Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-25 / 94. szám

1928 április 25. DÉLMAGYARORSZÁG s Megnyilfák a csődöt a Márer^malom ellen A törvényszék megszüntette a kényszeregyezségi eljárást '(A Délmagyarország munkatársától.') Emlékezetes, hogy az elmúlt hét csütörtökén tartotta meg a törvényszék a Márer-malom ügyében a kényszeregyezségi tárgyalást. A tárgyaláson az adósok képviselője többizben módosította egyezségi ajánlatát és átadta a hitelezők megalakítandó felügyelő bizottsága számára azt a takarékbetét-könyvet, amely a hitelezők által követelt biztosítéki összeget tartalmazza. Az adósok utolsó ajánlatát a vagyonfelügyelő is elfogadásra ajánlotta a hitelezőknek és amikor dr. Molnár József törvényszéki biró a szavazást elrendelte, a jelenlevő hitelezők legnagyobb része nz egyezség elfogadása mellett nyilatkozott megKét napig tartott a szavazatok összeszámlálása és a szavazásra jogosullak csoportosítása és miután a törvényszék a hitelezők leszavaz tatását szükségesnek tartotta és mivel a megjelent hitelezők nagyobbrésze az egyezség elfogadása mellett szavazott, az érdekeltek azt várták, hogy a törvényszék vagy megerősíti az egyezséget, vagy rosszabb esetben o hitelezők uj szavazását rendeli el. Nagy jelentőségű fordulat állt be a mai napon ebben az ügyben. A törvényszék a kényszeregyezségről szóló rendelet 82-ik szakasza értelmében az eljárást megszüntette. A 82-ik szakasz szerint a bíróságnak meg kell szüntetni az eljárást, »ha az adós akár az egyezség létrehozása, akár az egyezségre okot adó vagyoni állapotnak előidézése körül csalárdul járt el*. Az Országos Hitelvédő Egylet szegedi szervezetének szakértője az adós cég könyvvezetéséről és üzletviteléről olyan jelentést terjesztett elő, amely módot nyújtott a törvényszéknek adós cég »csalárd eljárása« megállapítására. A végzés ellen előterjesztésnek van helye, amely fölött a törvényszék hármas tagu tanácsa dönt. Ha a törvényszék tanácsa helybenhagyja az eljárás megszüntetését kimondó határozatát, akkor a Márer-malom ellen a csődöt hivatalból nyomban meg kell nyitni. Jogerőssé vált a színház ¡lázikezelését fentarté közgyűlési határozat Visszavonták a felebbezést (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a közgyűlés legutóbbi színházi hafározalát, amelyben a törvényhatósági bizottság kimondotta a házikezelés fentartását és a személyi vonatkozású kérdések elintézésére a tanácsnak adott felhatalmazást, dr. Sőreghy Mátvás megfelebbezte a belügyminiszterhez. Felebbezésében azt kifogásolta, hogy a tanács tul széles felhatalmazást kapott a közgyűléstől és azt kivánta, hogy a művezető-igazgatót ne a tanács, hanem a közgyűlés válassza és vele egy évnél hosszabb Időre szóló szerződést ne köthessen a város. A felebbezés negy kavarodást idézett elő a városházán, mert a tanács már megállapodott Tarnay Ernő művezető-igazgatóval két évre szóló uj szerződés megkötésében. Mivel a közgyűlés a színházi határozatra nem mondotta ki az azonnali végrehajthatóságot, ennek a tanácsi megállapodásnak a sorsa is bizonytalanná vált. Ezért a tanács elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot terjeszt és a legutóbbi határozatra utólag kéri a birtokonkivüliség kimondását. A tanács ugyanis attól tartott, hogy a feleijbezés benyújtása következtében támadt Jogbizonytalanság megnehezül a jövő évi társulat megszervezését. Közben természetesen megindult több oldalról is a kapacitálás, hogy a felebbező vonja vissza felebbezését. Ez most meg is történt. Dr. Sőreghy Mátyás kedden délelőtt írásban jelentette be a tanácsnak, hogy meggondolta a dolgot, felebbezését visszavonja, de — elveinek föntartásával. Elhatározását azzal indokolta meg, hogy meggyőződése szerint felebbezésének benyújtásával már jobb belátásra bírta a tanácsot és reméli, hogy a tanács módot talál még a művezetővel kötendő szerződés idejének redukálására. Sőreghy elegendőnek farija, ha a város csak egy évre köf szerződést a művezető-igazgatóval. A tanács a felebbezés visszavonását természetesen tudomásul vette, mert igy szükségtelenné vált a birtokonkivüHséget kérő uj Javaslat benyújtása. A közgyűlés határozata ugyanis ezzel jogerőre emelkedett. Érdekes áprilisi közgyűlés várható Hidjjaviiás, szénügy, villany szabály rendelet, lord Rolhermere születésnapi« és egy hannincnégyéves pör (A Délmagyarország munkatársától') A' tanács kedden készítette elő a szerdai közgyűlés napirendjét. A tárgysorozat szokatlanul rövid lesz, mindössze negyven pontból áll. de van közötte néhány érdekesebb. Beterjeszti löbbek között a tanács a hidjavitás százötvenezer pengős hiteltuliépésre vonatkozó javaslatát és ennek az összegnek póthitelként való engedélyezését kéri a kő/sryüléstől. A közgyűlés elé kerül a szénügy fs a tanácsnak azzal a javaslatával, hogy a város az üzemek szükségletének biztosítására a fűtési próbák, a technológiai intézet és a műszaki bizottság javaslata alapján a tatai kőszénbányával kössön három évre szóló szerződési bessz-klauzulával. így abban az esetben, ha a szénárak a szerződési idő alatt leszállnak, a bánya is mérsékeli a szerződésben kikötött egységárakat, de ha drágul a szén, az nem változtathatja meg a megállapított árakat. A kOJvárosrészek világítási hálózatának elkészítése alkalmával szükségesnek bizonyult a villanyszerelés szabályozása, mert a különböző minőségű anyagok felhasználásának katasztrofális következményei is lehetnek. A város tanácsa ezért az érdekeltek és a szakértők meghallgatása után kidolgoztatta a villanyszerelési szabályrendeletet és azt most a közgyűlés elé terjeszti. Most kerül a közgyűlés elé a tízmillió pengős uj, egyesitett városi kölcsönre vonatkozó ta-. Brödy Sándor ZLÜ „Szerető"-:®! HARRY LIEDTKEVEL I péntektől a Korzóban. nácsi javaslat is és ha a közgyűlés elfogadja, a tanács sürgősen felterjeszti a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. Megirta a Délmagyarország, hogy a mérnöki hivatal elkészítette a belvárosi elemi iskola épületének emeletráépítési tervét, amelynek kivitele százhatvanezer pengőbe kerülne. A két uj emelet helyiségeiben a belvárosi leányiskola kapna végleges hajlékot. A tanács a mérnöki hivatal előterjesztése alapján most javaslatot terjeszt ebben az ügyben a közgyűlés elé. Javasolja, hogy a közgyűlés rendelj« el az iskola kibővítését a felveendő tízmillió pengős kölcsön terhére. A városi altisztek felebbezése Is foglalkoztatja a közgyűlést. Az altisztek nemrégen kérvényt nyújtottak be a tanácshoz. Azt kérték, hogy a város állítsa vissza a békebeli rendszert és a jövőben lássa el az altiszteket ruhával is. A háború előtt az altisztek évente kaptak egy öltöny nyári ruhát és két évenkint egy-egy öltöny télit. 1924-ben azonban a tanács megszüntette a természetbeni ruhailletményeket és az altiszteket egyszer és mindenkorra négyszázezer koronával kártalanította. A tanács a kérelmet nem találta teljesíthetőnek, pedig az altisztek hivatkoztak a közigazgatási bíróság ítéletére, amely igazolta kívánságuk jogszerűségét. A vásárhelyi altiszteknek támadt hasonló ügyben differenciájuk a várossal. A közigazgatási bírósághoz került föl az ügy, amely kimondotta, hogy az altiszteknek joguk van a természetbeni ruhajlk'tmenyekre. Az altisztek megfelebbezték a közgyűléshez a tanács elutasító határozatát és most a közgyűléstől várják joguk érvényesítését. Arról a harmincnégy éve húzódó pórról is irtunk már, amely Tápé község, illetve a tápéi birtokosok és a város kőzött folyik a tápéi rét ármenlesitési dija körül. A Maros medrének szabályozása idején a város a tápéi rétből kártalanította az érdekelt birtokosokat és a velük kötött szerződés értelmében kötelezettséget vállalt az ármentesitési dijak fizetésére is. A város azonban megfeledkezett erről a kötelezettségéről. A tápéiak 1896-ban pört indítottak a város ellen Két fórum Ítéletet is hozott, amely a városra marasztaló volt. A város annak idején huszonötezer pengőt bírói letétbe helyezett. Ekkor a pör megakadt a Kúriánál. Közben elteltek az évtizedek, el-, mult a háború, devalválódott a korona. A ta-i nács a könyvivőség előterjesztésére nemrégen törölte a nyilvántartásból a két pengőre összezsugorodott birói letétel. Ugyanekkor megindultak a tárgyalások a város és a tápéiak között. A felek most pörönkívüli egyezséget kötöttek. A város kötelezte magát arra, hogy az ármentesitési dijak harmadrészét kifizeti. Ezt az egyezséget a tanács most beterjeszti a közgyűlés elé. Bózsó ödön javadalmi ügyvezető betöltötte negyvenedik szolgálati esztendejét és igy, a rendelet értelmében, nyugalomba kellene vonulnia. A tanács javaslatol visz a közgyűlésre, hogy a törvényhatósági bizottság tartsa továbbra is szolgálatban Bózsót és ehez kérje a minisztertanács hozzájárulását. Értesülésünk szerint a közgyűlés a tanácsnak ezt a sablonos javaslatát nem fogadja el. A közgyűlés tárgysorozatán szerepel egy, interpelláció is, dr Faj ka Lajosé, aki a felsőközponti kántor illetményföldjei iránt érdeklődik. Dr. Tóth Imre azt indítványozza, hogy a közgyűlés üdvözölje Rolhermere lordot hatvanadik öíűletésaapja alkalmiból, ladjt-