utazásra nagyon al­kalmas III. osztályon 102 svájci frankért fény­képes bérletet váll az utas, aki a jegyet a bérlet napján már használhatja és a lejárat napján is utazhat vele Svájc összes vonatain és gőzhajóin. Ebben a 102 svájci frankban letét jellegével bíró olyan 10 svájci frank is van, amelyet az utasnak visszafizetnek, ha a bérleti idő leteltét követő félnapon belül,' te­hát a fennáló rendelkezések szerint kellő idő­ben leszolgáltatja lejárt bérletjegyét. Tehát összesen 92 svájci frankért, amely összeg kö­rülbelül egyszáz pengőnek felel meg, Svájc hasonlíthatatlanul gyönyörű természeti szép­ségeit, 5000 kilométeresnél nagyobb hálóza­ton, élvezheti az utas. Hogy »forogna« az ide­gen Magyarországon, ha az államvasutaktól ilyen könnyítést kapna! Ha nincsenek is olyan természeti szépségeink, mint Svájcnak. RUM, KONYIIK és LIKŐR különlegességek kimérve is kaphatók SCHWARZ Dugonics tér 8. Horgos és Kishorgos községek telekkönyvi rendezése ügyében a külföldi, távollevő, elhalt és ismeretlen tartóz* kodásu telekkönyvi érdekeltek jogainak meg­óvására a senlai telekkönyvi hatóság ügy­gondnokul rendelt ki. E minőségemben felhivom az érdekelteket, hogy pontos lakcímüket velem haladéktalanul közöljék, nehogy mulasztásuk folytán Jog* sérelmet szenved|enek. Felhivom továbbá a jogosított személyeket, hogy mindazon iratokat, melyek jogaik védel­mére és megóvására szükségesek lehetnek, haladéktalanul futtassák hozzám. 139 Dr. Tabakovic Andor, ügyvéd Senta S. H. S. a telekkönyvi hatóság által kirendelt ügygondnok. Évti&edelc óla a veszető vllágmártea Dunlop gummlk. Alkatrészeké Javító mllßely. •» Cgvedfln vezérktpvlseiAsfig: Kelemen Márton Szegeú. ftftrtsz írógépek. Portabel Írógépek Gramofonok Kedvező részlet­fizetés. occa te. HIHJ»upp

Next

/
Oldalképek
Tartalom