Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-29 / 98. szám

1928 április 397 ffÉLMXG?ARÖRSZA6 Megérkeztek a tavaszi férfi és női felöltöuidonságok. BaiázTérpetn céWl 9 J %f szeged, Széchenyi tér 2. HUlHn mértékosztály. Nagy sikere van a Délmagyarország kirándulás i és nyaralási akciójának Május 12-én indulnak a velencei társasutazás résztvevői, 19-én a Párisba ul azók V Ahogyan előre sejtettük, olyan tömegesen jelent­keztek előfizetőink a tervbe vett külföldi társas­utazásokra és nyaralásra, hogy szinte lehetetlen a beérkező levelekre és felvilágosításokra külön-kü­lön válaszolni. Ezért tehát e helyen ismételjük meg, hogy a velencei kirándulók május 12-én 19 órakor indulnak Budapestről és 19-én 11 óra 40 perckor érkeznek vissza Budapestre. Az útirány Abbázia, Lovrana, Velence, Lidó, Trieszt és visz­ira. Ennek a társaskirándulásnak költsége Bu­dapesttől—Budapestig a gyorsvonati és hajójegyet beleértve, rendes polgári étkezéssel együtt 220 pengő. Ez az összeg legkésőbb május 5-éig le­fizetendő. A párisi kirándulók május 19-én regjei 7 óra­kor indulnak Budapest keleti pályaudvarról és 29-én este 21 órakor érkeznek oda vissza. Útirány: Wien, Salzburgon át. Ennek az utazásnak a költ­sége 290 pengő.. A jelentkezés utolsó határideje má­íjus 12. és addig az utazás költsége is lefizetendő. A nyaralási akció sokkal nagyobb mérveket ölt, mintahogy elképzeltük és ezért a Magyar-Hol­land utazási iroda, hogy minden igényt kielégít­sen, figyelembe akarja venni előfizetőink kiván­sá^it is, a nyaralás helyét és idejét illetőleg. An­nak előrebocsátása mellett, hogy a nyaralás 2 vagy 4 heti időtartamú lehet, szabadságidejét el­töltheü előfizetőnk akár Párisban, akár más kül­földi üdülőhelyen, vagy a Balaton mellett. A nya­ralás költsége 2 hétre 100 pengő, 4 hétre 200 pengő. Ebbe az ősszegbe azonban nincs benne az utazás költsége, amelyet minden kiránduló külön fizet Kérjük tehát azon előfizetőnket, akik a nyaralási akcióban résztvenni szándékoznak, je­lentsék be kiadóhivatalunkban, hogy mikor és hol szeretnének nyaralni. Nyaralási akciónkat valószínűleg kiterjesztjük a gyermekekre is és ha az erre vonatkozó tár­gyalások befejeződnek, tájékoztatni fogjuk olva­sóinkat. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI XXXVII, A Budapesti Hirlap virágkora A Budapesti Hirlap 1893 körül virágzott la legszebben. Igen nagy volt a tekintélye és ereje és rám nézve igen nagy kitüntetés volt, hogy ennek a lapnak 19 éves koromban mun­katársa lehettem. Nem azért volt ez kitünte­tés, mintha a lap többi munkatársai mind zseniális vagy nagyon kiváló emberek lettek volna; voltak ott olyanok Is, akiknek' nem volt annyi jogcímük az újságíráshoz, mint nekem, — de az újságírásnak és irodalomnak néhány olyan kiválósága vezette a lapot, hogy ezekkel együtt dolgozni valóban igen nagy dolog volt. Nem Rákosi Jenőre gondolok első sorban, mert amennyire vissza tudok emlékezni, őt akkoriban az az óriási átalakulás foglalkoz­tatta, melyen a lapja 1893-ban átment. Nem sokkal előbb halt meg a társa, Csukási József, akinek üzletrészét meg kellett vennie a válla­lat érdekében. Felépítették a régi Bodzafa­utcában az első magyar újságpalotát (Rökk Szilárd-u. 4., József-körut 5.), áttértek a kör­forgó gépen való nyomásra. Ez mind igen nagy dolog volt és hogy ez a nagy pénzügyi tranzakciót sikerült lebonyolítani, abban Rákosi Jenőnek legalább akkora része volt, mint vállalata igazgatójának, Zílahy Simon­nak. Különben is akkoriban még sokkal job­ban foglalkoztatta Rákosi Jenőt az irodalom, & szezon iegéivezetesebb mü vészeseménye! Május 7-én, este S-kor a Belvárosi Moziban PtasinszkyPepi a m. kii'. Operaház világhirü primabailerinájának Venczell Béla a m. kir. Operaház örökös tagja és basszistájának Kőszeghy Ferenc a m. kir. Operaház első táncművészének lff. Roubál Vilmos a m. kir. Operaház karnagyának hangversennyel egybekötött táncestje! Nagyszabású miiser! Jegyek a moziban! mint a politika és noha már akkor is a leg­első publicisták közé tartozott, ezen a téren a kilencvenes évek elején nézetem szerint félülmulta őt Kaas Ivor báró. Kaas Ivor báró és Rákosi Jenő akkoriban a vezércikkirás terén uj iskplát nyitott, amely­nek azonban mindmáig kevés követője akadt. A vezércikkirás a hatvanas évek végén száraz közjogi értekezés-irás volt; ma minden ezre­dik ujság-előfizető sem birná végigolvasni Deák Ferenc hires »húsvéti cikkét*. A het­venes-nyolcvanas években kivirágzott a frázi­sos vezércikkirás: minél hangzatost) mon­datokat kellett írni s a tartalom tökéletesen mellékes, sőt felesleges volt. A szabadelvü­párt hires »publicistáinak« vezércikkei vize­nyősök; a függetlenségipárti egészen jelenték­telen publicisták demagóg frázisai is telje­sen tartalmatlanok, de mert ellenzékiek, man­dátumot biztosítottak s a parlamenti rakon­cátlankodás, vagy a Bécs ellen irányuló óva­tos duhajkodás még népszerűséget is szerzett a parlamentbe bejutott »félbemaradt egzisz­tenciáknak*, kiknek politikai tudománya sem­miben sem multa felül egy mezőváros főkor­tesének vagy függetlenségi és 48-as pártköri elnökének színvonalát. A nemzetipárt pub­licistái már több iskolázottságot mutattak, de nem több tehetséget, — az egy Kovács Alber­tet kivéve, aki magyar imperialista politikát szeretett volna csinálni — persze a monar­chia határain belül — már akkor, amikor még Joe Chamberlain sem tudta, hogy mi fán terem az imperializmus. Kovács Albert is a Budapesti Hirlap külső munkatársa volt. A lap vezércikkírói közé tartozott még Balogh Pál, kinek (bp) jelű vezércikkei valaha be­folyást gyakoroltak a magyar politikai életre; de Balogh Pál akkor már elmenőben volt, vagy talán már át is ment a Pesti Naplóhoz, melynek Ábrányi Kornél volt akkoi*iban első izben a főszerkesztője. A Budapesti Hirlap vezércikkei 1893 táján fejlődtek ki egy olyan irodalmi műfajjá, melyben nem a politikai szinezet és nem a tendencia volt a fő dolog, hanem a tartalom. Ezekben a vezércikkek­ben nemcsak irányítást," hanem fontos és érde­kes információt is kapott az olvasó. Báró Kaas Ivor egy-egy vezércikkében több infor­mációs anyag volt, mint az összes magyar újságok politikai hírrovatában együttvéve. És ekkoriban születtek meg a Budapesti Hirlap hasábjain azok az újfajta vezércikkek is, me­lyek egy-egy elvi kérdésnek beható tanul­mányozása alapján születtek meg, oly embe­rek tollából, akik e kérdésekről tudtak elmél­kedni s egy gazdag lélek igen értékes ref­lexióit tudták a kérdéshez hozzáfűzni. Az efajta publicisztika azonban nem bírt nálunk gyökeret verni, mert az a sok tudás, ami ehhez szükséges, maga is ritka dolog és az a sok munka, melyet az ilyen publicisztikai működés megkíván, »nem fizeti ki magát.« Nagyszerű vezércikkein kívül szépirodalmi közleményei is híressé tették a Budapesti Hír­lapot. Az a kései romantika, melyet Herczeg Ferenc képvisel a magyar irodalomban, akkor még tetszett, mert még élt a közönségben az emléke annak, hogy volt itt valaha dsenlri­világ is, hogy volt egy kor, melyben roman­tika és szerelem elképzelhetetlen volt lakk­csizma; veres nadrág és aranyzsinóros tiszti atilla nélkül. Ezek kedves dolgok voltak a közönségnek, mely az elbeszélésekben és re­gényekben a milieu-t bámulta, mint a déli­bábot s nem sokat törődött azzal, hogy a tör­ténetkék alakjai húsból és vérből vannak-e, vagy csak papirosból? Sipulusz vidám tré­fáin mulatott az egész ország. Sebők Zsigmond ritka, de klasszikus szépségű elbeszélése}, Baksay Sándor ős-magyar hangjai a magyar irodalomnak igen nagy értékei voltak akkori­ban. Kritikai tájékoztatást pedig Gyulai Pál nyújtott ugyan a Budapesti Szemle ötven-hat­van olvasójának, de a müveit magyar közön­séget Rákosi Jenő egymaga vezette be, kézen fogva, az irodalom berkeibe, példa nélkül való becsületességgel rámutatott minden uj tehet­ségre s a közönség figyelmébe ajánlotta még azokat is, akiknek irányával nem értett egyet. Az irodalom terén sohasem volt párt-ember és semmi »irányzat* nem gátolta i(tehetség felismerésébe® 0) elismerésében. Ezért volt «téaíha »nagy rang« az újság­írásban a Budapesti Hírlaphoz tartozni. JSÖi Kalapot 883 legolcsóbban ve&et Knittelnél Széchenyi tér 2. ss. Iskola ucca 26. sx Egy lös érzés a valódi Rudolfplatz kölni viz használata. — Nem titok hogy a sok évtized óta bevált Johann Maria.Farina gegenüber dem Rudolf­platz kölni viz minden helybeli dro­gériában és illatszertárban kapható. Vásárlásnál ügyeljen a 6 nöi fejes véd­jegyre. Kérjen ingyen mintaüveget. K2I 4 Szegszárdy József bőrönd- és bőrdíszműves Szeged, Iskola u. II. m Telefon: 10-74. Londoni kiállításén aranyérem kitűnt»»«,

Next

/
Oldalképek
Tartalom