Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

DÉLMAG YA RORSZ AO 1928 április 1 LEGÚJABB 6i3 DIVAT • cyísa-diiifaft"' áruházban m üldöztem, hogy mi lesz velem, tenger pénzt elköltöttem és most bcleg vagyok egy idegen városban! Valamelyik fiúnak eszébe jutott, hogy talán emnem kellene valamit. A kalocsai íiu, aki velünk aludt, elővett a kofferjéből egy sült csirkét. Ebből az ágybán fekve ettem s azután nagy örömömre, fel tudtam kelni. Jelentkeztünk Baksav püspöki titkárnál (aki ina már cimzetes püspök), aki megállapította, hogy miután nekem van legjobb bizonyít­ványom, engem bizonyosan felvesznek. Egy Csáky nevű irgalmasrendi orvos-szerzetes megvizsgált bennünket és felmentünk egyen­kint a káptalan elé, bemutatkozni. Schuster Konstantin püspök ült az asztalfőn, körülötte az öreg kanonokok. Az egész vizsga abból állott, hogy szavalni kellett valamit; ebből azt akarták látni, hogy a pályázónak nincs-e valami beszédhibája? Én Kölcsey Paraiuesi­Jtel2e«üocp Hosszú é&riivM lejárattal. valamint amortizációst 35 évre T =<' o-al azon­nal folyósítunk, mdr egy fiolától kezűve, telfes kifizetéssel. Ezen kölcsönök bármikor vlsszatizefheíők min­den «lorno-dil levonása nélkül. Részletes és kime­rítő, előzetes költség nélküli felvilágosítással szolgál Rapid Pénzkölcsön kőzvefólö vállala! Budapest. Erz»6bet kiirut 26. K 10 SZÖLÖOLTVBNYOK oyükercj gate,' veaaxOle fajtisztán, legolcsóbban a Hl Nemzetközi Borkereskedelmi R. T.-nál Sndopci/, IV., Egyetem u. 2. Kérjen árafénlntoí! NOI tavaszi köpeny és eddig izera létezett olcsó áraikban részletfizetésre is MUlSotíer Nővéreit utóda 60 £ánc& Jetnőnél Tnsphatók Saécöeayl tér 13, Barcsay patllsa mellett. racketí minden árban és minő segben. Véfelkényszer nélkül megtekinthető. Hurozásokai vállalunk, azokat szakszerűen végeztetjük. 411 Széchenyi íéri nagy áruháza. Üli •».HHjfjpii iil>n.»^T SWHHHWWHíSr'CTíWaWWVTCSS&3 séből szavaltam néhány mondatot s tüzes szavalatom szemmel láthatólag nagyon tet­szett a kanonok uraknak. Az öreg püspök ur őexellenciája is elismeréssel bólintott és ezt mondta: — Fiam, nagyon szerteném, ha pap lehet­nél, de félek, hogy csak fiskális lesz belőled... Én ezt nem értettem. És azt sem értettem, hogy a pajtásaimat felvették, engem pedig, noha legjobb volt a bizonyítványom, nem vettek fel. Csak évek múlva tudtam meg, hogy az orvosi vizsgálat alkalmával ezt irták rólam a jegyzőkönyvbe: -Tuberkulózis.* (Méhes ba­rátom, akinél erösebb, fejlettebb mellkasu embert keveset láttam életemben és akit fel­vettek — három év múlva meghalt a szeminá­riumban — tuberkulózisban). Velünk együtt konkurrált Bogoss Béla, egy kecskeméti tör­vényszéki bíró fia, — azt is felvették. Nem régiben plébános volt Tápén. Végtelenül elszomorodva mentem vissza pajtásaimmal a Csillagba, de az ebédnél már kissé javult a hangulatom. Ez volt az első eset, hogy vendéglőben ebédeltem. Ebéd után ijedten vettem észre, hogy a pajtásaim, akik előre mentek, ott felejtették a pénzük egy részét: két-három krajcár hevert mindegyik­nek a tányérja mellett! Visszakiabáítam őket: ..." — Hohó! Itt maradt a pénzetek! Mind viszajöttek, de amikor a krajcárokra mutattam, kinevettek: — Hiszen az borravaló a pincérnek. í így tanultam meg, hogy, a pincérnek borra­valót kell adni. Otthon az apám nem értette meg, hogy miért nem vettek fel kispapnak, sőt nem is akarta elhinni. Busán nézte a két tajtekpipa zálogcéduláját, amivel aztán, hogy mi tőr­tént, azt már nem tudom. A váci kirándulás tizenegy forintnyi költségéből megmaradt 2 forint 90; ebből két forint ötvenet átadtam, negyven krajcáron pedig vettem egy vasúti jegyet Palicsra. Léváyék örültek, hogy nem vettek fel pap­nak és igen szívesen fogadtak. Életrendünk az volt, hogy reggel háromnegyed ötkor kel­tünk és öttől hétig lauultunk künn a kuglizó­ban. Az unitárius kátét sokkal hamarabb meg­tanultam, mint a tanítványaim, magyar fordí­tásban szorgalmasan olvastam Carpenler és Cunning unitárius teológiai munkáit s ezek­nek alapján elég jól meg is magyaráztam tanítványaimnak az unitaria hitvallás tanítá­sait. Mikor a magánvizsgára megérkezett egy esperes ur (ha nem tévedek, Görömbey Péter volt a neve), tanítványaim jeles minősítést kaplak s a nagytiszleletü espeies, aki velem is elbeszélgetett, semmi áron sem akarta el­hinni, hogy nem vagyok unitárius. Palicson ugy éllem, mint hal a vizben. Reggel hétkor már befejeztük a tanulást, reg­geliztünk és félnyolckor már a vizben voltunk. Nagyszerű szandolinos álltak rendelkezé­sünkre s akármilyen volt az idő, félnyolctól délig fürödtünk és csónakáztunk. Alighogy megebédeltünk, már ismét a vizben vagy a vizén voltunk egészen délután hatig. Hat órá­tól kezdve pedig a vacsora idejéig kártyáz­tunk. Természetesen titokban, mert Lévay Simon bátyám a tűzbe dobta volna a kártyát, ha meglátta volna. Tarokkoztunk négyesben; Schaeffer Adorján volt a negyedik partner, akiből ügyvéd lett Szabadkáu. Azt hiszem, az apja is ügyvéd volt; szép villájuk volt a vasúti állomás közelében, az orbánfalvi dű­lőben. Miután sokszor nehéz volt összehozni a partit, némi utánpótlásról gondoskodtam. Ne­vezetesen felfedeztem a Lévay-villában két fiatal tehetséget: az egyik Kosztolányi Árpád tanár ur fiacskája volt, Dezső, a másik ennek unokatestvére, Jóska, akinek alighanem Bren­ner volt a családi neve. Ez a Jóska roppant komoly fiatal ember volt, furcsa formájú ko­ponyával, melynek a teteje lüktetett: nem volt még benőve a feje lágya. A különben nagyon eszes fiúnak csak egy hibája volt: habozás ITI •r I nélkül kimondott minden »csúnya szól« s amikor e miatt megdorgáltam, 'mindig igy felelt: »Ha a papa mondta, akkor nekem is szabad mondanom!« Ez a Brenner Jóska, bár igen fiatalon halt meg, ismeretes a modem magyar irodalom történetében »Csáth Géza. néven. Unokatestvérét, Kosztolányi Dezsőt nem kell bemutatnom. Dezső akkor öt-hat éves volt, a későbbi Csáth Géza három vagy négy. Szép, szép, amit az irodalom terén müveitek, de mondhatom, hogy a kártyában is kiváló dolgokat produkáltak, amiben persze része volt a mesterük rendkívüli ügybuzgal­mának is. i Szép láb- és vibi?.:ics mászással elúrhotök Hofffmanné nfiifodrász és kozmetikai szalonjában, Kállar fl. u. 1. Országos Munkásbiziositő Intézet szegedi kerületi pénztára. . 3709/1928. V. Hirdetmény. Ériesitem az Országos Munkásbiziosiló Inté­zet szegedi kerületi pénztárának munkaadó és munkavállaló tagjait, hogy a Szeged város területén megszervezett V. pénzfár orvosi kör« zei 1928. április 1-től kezdődő hatállyal V. a) és V. b) részre lett feloszlva. Az eddigi V. kerület határa: Vadkerti tér, Alsónyomás sor, Dobó ucca, Barát ucca, Má­tyás király tér, Alföldi ucca, Bécsi körút, Ber­linl körút, Móra ucca, Hajnal ucca, Remény ucca, Szél ucca, Szél ucca folytatása a Her­nyóhegy és Cziiekhegy közt a körtöltésig. Kör­töltés és az azon kivül fekvő lakott területe­ket, beleérfve a Kecskés-telepet, Rendező­pályaudvar és kizárólag a Ballagi tói átjáró. A szegedi kerületi pénztár e körzet északi (V. a) és déli (V. b) félkörzetekre osztotta fel s határként a Móra ucca, Petőfi Sándor sugárut és Vám tér középvonalát Jelölte meg oly módon, hogy a városi Téglagyár és kör­nyéke az északi (V. a), a Szabadkai ut és környéke pedig a déli (V. b) félkörzethez tartozik. Az északi (V. a) félkörzet kezelőorvosa dr. Baracs Marcell, rendelője: Deák Ferenc ucca 6. sz. (Telefon: 264.), a déli (V. b) félkörzet kezelőorvosa dr. Acs Vilmos, rendelője: Széchenyi tér 9. sz. (Telefon: 900.) Szeged, 1928. évi március hó 31-én. Os*. Baár Jentö, az Országos Muniásbi^tositó Intézet, szegedi kerületi pénztárának ügyvezetője Kölvügés, rekedtség, hurut ellen bevált szer a 27 Mámmarosl Halasi Thea kapható Gergely Jenő Sisal Rókus uy^ayszerléráim- »tobozonként 70 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom