Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-28 / 97. szám

1928 április 28. DÉLMAGYARÓRSZAG Garibaldi, a nagy szabadsághős élete filmen hétfőtől a Belvárosiban Kétévi fegyházra Ítéllek a betörői, akit hordágyon vittek a hiróság elé és némának tetette magái '(.A Délmagyarország munkatársától.) A' szegedi törvényszék V/VeManácsa pénteken délelőtt tárgyalfa ismét Megyeri Antal foglalkozásnélküli csavargó betöréses lopási bünügyét. A törvényszék ebben az ügyben már háromszor tartott főtárgyalás!, de Megyeri Anlat mindhárom esetben olyan beteg •olt, hogy a tárgyalásokon nem Jelenhetett meg. A pénteki főiárgyalásra Megyeri Antalt hordágyon vitték be a tárgya éterembe. A tárgyalás előtti napokban a börlönorvosok megvizsgálták és megállapifollák, hogy a tárgyalásra felvihetik. Megyeri Anfal, aki 30 éves, már tíz évet töltött el különböző fegyházakban és súlyos tüdőbajt kapott. Beteg* sége az utóbbi hónapokban már annyira el* hatalmasodott, hogy iárni sem tudott és balkarja megbénult. Megyeri Antal 1917-ben megszökött csa* paüestéfől. A front mögött elfogták és a hadbíróság hatévi súlyos várfogságra ifélte. Büntetéséből azonban csak egy évet töltött kf, mert a forradalom idején fellételesen szabadon bocsájtották. Megyerinek 1921-ben kel* lelt volna megkezdeni félbeszakított büntetését. <Ő azonban megszökött, átment Romániába, majd onnan 1926-ban hazajött Szegedre. Állása, keresete azonban nem volt így történt azután, hogy Megyeri Antal 1926 február 21-én éjnek idején betört Szász Gyula igazgató lakásába és onnan többmillió korona értékű ruhanemüeket vlft el. A betörést a legnagyobb nyugalommal hajtotta végre és tudomást sem veti arról, högy a szomszéd szobában többen tartózkodtak. A sikeres betörés utón Megyeri gyalogszerrel elment Szatymazra, és olt értékesítette a betörésből származó ruhanemüeket. Szaty* mázon azonban elfogták, Megyeri töredelmesen bevallotta a Szegeden elkövetett betörést. A pénteki főtárgyaláson Megyeri Anfal a legnagyobb meglepetésre, a hozzá Intézett kérdésekre nem akart válaszolni és némának tetette magát, ugy, hogy a törvényszék nem hallgathatta ki és i<iy a rendőrség előtt megtett vallomási jegyzőkönyvet olvasták fel. Dr. Szabó József egyetemi tanár, orvosszakértői vallomásában elmondotta, hogy a vádlott súlyos tüdőba/ban szenved. Betegsége annyira előrehaladott állapotban van, hogy már nem élhet sokáig. A börtönben különben többször meglátogatta és akkor a vádlott kedélyesen elbeszélgetett vele. Majd azon véleményének adott kifejezést, hogy a vádlott szimulál, amikor a hozzé intézett kérdésekre nem válaszol és némának teteti magát. A tanuk kihallgatása ufán a törvényszék két évi fegyházra ítélte Megyeri Antalt. A biróság enyhilő körülménynek vette a vádlott súlyos betegségét, súlyosbító körülményként mérlegelte azonban, hogy lopásért már háromszor volt büntetve. Az ítélet ellen Megyeri védője, dr. Pálfy Zoltán felebbezést jelentett be. I BÖHM ENDRE a lübecki és rostocki operaház első baritonistájának hangversenye április 29-én délelőtt fél 11 órai kezdettel a BELVÁROSI MOZIBAN. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI XXXVI Bejutottam a Budapesti Hírlaphoz Már a nyár folyamán bekopogtattam a Budapesti Hírlaphoz Kemechey Jenő ajánló levelével, melyben nagyon bíztam, mert Kemechey a Budapesti Hírlaptól került le Szegedre. Akkoriban még a Kalap-utcában (ma Irányi Dániel-utca) volt a Budapesti Hírlap szerkesztősége és nyomdája. Akihez csak levelem volt, mindenki szabadságon volt Beöthy László fogadott, akit nagyszerű kötelék fűzött édesanyja fivérének lapjához, — de egyébként a zsurnalisztikában ugyanoly kezdő volt, mint én. Miután Beöthy megmagyarázta nekem, hogy »sajnos, a személyzet komplett«, ellátogattam a Magyar Hírlaphoz is, melynek Gárdonyi Géza főmunkatársa volt, — nekem pedig kitűnő ajánlásom volt Gárdonyihoz. A József-körut 47. sz. házban, a József-utcai oldalon a földszinten volt a szerkesztőség. A Magyar Hirlap akkoriban az ország legnépszerűbb lapja volt. Horváth Gyula főszerkesztő azt hitte, hogy az ő vezércikkei miatt szeretik a lapot, — pedig a cikkei igen gyengék voltak. Az irók azt hitték, hogy a tárca-rovat emelte fel a lapot, — hiszen ebbe a lapba irt nemcsak Gárdonyi, de Bródy Sándor, Ambrus Zoltán és Heltai Jenő is. Fenyő Sándor viszont meg volt róla győződve, hogy a lap népszerűsége az ő szerkesztői zsenialitásának a következménye. Egyiküknek sem volt igaza: a lap minden sikerét Pap (Kohn) Dávidnak köszönhette, nem azért, mert ez a fiatal ember elég merész volt megkritizálni Baross Gábor vasúti és közgazdasági politikáját, hanem azért, mert ez a fiatal ember volt az első magyar publicista, aki egy-egy cikkének megírása előtt a kérdés mélyére hatoló tanulmányokat és kutatásokat végzett és mindahhoz, amit kritizált, szakszerűbben tudott hozzászólni, mint Baross. Gárdonyit délután őt óra tájon kerestem a Magyar Hírlapnál s egy óránál tovább kellett várnom rá. Ez idő alatt láttam, hogy a szerkesztőség legfiatalabb tagja is milyen blazírt egykedvűséggel dobja papírkosárba a beküldött cikkehet s most már értettem, hogy egyegy cikkem, amelyet még Szegedről felküldtem egyik-másik lapnak, miért nem jelent meg? Nagyon kiábrándító és lehangoló volt mindaz, amit láttam: ha nekünk otthon, Szegeden egy ismeretlen ember behozott volna egy cikket, okvetlenül elolvastuk volna s ha a cikk jó lett volna, a szerzőnek mindnyájan a nyakába borultunk volna. Szeged azonban a zsurnalisztikában mindig kivétel volt, — szemben az öt világrész összes többi városaival Gárdonyi félhat tájon bejött, rágyújtott a pipájára, a bajusza egyik szárnyát fölfelé, másik felét lefelé simitotla. elolvasta Kemechey levelét, azután így szólt hozzám; — Újságíró akar lenni? — Az leszek, feleltem. — Minek? folytatta Gárdonyi. Hiszen már* is több van, mint amennyi kellene! S egy fejbólintással jelezte, hogy vége van ai audienciának. Azóta nagyon sokszor gondoltam. hogy alighanem nagy jóakaróm volt nekem az a Gárdonyi. Mikor 1893 november elején újból feljöttem Budapestre, Rákosi Viktorhoz vittem! ajánló levelet Kemecheytől, aki különösen a nyelvismereteimet emelte ki. Bákos! Viktor (Sipulusz), amint elolvasta a levelet, bekiálltott a szomszéd szobába: — Edus! Gyere be! Egy alacsony, púpos külsejű, komoly tekintetű ur jött be: Somogyi Ede, a Budapesti Hírlapnak akkor egyetlen gyorsírója, aki éppen akkor adott ki egy »ötnyelvű Szótárat.«: — Edus, mondotta Sipulusz, le vagy főzve, mehetsz az ötnyelvű Szótáraddal, — nézd, ez a fiatal ember hat nyelvet tud! Somogyi Ede azután megtanult még vagy; tizenkét nyelvet, de első találkozásunk alkalmával udvariasan csak ennyit mondott nekem Í — Gratulálok, ön egy nyelvvel fórban van! Sipulusz bevitt a lap felelős szerkesztőjéhez, Csajthayhoz, akinek igen sok dolga volt, mert éppen akkoriban költözött a lap a Kalaputcából a Rökk Szilárd-utcába. — Feri, ajánlom, hogy tartsd itt ezt a gyereket, mondta Sipulusz, hátha lesz belőle valami? Csajthaynak merész gondolata támadt, amit mindjárt el is mondott -- Inczédy László elmegy a Magyarország* hoz, mondotta. Csathő Aurélt hozzuk fel a helyére Aradról, de Csathó egyelőre nem jöhet. Egyelőre menjen Szabó az országgyűlésbe... A szerkesztő behivatta Inczédyt, bemutatott neki és felkérte, hogy a legközelebbi ülésre vigyen el a képviselőházba. Sipulusz és Inczédy kiment. Az a körülmény, hogy tizenkilenc éves voltam, talán kimenti azt a szemérmetlenségemet, hogy uj szerkesztőmhóz ez volt a legelső kérdésem: — Mi lesz a vasúti jeggyel? — Csak egy jegyünk van, felelte Csajthay, ha senkinek sem kell kiküldetésbe menni, önnek is rendelkezésére áll. — És mi lesz a lóvasúti jegyemmel? tudakozódtam tovább. — Év közben neon adnak szabad jegyet, felete Csajthay, a jövő évi jegyről pedig majd beszélünk újév táján. — És mi lesz a fizetésem? kérdeztem. — Menjen csak le a földszintre Zilahy Simon igazgató úrhoz, mondotta Csajthay, — majd ő megmondja, mennyit fizethet. Zilahy »bácsi« nagyon szívesen fogadott $ némi gondolkodás után kijelentette, hogy egy* előre havi negyven forint lesz a fizetésem, — utólag fizetve. Mindezek egy szombati napon történtek. Mikor hazatértem Bódoghékhoz egy ajánlott levél várt. A boríték cégfeliratán Várnay Lipót nevét olvastam. A borítékban nem volt levél, hanem két tiszta papírlap között egyi tíz forintost találtam. Első könyvem kiadó-« jának e nem várt figyelmességét levélben megB E LVAROSI MOZI Apr'lia 28., 29-én, szombaton is vasárnap Sőíéf Oroszország Ufa-Géniusz dráma 10 felvonásban. Főszereplő: MICBACL BONÉN. Aaonkivfll' Híradók Előadások kezdete 5,7, 9, vasár- é» ünnepnap 3,5. 7 ís 9 órakorKORZO MOZI Április 28., 29-én, szonibat"n és vasárnap HARRY LIEDTKE*.r A szerető. Bríidy Sándor v lághirO színmüve filmen 8 'elvonásban. : A három Don Jüan. Vígjáték 7 felvonásban. Előadások kezdete 5,7, 9, vasár- ég ünnepnap 3 5, lét 9órakor.