Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-26 / 95. szám

ЛШ április 26. DELMAGYARORSZAG A Mrói itélet elvette a földet, a pörvesxtes revolvert fogott ellenfelére Három őónapl fogfiázra Ítélte a törvényszék Délmagyarország munkatársától) 'A! ¡törvényszék UWd-tanácsa. szerdán délelőtt tárgyalta Makra István és Ördög András átokházi földmivesek, a két régi ellenség ügyét. IAz ellenségeskedések során Makra István fevolverével rálőtt Ördög Andrásra. A lövés szerencsére azonban nem falált. Ördög ¡András feljelentésére Makra István ellen Szándékos emberölés kísérlete elmén indult pneg az eljárás. , Az érdekes ügy előzményeihez tartozik, hogy Makra István és Ördög András közöli régóta húzódó örökösödési pör folyt. A bíróság végfii Is Ördög javéra döntött, aki ily Riódon kéi hold nagyszerű szántóföldhöz juíott Makra István azonban nem akarta akceptálni a bírói Ítéletet és kijelentelte, hogy azt nem veszi tudomásul. Nem is akarta a földet átadni és a mult év augusztusában a kukorícatörés alkalmával sem akarta átadni a termést. Augusztus tizennyolcadikán Ördög leányai megjelentek a földön és megkezdték a kukoricatörést. Amikor Makra észrevette, hogy a földön Ördög leányai dolgoznak, kirohant közéjük és bottal kergette el őket. A leányok sikoltozásaira Ördög András is odaérkezett, amire Makra revolverért rohant vissza tanyájába. Néhány perc múlva visszatért és rálőtt a mit sem sejlő Ördög Andrásra. A Iövés azonban nem talált. A szerdai főtárgyaláson Makra azzal védekezett, hogy nem akarta megölni ellenfelél, csak meg akarta ijeszteni. A törvényszék az enyhítő körülmények figyelembevételével Makra Istvánt három hónapi fogházra ítélte. Az itélet ellen ugy a vád, mini a védelem felebbezésl Jelenteti be. Syermekgyilkisságért nyolchónapi börtönre Ítéltek egy volt szegedi színésznőt (A Délmagyarország munkatársától.') rAz 'Andor—Faragó társulatnak, majd a városi kezelésbe átvett színháznak volt tagja Lányi Lili kardalosnő. Az alig 19 éves szinésznő igen jó nagykanizsai családból származik, apja jaktív százados volt. A fiatal leány szülei ellenese ellenére is szini pályára ment. Három év előtt először a pécsi színház tagja volt. Innen Szegedre szerződött, majd a mult év «szén megvált a szegedi színtársulattól és ¡visszament szüleihez Nagykanizsára. Szegeden jól ismerték a fiatal színésznőt. ^Szegedi tartózkodása alatt ismeretséget kötött tegy fiatalemberrel. A mult év őszén Lányi ¡Lili megbetegedett és szülei hívására megvált a társulattól és hazament Nagykanizsára. Nemsokára a fiatal színésznőnek fiúgyermeke született. Lányi Lili kétségbeesett. Amikor alig néhány napos gyermeke sirni kezdett, megfojtotta. A fiatal szinésznő ezután el akarta tüntetni gyermekének holttestét. Első terve az volt, hogy elássa, később mégis ugy határozott, hogy gyermekének halálát, mint természeets halált jelenti be a hatóságoknak. A gyermekgyilkosságot azonban felfedezték. Az ügyészség Lányi Lili ellen gyermekőlés büntette cimén emelt vádat. A nagykanizsai törvényszék annak idején Lányi Lilit bűnösnek mondotta ki és nyolc hónapi börtönre ítélték. Lányi Lili felebbezést jelentett be az ítélet ellen és a pécsi ítélőtábla kedden megtartott felebbezési tárgyalásán a volt szegedi szinésznő büntetését helybenhagyta. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI XXXIV. A Szegedi Híradó 1893-ban "*ango1 Wellington Seliona önszinezö- és S. С» P. gázfénypapirokat rKépezö fén^i at»at®?rti " Kézikönyvek istfien- ei)taian,,i! 388 Kapható: лае I IВ D M tkl IfeJ foto- és látszerési szaküzletében lBBl«i3*iriMWPI Kelemen ucca, HA-HA mellett. A Szegedi Híradó-nál a rendőri riporton kiVül el kellett látnom a csendőrségi ügyeket is. Ezt a munkát ugy végeztem, hogy kimentem a zsandár-kaszárnyába, illetve a kerületi csendőr-parancsnokság házába, mely akkor is ott volt, ahol most van s az iktató hivatalban elolvastam az összes jelentéseket, melyek a járőröktől beérkeztek. Öriási nagy volt a • csendőrkerület, hozzátartozott Toronlál, Temes, Krassó-Szörény, a Bácska, Csongrád. Csanád és talán még Békés is. Ha valamely ügy fontosabbnak látszott, elmentem a kerületi parancsnokhoz, Főldváry ezredeshez is, laki a Kállay Albert-utcában lakott, agglegény volt az ezredes ur és két tulajdonságát bámuljtam: hogy neki volt a legbővebb inggallérja Szegeden és hogy a Tiszában minden este aludtejet vacsorált egy darab rozskenyérrel lés Kass János mégis jobban vigyázott rá, hogy kiszolgálják, mint amennyire ügyelt annak a kecskeszakállú belga mérnöknek a kiszolgálására, akit akkoriban a gázgyár ügyeinek szanálására küldtek Szegedre s aki a Tisza kávéházban egész délután pacikázott, este pedig a vacsorájához mindennap pezsgőt ivott. Földváry ezredesnek azt a harmadik tulajdonságát, hogy előzékeny és kedves volt hozzám, észre sem vettem, mert akkoriban Szegeden az újságírókkal szemben mindenki előzékeny és kedves volt. A csendőri jelentésekben természetesen rengeteg sok érdekes riporl-anyag volt s minden, amit belőlük nyilvánosságra hoztam, teljesen kimerítette a »tiltott közlés« büntetőjogi fogalmát. Akkor azoní>au olyan idők jártak, hogy a sajtót nemcsak szóval, de tényleg is nagyrabecsülte még a csendőrség is és a csendőrberületi parancsnok a legkisebb újságíróban is a közügynek szolgáját látta s erre való tekintettel kezére járt neki. Időnkint a büntető törvényszékre is ki kellett menni, bár a nyári hónapok alatt csak sürgős ügyeket tárgyaltak. Szóval: egy riporternek teljes munkakörét rám bízták és szükség is volt teám, mert a lap rendőri riportere, ifjabb Móricz Pál éppen akkor kilépett a szerkesztőségből. Pár napig együtt is dolgoztunk, de Móricz Pali szegedi zsurnalisztikái munkásságából ma már nem emlékszem egyébre, mint hogy egy csorba söröskorsó volt a tintatartója. Ez azt hiszem azért volt, hogy legyen egy kis bohém színezete a szerkesztőségnek. Pár évvel előbb, Lipcsey Ádám idejében még nagyon vidám volt az élet a szerkesztőségben, mert Ádám irtózott attól, hogy ' őt komoly szerkesztőnek tartsák. Kemechey Jenő azonban tanultabb és komolyabb ujságiró volt és munkatársaitól nemcsak bohémséget, hanem munkát is várt. A lap kiadója, Endrényi Imre nem volt jő viszonyban a szerkesztőséggel, melynek tagjaiban tisztára ingyenélőket látott s egyedül velem volt megelégedve, mert én egyelőre ingyen dolgoztam neki. Amint azonban láttam, hogy a távózó Móricz Pál egész munkakörét rám hárítják s ezzel egy munkatársnak a fizetését meg akarják takarítani: minduntalan elmentem három-négy napra »szabadságra.« Kemechey jobban oda akart kötni a laphoz s irt is egy szép hírt »A műhelyből« cimmel, melyben bejelenti a közönségnek, hogy a szerkesztőség tagjai közé léptem, de ezt a fizetést pótlásul nem fogadtam el. Mint instruktor ujabb tanítványokhoz jutottam, akiket nem kellett mindennap tanítanom; például Pósz Henriket az érettségi után megtanítottam a gyorsírásra. így néhány napra bármikor kirándulhattam Palícsra vagy Kamarásra. Kamarás akkoriban nagyon szép hely volt. Gondolom, Ormódy Béla és Rózsa Béla hozta rendbe, kikkel akkoriban mint kezdő ujságiró sokszor összejöttem. Egyetlen épület állott csak fenn akkoriban: a vendéglő, melynek Nyári Róza vagy Nyári Julcsa volt a bérlője, kinek Szegeden is volt vendéglője a postával szemben, ahol most a királyi főügyészség van. Vendég azonban alig volt Kamaráson, bár az élelem kitűnő, az erdei levegő nagyszerű s az ártézi fürdő is elég jó volt, sőt akkoriban csónakázni is lehetett a mesterségesen csinált tavon. Künn nyaralt dr. Tergína Gyula tanfelügyelő szőke felesége és két kis leánya, Schweinitzer századosné, Landesberg építkezési anyag-kereskedő és vállalkozó felesége a gyermekeivel, — Jenő akkor tíz-tizenkét éves lehetett, ha jól emlékszem, továbbá egy ezredorvosnak a családja. Egyedül nekem volt földszinti szobám, mert én minden reggel már három óra előtt fölkeltem s az ablakon át kimehettem az egyébként zárt épületből. Csatangoltam napkeltéig. Sokszor megtörtént, hogy este kimentem Kamarásra s a hajnali vonattal már visszamentem Szegedre. Nyugtalan fiu voltam. Egy hónapi újságírói rapszodikus munkásságom után már mindent kritizáltam. Mindenkinek az irása »modoros« volt előttem. Kemechey vezércikkeit teljesen tartalmatlanoknak, semmitmondóknak találtam és kifejeztem előtte nagy csodálkozásomat amiatt, hogy ha meghalt egy gyermek, a halálozási hírnek mindig ezt a címet adta: Bimbóhullás«. Azt mondtam neki, hogy »snobc, — de szerencssére nem tudott angolul (németül se)' s azzal magyarázta a sok használattól már egészen elfakult frázisok alkalmazását, hogy »ez tetszik az illető családnak; a bimbóhullás kedves költői kép, mely enyhíti a haláleset által sújtott szülők fájdalmát«. Bizonyosan igy is gondolta, s hogy nagyon jó ember volt, azt azzal bizonyította be, hogy sohasem haragudott meg kritikai megjegyzéseimért. NaBELVÁROSI MOZI KORZÓ MOZI Aprlis 26-án, csütörtökön HÍRES asszony. Ceagyel Meny&érl regénye filmen 8 felvonásban. Főszereplő: Clly Damlia. Azonkívül A tenger árvái. Tengerészdráma 7 felvonásban. Főszereplő: Moaíe Hluc. Április 2ö-án, csütörtökön A sanghai fogoly G Dráma 8 ¡elvonásban. Főszereplő: Bcra$ir<ff GoeisHe. B Azonkívül: ffalló! Egy szóra I Vig történet a kulisszák vllánábúi 8 felvonásban. - Főszereplő: | Bemer Krauss.. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3,5. 7 éa 9 órakor. Előadások kezdete 5,7, 9, vasár- és ünnepnap 3 S. 7 és 9 őrekor. |