Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-08 / 81. szám

1928 április S. DÉLMAGYAROKSZAG It Kellemes ürömét szerezhet bárkinek OLCSO CIPŐVEL. TUPUL, Szeged, Síéchenyl tér 16. 5'- 7"5® 10'™ 12'50 15™ 17"25 19*50 22» 24'50 msmm A deszki uradalom fulnyomórészének már van uj gazdája A szegediek is vésórolfók a földeket — A népjóléti miniszter érdeklődik a kastély iránt A deszki uradalom parcellázásának ügye, ugy látszik, programszerűen zajlik le. A Szeged-Csongrádinál ugy számitottak, hogy április közepére elkészülnek az adminisztrációs munkákkal és azután megkezdődik a birtok felmérése és kikarózása. A számítás helyes volt, mert nagypéntekre le volt jegyezve az 5400 holdnyi terület négyötöd része és ami még megmaradt, arra is vaunak előjegyzések. A jelentkezők még az üzlet anyagi részének lebonyolításán fáradoznak, de tekintettel arra, hogy a vételár 60 százalékát a bank hitelezi nekik, sőt olyanoknak, akiknek már van ingatlanuk, minden készpénzbefektetés nélkül is átirják a földet, a finánciális lebonyolítás ritkán ütközik áthidalhatatlan akadályokba. Az elmúlt héten már a szegediek is élénkebben érdeklődtek a deszki föld iránt és öt-tíz holdas parcellákban szépen volt vevő. Az a veszedelem tehát, hogy pont a szegedieknek nem jut a deszki földből, elmúlt. Most már mindössze 320 hold föld van még olyan, amelyik a szegediek szempontjából figyelembe jöhetEz a Maros-völgvben van, a Kamara-töltés és a müut között, a legjobb föld, paprika és kerti vetemények termelésére és közvetlenül a város közelében. A parcellázó irodában meg vannak róla győződve, hogy ezt a 320 holdat a szegediek a jövő héten megvásárolják. A deszki birtokból, mint értesülünk, négy középbirtok kerül ki, erősen vásároltak a szomszéd községek közlegelők céljaira, deKiszombor ezenfelül szántóföldet is vásárolt a község pénztelen lakói részére, akinek azt kis parcellákban adja bérbe. A kastély sorsa, a hozzátartozó 20 holdnyi parkkal, még mindig nem dőlt eL Az egyetem céljaira szerette volna a kultuszminiszter, de ugy látszik, nem tud rá pénzt szerezni finánckollégájától. A munkásbiztosi tó pénztár szintén nagyon szeretné, de nincs rá pénze. Hasonlóképen reménytelenül epekedik érte a város, mert nincsen fedezete. Most már a népjóléti miniszter felé fordul a közfigyelem, aki a napokban érdeklődött a kastély iránt. Mindenki feszült figyelemmel lesi, hogy megvásárolja-e a miniszter és ha igen, kinek fogja odaadni. Somogyi Szilveszter polgármester abban reménykedik, hogy a népjóléti miniszter tüdőszanatórium céljaira fogja a kastélyt és parkot megvásárolni, ami ha országos jellegű lenne is, mérhetetlen előnyt jelentene a városra nézve. Kozma Maroel vezérigazgató mindenesetre megnyugvással állapithatja meg, hogy ha nem is sikerült száz százalékig szegediek kezére játszani a deszki birtokot, mindenesetre több száz kis ember fog gazdálkodni és otthonra találni az egy kézen levő 5400 holdon és hogy Szeged forgalmát ezzel lényegesen fogja emelni. A kastély eladásával azután lezáródnak a deszki uradalom parcellázásának aktái és aki most sem tudott magának egy kis földet kaparintani, az alighanem földnélküli János marad már élete fogytáig. MagiyaroM egy #dJ&©rfoc?n Irta: dr. Sssivessy £e£e! Az országgyűlés felsőházának legutóbb magas színvonalú vitája igazolta azt az álláspontot, hogy a felsőház Magvarország törvényhozási életében nem felesleges szerv. A felsőházi javaslat tárgyalásakor — sokan vitatták, hogy a felsőházra csak olyan országban van szükség, ahol az alsóház legszélesebb általános titkos választójog alapján ül össze. A felsőháznak ezekben az országokban az a rendeltetése, hogy lassitóan, mérséklőén hasson a tőrvényhozás működésére. Hivatása tehát, a fék szerepe. Nálunk azonban, ahol az alsóházat nem titkos választójog alapján választják, ahol nyílt szavazással, sőt sok tekintetben a pártpolitika messzenyuló hatalmi eszközeinek erőteljes kihasználásával a párturalmat biztositiák. a felsőházra nincs szükség. Ezzel szemben már akkor, amikor a felsőházi választások lezajlottak, sokan gondolták azt, hogy nálunk a felsőház sokkal modernebb és demokratikusabb intézmény, mint a képviselőház. A tapasztalat beigazolta az álláspont he" d^ét. A felsőházban, hivataluknál fogva tagok azoknak a legmagasabb hatóságoknak és --/.menyeknek funkcionáriusai, akik már állásuknál lógva is a kiválasztásnak legszigorúbb retortáján mentek keresztül. Az egyes intézmények pedig, amelyeknek választási joguk van, szintén a legkiválóbb egyéneket küldöttéi: be a felsőházba, képviselőjükül. Magától értetődik, hogy minden megye és minden város, minden egyetem és minden intézmény igyekezett a legjobbak közül a legjobbat kiválasztani, így aztán az a különös helyzet állott elő, hogy a valóságban inkább érvényesült a nagyközönség választása, mert ezek a választások mindenütt a titkosság elvi alapján történtek. Az arisztokratikusabb intézmény, sajátos viszonyainknál foeva. a legdemokratikusabb lett. A hatás nem is maradhatott el. Fényesen nyilvánult ez meg a legutolsó felsőházi tárgyalásoknál, amikor az országnak régi, nagy hagyományait képviselő államférfiai, minden pártpolitikától menten és függetlenül, csak az ország javát ismerve és kutatva, oly hangnemben, annyi méltósággal, annyi töretlen hazaszeretettel és multunk történelméből vett tanulságok alapján, a jövőbe vetett rendithetetlen bizalommal fejtegették az ország legsúlyosabb problémáit, hogy méltán várhatjuk, hogy a politikai irányt ez a magas testület fogja a nemzetnek megjelölni. A trianoni sötétség folytán aléltságbán heverő ország fiai állandóan várják azokat a gondolatokat, eszmeirányokat, amelyek hivatva vannak arra, hogy az országnak jövőjét megalapozzák. Állanlandóan várja a nemzet azt az átfogó kül- és belpolitikai gondolatot, amely az ország mai helyzetében meumutatia a fejlődés útját és lehetőségeit. A gondolkodó polgárok, a munka után mindig egy problémáról beszélnek s ez a probléma a nemzet megújhodásának kérdése és az a nagy kérdés, amelyet minden magyar, aki a történelem tanításait ismeri, aki a nemzet múltjával tisztában van és aki a maga szük kereteiben is keresi a megújhodás útját, mindenkor felvet, lehet-e az országnak feltámadása? A feltámadás útját a legkülönbözőbb eszközökkel keressük. Sokszor azt hittük már, hogy az a politika, amelyet Magyarország miniszterelnöke, külpolitikai vonatkozásokban létesít, átfogó eszméje- j vei meg tudja teremteni azokat az összefüggése- ' ket, amelyeknek alapján a nemzet jövője biztosítva lesz. Azonban mégis állandóan nélkülözzük annak meglátását, hogy melyek azok a nemzeti célok, amelyekel a külpolitikában és az utódállamokhoz való viszonyunkban kitűz. Az utolsó esztendőben a rothermerei-goudolat volt az, amely minden magyar embert elragadott és amelyre a külföld felfigyelt. Reviziő, vagy teljes integritás, a kérdés. Valóban fáj az a gondolat, hogy magyar embernek kell eldönteni azt a kérdést, hogy szabad-e önként lemondani Magyarország egyes területeiről azért, hogy az országnak egyes területeit már most biztosítsuk? Sokan azt mondják, hogy a teljes integritásról lemondani nem szabad. Ezzel szemben mindjobban hódit az a gondolat, hogy a revíziónak néprajzi adottságai egyelőre kielégítik a mai korszak nemzedékének célkitűzését A miniszterelnök legutóbbi debreceni beszédében a revizió álláspontját látszott elfogadni. Ezt az álláspontot honorálta Mussolini nyilatkozata is. A munkában és annyi csalódásban elfáradt nemzetben nem keltette azt a visszhangot ez a nyilatkozat, mint amelyet méltán megérdemelt, mert a nemzetet már annyi kiábrándulás érte, hogy szinte nem bizik abban, hogy a külföldi hatalmasok a sorsdöntő órában segíteni fogják és őt árvaságban magára nem hagyják. Ázonkivül él a nemzet fiaiban az az állandó félelem, hogy újra más nemzetek hatalmi céljaiért áldozzunk vért és életerőt és a diadal bérét újra mások szedjék fel és mi elmaradjunk a nemzetek országútján. Közben pedig a nemzetben folyik egy hatalmas tevékenység, az u. n. kulturális fölény megvalósítása iránt Neonacionalizmusnak nevezi azt a kultuszminiszter. A némzet a múltban hadi erényeivel érte el st kereit- A népek szövetségében a magyar nemzetre, mint katonai elemre számított a szövetség, de a katonai feladatok teljesítése volt a nemzetnek feladata azokban a régi államhatalmi koncepciókban is, amelyeket a Habsburgi dinasztia elgondolt Ezzel szemben a kultuszminiszter neonacionalizmusban találja a nemzet megújhodásának lehetőségeit, amely neonacionalizmusnak lényege a több kultúra. Az a tétel, hogy a háborúig a nemzetet egy gondolat érdekelte, hogy az osztrák-magyar államkapcsolatban a maga részére minél több, nemzeti önállóságnak megfelelő, öncéluságának kielégítésére szükséges jogot biztosítson. Amikor a háború végével és annak elvesztése folytáu megdőlt a dualisztikus államforma, akkor egy ujabb gondolatnak kell a régi helyett a nemzet egyetemét magával ragadnia l A nemzet többsége az ujabb gondolatot nemcsak a kulturális fölényben látja, mert a kulturális fölény nem tízezreknek legmagasabb kulturális nívója, hanem az egész népnek kulturális felemelkedése. Viszont a kulturális felemelkedéssel együtt keli fárcda a nép közgazdasági helyzetének, vagyonosodásának olyan felemelkedése, amelynek feltételeit ma nem tapasztalhattuk. A sorrend, talán nem is helyes. Előbb gazdasági erők fejlesztése és azután a kultura teljessége, de mert lemaradtunk, mindkét téren, örömmel üdvözöljük a haladást bármelyik téren, mert a nemzet bizik abban, hogy erők kölcsönhatása nem marad el igy sem. A szanálás óta, nemzetközi viszonylatban, kifogástalan valutánk van, a nemzeti gazdálkodás alapjai le vannak fektetve, az állami gazdálkodás előfeltételei biztosítva vannak, viszont nem mondok ujat, ha azt mondom, hogy a magángazdasáp a legsiralmasabb képet mutatja. A mezőgazdaság erőtlen, folyton jobban és Jodban adósodik el. Az eladósodás megfigyelésénél vigasztaló tünet az, hogy igen sok gépet szerez be Arany-, ezüst-, brilliánsáru pontos svájci óra a legfőbb tőkebefekletést Kanható 2 pengő heti réseletflzetésre is Tótíi JíiíSef 6rőa, ékszerésznél, Kölcsey u. 7. «Ujr Hagy óra- és éltsaerjavltó muÁely. Tört arany. ecUsi. régt péne beváltás, "Alplne" svát cl (trák vezérképviselete, -«fe OTft