Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-06 / 80. szám

wmmimmimmKmaaasmmmmmmxam Péntek, 1928 ÁPRILIS 6 a 5> <5 IV. ÉVFOLYAM SO. SZAM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kladólüvalal: AndréJiy ucca »5. Telefon: 49. szám. •< » « » « » « » « » a MvAroíbaa 3-80, uuitHIddn «-40 pengő. Egyes széra 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér fZEölD - »2-ert.esztöség: Dcök Ferenc ucca Ü. Telefon: 13-33.^Kladóblvalal, kiUctHnkUnyvlár és fegylroda: Aradi ucca 8. T elefon : 306. - Nyomda : löw Ut»át ucca »©.Telefon: 1Ö- -34.« » « » « » waMHBBBi^igJWiwiiJiiiiiii ii ÍIIMUBB—i CIOKzetesl Ara siavonta 3-21» vidéken és A passiók művésze Nagypéntek komor és fönséges gyásza az Idén egyúttal egy nagy művész emlékezetét is megújítja, aki a krisztusi drámának, a golgotai misztériumban egyik világraszóló elhivatásu művészi ábrázolója volt. Dürer Albert, tnu négyszáz esztendeje költözött cl a földről és az ő alakja bizonyos vonatkozásokban bennünket, magvarokat különösebben is érdekelhet. Mórt a nagy germán alkotó mester magyar származása ma már kétségtelen történeti bizonyosság. Maga írja meg naplóiában, hogy nagyatyja, aki ötvös volt, a magyar királyságban Jula (Gyulai községnek Eytas (Ajtós) nevü részében született és hogy atyjának. aki hasonlóképpen az ötvösséget űzte, fgyik testvére Laszlen. az Unger nevet nyerte. ^Szóval Magyar László volt.) Persze, B germán reneszánsz nagyszerű művészének »gyébként nem sok köze és kapcsolata volt a magyar földhöz cs néphez, ö már Nürnbergben látta meg a napvilágot, Magyarországon nem fordult meg soha, inkább érzett valami rejtelmes cs mélységes honvágyat a messze Dél napja sé tájai iránt és mint később Goethe és Ibsen, Thorwaldsen és Wagner, ö is lejött Velencébe és a nagy olasz központokba, hogy északi zsenije megtermékenyüljön a déli szépségektől. A négyszázados emlékezés frissen és egészen találja ennek a csodálatos erejű és igazságú művésznek hagyatékát, amely az európai világvárosok képtárainak legfőbb díszei, legelső értékei között foglal helyei. Dürer egy egész világot teremtett képzeletével és érzésével, ö valóban gazdagabbá tette a földet, amely éppen az ő korában egy kivételesen dus virágzásu szellemi tavasznak tanyája lett Ez a Dürer Albert, akinek apja még a békés gyulai elővárosból vándorolt világgá, a germán géniusznak olyan eredeti és hatalmas kifejezője lett, mint a pikturában senki más. 'Puritán művész, aki a dolgok lényegét keresi, » világ titkát ragadja meg és az igazság fanatikus tiszteletével és követésével alkot. Minden munkáján rajta van a vallásos áhitat jegye, amellyel nézi a dolgokat és megörökíti őket. Mint feátő, nem tartozik a valódi koloristák közé. Nem érzi a színeknek azt a mámorát és tobzódását, amely egy Tizian vagy Tintqretto egyik legfőbb varázsa és dicsősége, őt inkább a forma érdekli, a vonalak és mozgások ritmusa, a kompozíció tisztasága és lendülete. Dürer nagy képein (gondoljunk csak a Mindenszentekre, a Krisztus levételére a keresztről, a hires kenderhaju germán Madonnára, a Négy apostolra, a Megfeszítettre) elsősorban a lineáris és kompozíciós értékek ragadnak meg Gótikus művészet ez, szigorú, kemény, a gondolat bélyegével homlokán. Innen van, hogy Dürer legmaradandóbb és legjellegzetesebb dolgait a fametszetek terén készítette. Krisztus magasztos élete és halála állandóan foglalkoztatta kedélyét és fantáziáját, a Szeretet és Szenvedés legdicsőbb hősének drámáját dolgozta föl a Nagy és a Kis Passióban, amelyek a fametszet nehéz és komoly művészetében mindig páratlanok maradnak Sorra megelevcnülnek ezeken a rajzokon a passió jelenetei, a töviskorona, a megostorozás, az ut a Golgotára a súlyos kereszttel, az isteni misztérium minden nagyszerűsége, szörnyűsége és fönsége. A vonalak puritán nyelvén beszél hozzánk e a germán kinyilatkoztatás.- amelynek nagyui!iiiiiw_ mmmmmmmmamnmmmamfamm pénteki varázsa alól érző cs vérző lelkünk nem vonhatja ki magát sohasem. Embernek és mesternek egyaránt a javából való volt ez a nürnbergi A D, cz a négyszázéves halhatatlan, akinek ősei magyar tájon sóvárogtak a (Budapesti tudósítónk tclefonjelenlése.') Bukarestből jclenli'í: Maníu G;>ula, aki néhány napig Kolozsváron tartózkodott, ma Bukarestbe érkezett. Összehívta a nemzeti parasztpárt végrehajtó bizottságát, amely elhatározta, hogy a gyulafehérvári kongresszust nem április 22-én tartják meg, hanem elhalasztják május 6-ára. Az elhalasztást hivatalosan azzal okolják meg, hogy április 22-én túlságosan hideg lenne a szabadban éjszakázni Május 6-ára Erdély és Besszarábia területére még másik nyolc gyűlést hivott egybe a nemzeti parasztpárt. A végrehajtó bizottság ülésén Maniu hoszszabb beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy kósza hir az, mintha Gyulafehérváron Erdély különválását akarják proklamálni. A pártnak eszeágában sincs forradalmat szítani, ellenkezőleg a gyulafehérvári gyűlés az ország egységét akarja biztosítani, a i rendet és a tőrvényeket érvényre juttat ni. | Parts, április 5. A Pax mai száma cikket kőzöl Oroszország hadi szándékairól. Lettoniával szemben — irja a lap —,. már minden előkészület megtörtént, csak a hírhedt orosz közlekedési proli témák várnak megoldásra. Besszarábiával szemben a terv míg nincs "megállapítva véglegesen. Románia politikai ziláltsági ugyan igen kedvező alkalom a támadásra, másfelöl azonban a román kormány igeu nagy haderőkét rsft'nortositott a Onveszter iwrlnin. IIIIII nyugati műveltség földje után és aki, mivel legelsősorban a passió ábrázolója volt, a magyarság nagypéntekén, ugy érezzük, közelebb van hozzánk, mint ahogy eddig gondolta a világ. Kolozsvárról jelentik: Ma a kormány rendé« létére házkutatást tartottak a nemzeti parasztpárt nyomdahelyiségében, ahol annak a kiált« ványnak a szövegét keresték, amelyet a gyulafehérvári kongresszuson olvasnak fel. A ház* kuLatás eredménytelen volt. Kormánypárti támadások Braíianu ellen Paris, április 5. A Paris Midi bécsi jelentésé szerint Bratianul a román parlamentben Fuciu és Micescu képviselők, akik eddig hü párthívei voltak, hevesen megtámadták• Az egyik képviselő a cenzúra ellen interpellált, a másik pedig kifogásolta Titulescu magatartását a legutóbbi népszövetségi ülésen. A lap megjegyzi. hogy Titulescu azért hagyta üresen a londoni nagyköveti állást, mert azt ö maga i akarná elfoglalni, minthogy a közeli jövőbeni | le akar mondani külügyminiszteri állásáról* A szovjet főcélja visszaállítani a balti tartományokban az orosz befolyást, de emellett Moszkva háborús tervei közt van az 1923-ban rosszul végződött lengyel hadjárat uiratátvétel8 Is. A jelen» legi Varsó-ellenes litván politika lehetővé tenné az egyidejű oldalt és szemben való támadást. Mindezek — irja a lap — nem lehetnek meglepőek. ha tekintetbe vesszük a szovjet hadügyi költségvetését, amelv ötszörösére emelte a hadi kiadásokat. a tfcartail Nadlosy voll országos főlcapltáiSLy A kormányzói kegyelem a frankpör elítéltjeire Is kitér" fed a Töreky-íanács megállapítása szerint (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.") A budapesti büntetőtörvényszék Töreky-tanácsa, amely — mint ismeretes — annak idején a frankpört tárgyalta, ma vizsgálta át a frankpör iratait abból a szempontból, hogy az elitélték, Windischgrátz herceg, Nádosy Imre és társaik részesithetők-e a kormányzó által legutóbb engedélyezett amnesztiában. A törvényszék olyan döntést hozott, amely szerint a kegyelmi rendelet a frankpör elítéltjeire is vonatkozik és erről a döntésről azonnal jelentést tett Pesthy Pál igazságügyminiszternek. Az igazságügyminíszter rendelkezésére Nádosy Imre volt országos fölcapitány, akit annak idején három és félévi börtönre ítéltek és büntetésének nagyrészét már ki is töltötte, a harlai fegyintézetben, nagypénteken kiszabadul börtönéből. Nádosy — értesülésünk szerint — legutóbb országgyűlési képviselővé választott fivérének somogymegyei birtokára utazik, hogy ott kipihenje a fogság fáradalmaitAz igazságügyminiszter rendelkezése alapján természetesen a frankpör többi elitéltjei is szabadlábra kerülnek, mentesül büntetése hátralévő részének kitöltésétől Windischgrátz herceg is, aki betegség címén már hosszabb idő ót szabadlábon van. líájiis hatodikára halasztották el a román parasztpárt gyulafehérvári nagygyűlését A párisi Pax a szovjet hadikészülődéseiről