Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-27 / 96. szám

1928 április 27. DÉLMAGYARORSZAG 9 Nyolcszáz holdat szántottak el a tanyai utakból Tízezer pengőbe kerül az utak helyes vonalának kitűzése (A Délmagyarország munkatársától) A közigazgatási bizottság márciusi ülésén, mint ismeretes, szóbakerült, hogy a szegedi tanyá­kat behálózó utak legnagyobb része évről-évre keskenyedik, mert az utak menti földek birto­kosai egyre nagyobb darabot szántanak el belőlük. A közigazgatási bizottság átirt a ta­nácshoz, hogy állapittassa meg az elszántott utak eredeti vonalát, mert rövidesen felveszik az uj katasztert, amikor a telekkönyvbe min­den a tényleges helyzet alapján kerülhet csak be és igv a város elveszítheti az utak elszán­tott részének tulajdonjogát is. A tanács válasza a közigazgatási bizottság áprilisi ülése elé került, ahol a polgármester bejelentette, hogy a város hatósága már ré­gebbi idő óta foglalkozik ezzel a kérdéssel, Bddig azonban különböző technikai akadályok miatt nem kerülhetett sor az utak kiigazí­tására Fodor Jenő polgármesterhelyettes ebben az ügyben javaslatot terjesztett a csütörtöki ta­nácsülés elé. Jelentésében elmondotta, hogy a közgyűlés az utak és a birtokok pontos ha­tárvonalának kitűzését még 1923 szeptembe­rében elhatározta, ezt a határozatot azonban mindezideig nem hajtották végre. A hozzá­(A Délmagyarország munkatársától.) 'A polgármester negyedöt után nyitotta meg a folytatólagos közgyűlést Folytatták a tanácsi előterjesztések tárgyalását. A Vénus-cipögyár bérlete Maróthy Ferenc megfelebbezte azt a hatá­rozatát, amelyben a tanács elutasította a Vé­nusz-cipőgyár bérleti szerződésének átruhá­zása iránti kérelmét. A Vénusz-gyár épületét, amely az egyetemi építkezések céljaira kisze­melt telektömbön feküdt, a város szintén ki­Eajátitotta és a gyártelepet egy Mikszáth Kál­mán-uccai városi bérházba költöztette át és a gyárral husz évre szóló kedvezményes szer­ződést. kötött. Maróthy Ferenc szerződését egy megalakítandó részvénytársaságra kívánta át­ruházni. A tanács a felebbezés elutasítását kéri. Wimmer Fülöp helytelennek tartja a tanács javaslatát, mert a bérleti szerződés átruházása iparfejlesztési célokat szolgált vclna. A város necsak általánosságban Ígérjen iparpártolást, hanem ilyen konkrét esetekben is támogassa az ipari vállalkozókat. Kéri a felebbezés elfo­gadását. Gárgyán Imre csatlakozik Wimmer indít­ványához, mert az egyre fejlődő gyár 150— 160 munkást foglalkoztat. Fodor Jenő fentartja a tanács javaslatát mert szerinte a város azáltal, hogy a Vénusz­gyárat roskadozó épületéből átalakított, mo­dern épületbe helyezte át és tulnagy kész­pénzösszeggel is kártalanította a tulajdonosi, eleget tett iparpártolási kötelezettségének. A közgyűlés többsége a tanács javaslatát fogadta el. Rack Lipót tanácsnok a tízmilliós hosszú­lejáratú amortizációs kölcsön felvételére vo­natkozó tanácsi javaslatot terjeszti elő és be­mutatja a kultuszminiszter leiratát, amelyben az egyetemi elméleti intézetek építéséhez kér 900.000 pengős hozzájárulást a várostól. Hoffer Jenő a tízmillió pengős kölcsön föl­vételéhez hozzájárul, bár a befektetés nagy­tészc nem lesz jövedelmező. vetőleges számitások szerint a határvonalak kitűzése esetén a város útjainak területe kö­rülbelül nyolcszáz katasztrális holddal lenne nagyobb, a szomszédos birtokosok ennyit szán­tottak cl évtizedek óta az utakból. A fokoza­tos elszántás miatt az utak sok helyen annyira elkeskenyedtek, hogy ott, ahol eredetileg négy kocsi is elfért egymás mellett, most alig fér el rajta egy kocsi. Elmondotta Fodor Jenő, hogy az utak határ­vonalának megállapítása igen hosszadalmas munkát jelent és feltétlenül szükséges, hogy erre a célra a város külön munkaerőt alkal­mazzon. Szükség van egy mérnökre és két napidijasra a telekkönyvek kijegyzése céljá­ból. Ennek a három tisztviselőnek havonta leg­alább ötszáz pengőt kell fizetni, mivel pedig előreláthatólag több évig tartó munkáról lesz szó, nagyobb összeget kell a városnak áldoz­nia. A főszámvevő jelentése szerint erre a költségvetésben fedezet nincsen, legfeljebb a napidijakra előirt összegből lehet valamit megtakarítani. Dr. Pálfg József tanácsnok indítványára kimondotta a tanács, hogy a határkiigazilást csak a jövő évben rendeli cl, amikor erre a célra tízezer pengőt illeszt a költségvetésbe. Az altisztek ruhakérelme következett 'K ta­nács a kérelem teljesítését azzal az indokolás­sal tagadta meg, hogy egyenruhát csak azok kaphatnak, akik fegyveres szolgálatot teljesí­tenek. Wimmer Fülöp a városi altisztek szabály­rendeleti Leg biztosított jogának védelmében szólal fel. Indítványozza, hogy a közgyűlés adja vissza az ügyet a tanácsnak a méltá­nyos elintézés módjának meghatározása ér­dekében. Elmondja, hogy a közelmúltban ér­dekes eset történt. Egy magasrangu ur járt a polgármesternél és sorra bemutatkozott min­denkinek, akit ott talált kőztük a polgármes­ter huszárjának is, aki sötét civilruhában áll­dogált a polgármester mellett. A polgármester válaszolt Wimmernek. El­mondja, hogy az eset tényleg megtörtént, még pedig Szász Iván főügyésszel. Ez azonban csak azt bizonyítja, hogy a huszár nagyon tisz­tességesen volt felöltözve. — De a maga pénzéből — szólt közbe valaki. — Történt ennél érdekesebb eset is — mondja a polgármester — Tisza Pistával, aki zászlót szentelni jött Szegedre. A bankett után először a Józsi pincérrel fogott kezet (De­rültség.) A polgármester elrendelte a szavazást. — Álljanak föl azok, akik a tanács javas­latát fogadják el — mondja. — Tisztviselők felállni! — kiáltja Wimmer és felszólítását meg is fogadják. Az ellenpróbánál — a tanács javaslatát két szótöbbséggel fogadta el a közgyűlés. Csak egy tisztviselő szavazott Wimmer indítványa mel­lett: vitéz dr. Szabó Géza aljegyző. A hoz azonban nem járul hozzá, hogy a város megadja az egyetemnek a mi­niszter által kért 900.000 pengő ujabb hozzájárulást. Nagyon meredek utat tett meg a város eddig az egyetemi építkezések támogatása terén — mondja. A sugárutak kövezetéről szólva kijelenti, hogy a nagykorút helyett inkább a sugáruta­kat kellett volna rendbehozni. A Vásárhelyi­sugárut, amelyen keresztül naponta 30—40 vidéki autó jön Szegedre, gyalázatos állapot­ban van. Jobb lenne, ha a jelenlegi tengely­törő kövezet helyett a jármüvek a meztelen földön közlekedhetnének. A város a tízmillió pengős kölcsön törlesztésére most leköti azt az év 300000 pengőt is, amellyel a nagykörúti kövezel árát törlesztette eddig. így a város fejlesztésre nem marad majd fedezet. Dr. Bodnár Géza szólal fel ezután. Hang­súlyozva a jelenlegi közgyűlés törvénytelen­ségét, kijelenti, hogy a törvényhatósági bi­zottság, amikor nem egyhangúlag, hanem hangtalanul felajánlotta az egyetem oltárára az első 80 milliárdot, mindenki azt hitte, hogy ujabb áldozatokra nem kerülhet sor. Most a város egész közönsége megütközik azon, hogy a miniszter egyre ujabb és ujabb áldozatokat követel. Ugy látszik, hogy a pol­gármester teljesen elveszti ellenállóképességét a kultuszminiszterrel sziemben. Hivatkozik a belügyminiszter parlamenti kijelentésére. ? mely szerint ö kultuszminiszter tönkreteszi túlsá­gos kulturigényeinel a községeket — Ebben nincs igaza, másutt kell takaré­koskodni, nem a kulturán — szól közbe Wim­mer. Bodnár ezután indítványozza, hogy a köz­gyűlés ezt az ujabb 900.000 pengős hozzájá­rulást ne szavazza meg. Wimmer Fülöp felszólalásában kijelenti, hogy ezzel a 900.000 pengővel a város gyönyö­rű, monumentális palotát nyer, amelyre olyan büszke lesz, mint Velence a maga híres terére. Ezt a hozzájárulást megszavazza. Védelmébe veszi a polgármestert. Elmondja, hogy a pol­gármester az építési bizottság ülésén három órán keresztül vitatkozott a miniszterrel a vá­ros érdekeinek védelmében. Nem sajnálja a pénzt az egyetemtől, mert az egyetemi épít­kezések következtében a város legrégibb pat­kányfészke helyén épül fel az egyetemi vá­rosrész. A sugárutakat csak külön kölcsönből kövez­tetheti ki a város. Ebből a célból minden fö­lösleges kiadást mellőzni kell a jövőben. Kéri a tanácsi indítvány elfogadását. A többség a tanács javaslatát ezután elfo­gadta. Vita nélkül Bózsó Ödön javadalmi ügyvezető ügyében a közgyűlés 44 szavazattal 10 ellenében el­határozta, hogy az ügyvezető szolgálatban tar­tásának érdekében felterjesztést intéz a kor­mányhoz. Dr. Szabó Géza. bejelenti, hogy a tanács a szinügyi bizottság két megüresedett helyére dr. Szelay Józsefet és Móra Ferencet válasz­totta meg. A bejelentést a közgyűlés éljen­zéssel vette tudomásul. A belvárosi leányiskola elhelyezésére vo­natkozó tanácsi előterjesztést Lantos Béla fel­szólalása után elfogadta a közgyűlés. Dr. Turóczy Mihály főügyész a 32 éves tápéi pör befejezését jelentő egyességet ter­jeszti a tanács elé. Kormányos Benő kijelenti, hogy ez az egyes­s,ég a város részéről jogfeladást jelent Kifo­gásolja, hogy a város tanácsa az ilyen jogi kérdésékben soha nem kéri ki a jogügyi bi­zottság véleményét. Ha nincs szükség a bizott­ságra, akkor oszlassák azt fel inkább. A tiszti főügyész válasza után a közgyűlés elfogadta a javaslatot. Indítványok Félhétkor került sor az indítványokra Tóth Imre indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy táviratilag üdvözli Rothermere lordot hatvanadik születésnapja alkalmóbóL. A távirat megszövegezésével és elküldésével tt közgyűlés a tanácsot bízta meg. Tóth Imre indítványára kimondta a köz­gyűlés, hogy a Kálvária-tér feltöltéséi a jövő évi kövezési programba beilleszti, ha lesz fe­dezet rá. Kvimányos, Benő a műszaki tanácsi fSgfr Kilenc&sásceszer pengői sszavazzotí meg a Röxgyülés a Templom-tér RlRépsésére jt közgyűlés hozzájárult a tízmillió pengős kölcsön felvételéhez Véget ért az áprilisi közgyűlés A fixmilliö pengős kölcsön és asc egyetemi épltUesés Költsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom