Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-08 / 81. szám

1028 április S DÉLMAGYAROKSZAG A klisíkef a nürnbergi .Jubileumi bizottság bocsájtotta a ü é 1 m. agyarország rendelkezésére Dürer Albertet halálának négyszázévei fordulója alkalmából ünnepli a világ valamennyi kulturucpe. Legközelebb ezen a nevezetes emlékünnepen is mi magyarok állunk a nagy német fc-s tűhöz. Hiszen Dürer apja és nagyapja a Gyula mellett íekvö Ajtósról vándorolt ki Nürnbergbe, ahol aranymüvesmesíerségük:tiek művészileg is. anyagilag is nagyobb, kilátásosabb tere nyilt. • Dürer Albert Nürnbergben született • * Müveit, szellemi hagyatékait akár eredetiben, akár reprodukcióban nézzük, az ábrázolásnak olyan drámai lüktetését érezzük művészete technikai primitívségének formái alatt is, hogy akciót ma sem fejezhetnek ki festők féktelenebb aktivitással, szakadatlanabb forlis&zimoval. Mégsem müvének örök szépségével lett Dürer korának és hazájának leggigantikusabb alakja, hanem zsenijének apostoli szerepével. Akkor, amikor Dürer Németország, ban éli, Olaszország már Michel Angolokat, urer .'.'.wsra^wv.Ti Irta: Lengij'l Vilma Dürer Albert Lionardo da Vinciket, Raffaeleket, Belliniket adott a világnak, akiknek müvei erőben, titokzatosságban, tökéletességben é lületesebben és megdöbbentőbben markolnak eszméletünkbe, mint Dürer legnevezetesebb metszetei. Dürer nem is a művészetben volt utolérhetetlen. Az uttörésnek, a művészet uj útjainak égi jeleit látta ő felragyogni, a középkor fordulóján és ő volt az első, aki az újkor küszöbére elhivatottságának erejével utmutatóan világított és utódok tömegének lett lanitómestere. Benne a német gótika beteljesedett, sőt enuél |s tovább — fejlődött. A reformáció harcosa lett Luther mellett és az akkori időkben felébredő lelki kétségekben istenfélő, de a vallást egyéni hittel hivő művészetével vigasztalást és irányítást adott. Különösen apostolképeivel, amelyeken az isteni szózatot a nyugalom és biztonság, szeretet és béke hangulatában hirdette, akarta kigyógyítani a reformáció előtt duló téveszmékből azokat, akik a régi keresztény tanításnak megtagadták az engedelmességet, de nem voltak még elég erősek ahoz, hogy más biztos orientációban találjanak megnyugvást. Ebben az időben az emberiség nyugalmát földönfutóvá tette az uj gondolat: kerek a föld. Ezzel a félelmetes uj érzéssel és tudattal született meg a XV-ik és XVI-ik század Telki chaosza, melyet a humanisták, kikhez Dürer is tartozott, igyekeztek eloszlatni. Ebből a korból és tanításból győzelmesen két ember került ki: Luther, erőteljes, velős beszédeivel, szuggesztív szellemi világosságával és Dürer \ érrel táplált elevenségü müveivel, amelyek korának különösségeit, lelki és testi jelentkezési formáját mindennél maradandóbban örökítették meg. így kapcsolódott a reformáció szellemi harcába és lett a reformáció gondolatának apostola. Megvalósította azt, aminek szükségét Luther csak érezte. Megteremtette a német bibliát és polgárnak, parasztnak érthetővé tette, mert 'megfosztotta a kereszténységet román-ázsiai alakoktól, német földre költöztette a szent történetet és német köntösbe öltöztette a szen• tekét. A nagy Passió metszeteiben az Isiea fiáról eltörölte a legendái ködszerüséget, szenvedéseibenembernek mutatta, a szenvedők benne felismerték saját lelki drámájukat, a német nép akkori dult állapotátés megváltásnak tekintették a művészetét, amely a fájdalomból a szeretethez vezetett. * Dürer már tizenötéves korában elhagyta tanítómestereit művészetének feltűnő önáilóDürer-Mz eágával. Legjobban az akkor divatos fametszetekhez vonzódott, amelyek könyvek utján legjobban elterjedtek. A Passióiban és Mária élete metszeteiben zuhog az élet és e vallásos témáiban a német olthen erkölcsös csendje, bensösége éled. Az Apokahjpsisben éreztette fantáziájának vízionárius természetét. Ebben a rézmetszet-kötegben van Dürer három legismertebbmüve. Louag, ha'ál és ördög, Hyeronimus a házában és a Melancholia Ennek a három metszetnek a késői művészeti esztétika különösen sok szimbolikus jelentőséget tulajdonított. Ha Dürer művészetét meg akarjuk ismerni, ben is és minden késői munkájában. A testen, az akton, amelyhez olyan áliiíattal közeledett, az .olaszok puha költőisége helyett minduntalan kicsengtek a német gótikus aranymüvesség tradíciói. Mégis a legnagyobbra vitte, amire festő vihette. Világneve királyokat vonzott, országokat késztetett leborulásra, hire és dicsősége a halhatatlanság utait kövezte. Dürer pedig a művészetben tudóssá küzdötte, fel magát. Tankönyveket irt a jövő generációknak, geometriáról, szent tanító ösztönnel ki akarván emelni a német festészetet mély szintjéből, de még itt is az alkotóművész állandó viaskodásban élt a matematikussal. * ,Í Magánéletéről a német kegyelet lassankint elkobozott minden kutforrást. Boldogtalan házassága Ágnes Frev-iel, egy gazdag nürnbergi leánnyal sok mendemondára adott alkalmat és elindította az anekdoták zárt sorát, amelyek Sokrales és Xantippe esetére emlékeztetnek. Miksa császár nemesi rangba emelte, amikor az egyik udvaronc vonakodott Dürer létráját tartani azzal az indokolással, hogy méltóságán aluli ez a szerep. A császár rendreutasító szavát lel is jegyezte a krónika: »Albert a művészete által lalán több, mint egy nemes emDürer sirja még az emberre kell vetnünk néhány vonással világosságot, az emberre, akiben a fény problémája, a proporcio és perspektíva megtalálása toronymagasságú érzéshullámokon hányódott. Törvényeket keresett, amikkel a »láthatót« meg lehet hódítani. Azt hitte, hogy a geómetria vezet a természet titkainak kapujához, az antikokhoz fordult, az olaszokat tanulmányozta, addig, mig a túlhajtott teoretikus szellem károsan megmerevítette fantáziáját a festészetber, mert én parasztból tudok nemes embert csinálni, de nemes emberből művészt aligha.« Hire már életében eljutott messzi országokba és a legnagyobb művészek tanultak metszeteiből. Michel Angeloval való együtt dolgozásáról szól egy kedves epizód. Dürer inasnak állt be a legnagyobb olasz mesterhez és egy napon legyet festett az egyik akt homlokára, amely oly, élethű volt, hogy Michel Angelo utána kapott. Ekkor tudta meg, hogy inasa nem más, mint a nagyrabecsült német Dürer. • - i Dürer nem nyugodott belé, hogy a művész elismerése csak szorványos jelenség legyen. A művészet és művész szabadságának társadalmi forradalmát hirdette, lerázta a mesterember kasztjába sorozó helyzet bilincseit és a lelki élet emelkedettségének megfelelő társadalmi állást követelte és biztosította magának és müvésztársainak. Sokoldalú alkotóerejét igy az élet', a vállá?, a tudomány szolgálatába állította és a reformatorikus szellemnek olyan emléket állitotl, amelynek megfejtése még további századokban lesz tanulmánytárgya. Dürer Altiért jubileumi emlékérem . . Dürér Albert halálának 100-ik évfordulója alkalmiból a bajor kormány megbízásából emlékérmet tervezett Qoetz Károly, az ismert müncheni szobrász. Az érmeket a régi 5 koronánknagy ságában ez ustTasstte azjjflam.