Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-26 / 95. szám

DÉLMAGYARÖRSZATÍ Josefin Baker beutazási engedélye és az amnesztlarentielet Interpelládós nap a képviselőházban *'Biídapest, április 25. A képviselőház mai Ülésén először Herrmann Miksa kereskedelem­ügyi miniszter szólalt fel. Magyarország ke­reskedelmi szerződésekkel hozzálátott a gaz­dasági határok lebontásához — mondotta. Az osztrák szerződést 'Ausztria miatt revizió alá kell venni. E tekintetben igen nehéz tár­gyalás előtt állunk. A Lengyelországgal kö­tött szerződést is revizió alá kell venni, mert Lengyelország vámjait folyton emelte és végűi ntt állunk a nagy német probléma előtt is. — Az autonóm vámtarifa ellen sok támadás hangzott el. A tarifa hosszú tanácskozások so­rán átment minden rctortán, azt mondani léhát, hogy az egy miniszteri tanácsos autok­rata megnyilatkozása, olyan túlzás, amellyel szemben meg kell védeni az illető tisztviselőt, aki páratlan önzetlenséggel, tisztakezüséggel viszi a maga dolgait és vezetését a legjobb szándéka szerint igyekszik érvényesíteni. Le­hétnek o vámtarifáiban korrigálásra való dol­gok, de ennek megvan a megfelelő utja, nem a plénumban, hanem a szakcsoportok összehí­vásában. — A külkereskedelmi mérleg passzivitása te­kintetében 1020 és 1927 kőzött sajátságos je­lenségeket láthatunk. 1920-ban még csekély volt a forgalom, 1921-től kezdve a passzívum egyre nő. 1921-ben a passzívum már kitett 118 milliót, míg 1925-ben 46 millióra csökkent a passzivitás. Ez volt külkereskedelmi mér­legünk legkedvezőbb állása olyan mértéken, amelyet a mi viszonyaink tűrhetnek. Expor­tunk körülbelül az volt ezekben az években, ami régebben. Itt nem mutatkoznak aggasztó jelenségek. Természetesen szükséges, hogy le­hetőleg fokozzuk az exportot. Meg kell álla­pítani,. hogy nem a kivitel csappant, hanem a behozatal emelkedett óriási módon. Jdnossy Gábor: Ebbe belepusztulunk. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter: 'Az olaszok már megtették, hogy a luxuscikkek behozatalát a minimumra korlátozták. Cso­dálatos erő van ebben a népben, amely ebben e tekintetben is utánzásra méltó. Szükséges­nek tartom mindezeket erről a helyről elmon­dani — mondja a miniszter. Berki Gyula: De a kormány tagjai külföldi \uutókon járnak. (Nagy zaj.) F. Ssabó Géza (egységespárti): Vgy van! Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter: kormányban megvan a készség a kereske­delmi szerződések revíziójára, a korlátok le­döntésére, az azonban lehetetlenség, hogy min­dig mi engedjünk. Komoly megfontolás után ki kell jelentenem, hogy a jövőben harciasabb álláspontra helyezkedünk, ez azonban nem je­lent hadüzenetet. Állami támogatással kell megszervezni a magyar exportot. Erről nem tudta meggyőzni a pénzügyminisztert. Ügyes emberekkel kell behálózni azokat a területeket, amelyeken nekünk keresnivalónk van. A leg­nagyobb kereslet a magyar Iámpaárugyárak készítményei, a magyar bútorok, a magyar gummiáruk és az emilírozott bádogáruk iránt volt. . Hálával ismeri el Sándor Pálnak a bizott­ságban kifejtett álláspontját, hogy az export szempontjából kellő óratossággal kell eljár­ni a tarifa leszállításának kérdésében vona­laink rövidsége miatt, különben a vasút a leg­nehezebb helyzetbe kerülne. Ki jelenti, hogy a Máv. beruházásai egyetlen egy szalonkocsit kivéve, hasznos beruházá­sok. J A dunántuli cenlrále megépítése megvaló­sítás előtt áll és a budapest—hegyeshalmi vo­nal elektrifikálása is kivitelre kerül. A vil­lamosítás munkálatait 30 hónapon belül be­fejezik. Ha nem is erről a helyről, de öröm­mel fogja látni ennek a münék a befejezését. A telefon automatizálásáról azt mondja, nem Ígérheti, hogy ezt az automatizálási az egész országban keresztülviszik. A jogalkotás tekintetében megmeliti, hogy a korlátolt felelősségű társaságokföl, a ma­gántisztviselők jogviszonyáról és az országos kézmüveskamaráról szóló javaslatok készülő­ben vannak. Az iparosok a kamarai cím ellen vannak, azt hiszi azonban, hogy az aggodalmakat el lehet oszlatni. Bejelenti éppen ezért, hogy nem akarja a 72 éve fennálló kereskedelmi és iparkamarai intézményt megvonni. Várnai Dániel a kővetkező szónok. Nem tartja szerencsésnek a kereskedelmi minisz­ternek azt a bejelentését, hogy a vámpoliti­kában a magyar kormány kénytelen harcia­sabb álláspontot elfoglalni. A vasúti munkás­ság bajait sürgősen orvosolni kell. A vasuta­soknak a VOGE-ban kell lömörülniök, ahol azonban csak a keresztényszocialista munká­sok foglalnak helyet. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minisz­ter: Nyereségvágyból elkövetett cselekmény nem történt a VOGE-ban­Várnai Dániel: De történtek visszaélések. Kölcsönökkel üzletszerűen foglalkozik aVOGE. A VOGE-ben a bevételek 52 százalékát ad­minisztrálják. Az államvasutak elnökigazgatója utazhat első osztályon és nem szükséges, hogy számára külön szaionkocsit építsenek. Megépítették az 53. számút és most épül az 51. számú termes szalonkocsi a miniszterelnök részére. Duna­keszin pedig egy pazar, páratlanul diszes kocsi az ideiglenes államfő számára. A nyo­morgó ország ilyen luxuskiadásokat nem vi­selhet. Kérj ^ kereskedelemügyi minisztert, ren­deljen el szigorúan kötelező vasárnapi munka­szünetet. Krüger Aladár: íA'z adóhátralékok után a késedelmi kamat még mindig 12 százalék. Emiatt is rettenetesen elkeseredett a nép. Ol­csóbb hitelre van szűkség. Az idegenek szi­gorú ellenőrzésére hivja fel a miniszter figyel­mét, majd szóbahozza a tambmlkömüves pá­holyok visszaállításának kérdését. Úetk'i Zoltán: Iparosdolog ez is, kőművesek­ről nn szó! (Nagy derültség.) „Végre favul a helyzet" Kabók Lajos: A munkabérek statisztikáját hivatalosan kellene feldolgozni. Az ipari és kereskedelmi célokra előirányzott 300.000 pen­gővel megközelítőleg sincs megelégedve. A ha­zai ipart kellene védeni a külföldi rendelések­kel szemben, különösen ma, amikor százezrek állnak munkanélkül. Az IBUSz 250000 pen­gős megrendelést tett automatákra Németor­szágban. Három-négymillió pengő értékű mun­káról van szó, mivel a vasúti kocsikat fel akarják szerelni automatával, intézkedni kell tehát a miniszternek. A debreoeni klinika szivattyuberendezését is Németországban rendelték és a népjóléti minisztérium műszaki osztálya azt javasolta, hogy a debreoeni vágóhíd szivattyugépeit ugyancsak attól a német cégtől rendeljék. Ezért is romlik külkereskedelmi mérlegünk. Szünet után Puky Endre elnök félnégy órakor nyitotta meg újból az ülést. Temple Rezső következett szólásra, öröm­mel állapítja meg, hogy ebben a Házban a gyáripar mellett szakszerűen kevés olyan beszéd hangzott el, mint Kabók Lajosé. Esztergályos János: Végre javul a helyzet. Rothenstein Mór az iparfelügyelők mükö­öésévcl foglalkozott. Dentz Akos az utügyet tette szóvá. Szilágyi Lajos pedig az idegenforgalommal foglalkozott. Az elnök ezután az általános vitát bezárta s a Ház a kereskedelmi lárca költségvetését ál­talánosságban elfogadta. A napirendi indítvány után Rassay Károly kitanítja Csontos Imrét, ha egy lappal van baja, akkor azt intézze el a szerkesztőséggel és ne a parlament elé hozza. Az ismeretes Szilágyi—Almássy-afférban Szi­1928 április m imám « iniiMmniiiw i IIIIM—m— lágyl, majd Almássy László, Almássy Sánddfc bátyja hosszasan polemizálnak egymással. Scitovszky belügyminiszter szólalt ezután fel és váttc főispánját. Interpellációik. Szilágyi Lajos a miniszterelnököt interpel­lálja az autóbuszközlekedés ügyében. Petrovácz Gyula interpellációjában az er­kölcstelen színhází produkciók ellen emelt szót azzal a tervvel kapcsolatban, hogy a fő­város egyik orfeumában fel akarják léptetni Josefin Baker néger táncosnőt, kinek meztelén produkciói a külföldön is sorozatos botrá­nyokra adtak alkalmat. Scitovszky belügyminiszter válaszában ra­mulaiott arra, hogy a rendőrség Josefin Baker­nek a beutazási engedélyt csak azzal a szigo­rítással adta meg, hogy előbb pröbaelőadá­son mutatja be számait. Ha erkölcsi kifogá­sok alá esnek, akkor megteszi a szükséges intézkedéseket. Petrovácz Gyula: ö erkölcsösnek tart min­den tüntetést egy ilyen erkölcstelen dolog ellen. Scitovszky belügyminiszter: Bármilyen tün­tetés esetén feltétlenül meg fogja óvni a köz­biztonságot. Az amnesztia Rassay Károly a legutóbbi amnesztiaren­delettel szemben felmerült közjogi agályait tette szóvá interpellációjában. Régi tőrvények­re hivatkozik, amelyek a kegyelmi jogkört élesen elhatárolják a birói jogkörtől és ha­tározottan az államfő részére íartják fenn. Sze­rinte az amnesztiarendelet az ítélkező bíró­ságokra ruházta át a kegyelmezés jogát, ami már maga is ellentét. Kérdi, ki felelős a ren­delet alapján történt kegyelmezésekért? Köz­jogi sérelmet lát a rendeletben és a kérdés tisztázását szükségesnek tartja egyrészt az áLi lamfői jogkörök csorbitatlanságának védelme, másrészt a megkegyelmezettek érdekében is, A miniszter minden egyes esetet sürgősen ler. jesszen fel a kormányzóhoz alkotmányos el­intézés végett. Pesthy Pál igazságügyminiszter azonnal vá­laszol és kijelenti, hogy az amnesztiarendelet nem érinti a kormányzó kegyelmi jogkörét A rendelet szövegében is nyíltan kifejezésre jut, hogy a kegyelmet az államfő gyakorolja s a biróság a kegyelmet nem rendelkező, ha­nem deklaratív módon nyilvánítja. Mivel al­kotmánysértést nem lát fenforogni, nincs oka, de joga sem arra, hogy minden esetet egyéni kegyelemre terjesszen fel a kormányzóhoz. Rassay nem vette tudomásul a választ, a Ház többsége ellenben igen. Az ülés este 9 órakor ért véget Wrangel tábornok meghalt Brüsszel, április 25. Wrangel tábornok ma dél­előtt meghalt. Wrangel Péter báró a Kaukázusban kezdte szervezni fehér hadseregét. Először Kol­csak tábornokkal, a másik orosz ellenforradalmi vezérrel akart egyesülni, majd amikor ez nem sikerült, a Londonba menekült Deniklin hadsere­gének romjait is magához vonta. Megalakította a délorosz kormányt, amelyet Franciaország 1920 augusztusában elismert. 1920 novemberében a vörös hadsereg Krím fél. szigetére szorította. Ekkor Szeba?z'opolban mint­egy 20.000 katonájával hajóra szállt és Konstan­tinápolyba menekült. 1922-ben tevékenységét Szer­biába helyezte át, ruig hadseregének legnagyobb része különböző balkáni államokban már polgári foglalkozás után látott. 1925. őszén, mikor láttaj hogy a reményei nem válnak be, feloszlatta szer­vezeteit, szélnek eresztette vezérkarát és Brüsz­szelben telepedett meg. Ismét földrengést feSzett a szegedi készülék A szegedi Ferenc József- tudományegyetem föld­rengést jelző- készülékei szerdán ismét távoli föld­rengést jeleztek. 10 óra 27 perc 42 másodperctől 10 óra 29 perc 7 másodpercig tartott az előrengés, melyet 10 óra 29 perc 7 másodperctőt 10 óra 37 perc 45 másodpercig tartó főrengés követett. Az utórezgés 10 óra 41 percig tartott. A legnagyobb kilengés 41.3 mm. volt 10 óra 31 perc 54 másod­perckor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom