Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-22 / 92. szám
„ 1928 április 22. DÉLMAGYARORSZÁG IS kórházban olvasták fel Milos rendőrfirmester előtt a főkapitány dicsérő elismerését (A Dél magyar ország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország arról, hogy pénteken délelőtt a Rudolf-téren Milos József rendőrőrmester élete, veszélyeztetésével feltartóztatott egy száguldó kocsit és ezzel megakadályozta, hogy a megvadult lovak belegázoljanak a piac népe közé. A megvadult lovak azonban » kocsi alá rántották a bátor rendőrt, aki ééletveszélves sérüléseket szenvedett. Milos törzsőrmestert beszállították a közkórházba, ahol szombaton délelőtt felolvasták előtte a kerületi főkapitány dicsérő elismerését. Dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos intézkedésére Milos József bátor magatartását jelentették a belügyminiszternek, a bátor rendőr kiváló bátorságáért a legfelsőbb elismerést is meg fogja kapni. Milos József állapota egyébként javulóban van. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI XXXIII Indulás az életbe Mikor az érettségi bankett után kialudtam magam, elmentem az Európa-kávéházba egy feketét meginni és a helvzetemmel számot vetni. Az élet igy állott előttem: Magyar Gábor piarista igazgató ur a nyári hónapokra kijelölt a számomra egy tanítványt, Kátay Ferdinánd felsőtiszaparti igen vagyonos polgár fiacskájának személyében. Ez havi tíz forint Várnay Lipót könyvkereskedő ur, a gyorsírás ügyének buzgó támogatója, elfogadta kiadásra »A gyórsirászat módszertana« cimü munkámat és megígérte, hogy mihelyt ez a rnüvecske megjelenik még honoráriumot is ad érte. Ez jelentett egyszersmindenkorra husz forintot. Volt még egy kész munkám: a Pítmanféle gyorsirás magyar áttételének kézikönyve, melyet Bódogh Jánosnak átadtam, de Bódogh ellenezte a kiadást, mert ellensége volt minden idegen gyorsirási rendszernek, amiben tökéletesen igaza is volt. Két hónapra negyven forint előrelátható jövedelem s azután semmi, — ez a helyzet valóban nem volt kecsegtető. Egyelőre nem volt semmi további tervem, de ez nem is aggasztott, mert akkor már régen tudtam azt, hogy az ötletek születését erőltetni nem lehet, de nem is szükséges, mert ha egy problémát nem tudok megoldani s a problémát »leveszem a napirendről«, — bennem a »tudat alatti lélek« tovább hánytorgatja és fejtegeti ugyanazt a problémát, anélkül, hogy e lelki folyamatról csak sejtelmem is volna és amikor a »tudat alatti énem« sikeresen befejezte a munkáját: egyszerre önként elém áll az a megoldás, amelyen teljesen hiába törtem volna a fejemet. Gondjaimat félretéve kezembe, vettem az Egyetértés-1, amelyben egy , érdekes témáról egy igen rossz cikket olvas' tam. Felkeltem az asztaltól, átmentem Endrényi Imre boltjába, egy krajcáért vettem két iv »fogalmazó papirost«, visszamentem a L* Ha már elmulasztotta *i él ben pótolja az idén és tegyen I* egy próbautat az [• «1 as typusu l Mercedes 1 Benz-ei ITf helyiségeink: í Budapest, IV., Váci ucca 24. 3 £ Telefon: T. 229 -24 és T. 140 - 70. «1 l MERCEDES-BENZ AUTOMOBIL R. T. A 1 ' Ufl • J kávéházba és egy fél öra áktt »megfogalmaztam« egy cikket arról a témáról, melyet az Egyetértés elrontott- Azután a cikket borítékba tettem, beintettem az utcáról egy hordárt s adtam neki két hatost, a lekére kötve, hogy »ezt a fontos kéziratot vigye el Kemechey Jenő urnák, a Szegedi Hiradó szerkesztőjének, de csak neki adja oda, senki másnak « Kisérő levelet nem írtam s a kéziratra sem jegyeztem fel a nevemet. Másnap reggel a Szegedi Híradóban megjelent a cikkem s a «szerkesztői üzenetekében felszólítottak, hogy jelentkezzem a szerkesztőségben. Délután 1 órakor már ott is voltam. Kemechey felszólított, hogy legyek újságíró. Egyelőre nem fizethet, de ezt nem is kívánhatom, mert az újságírás olyan mesterség, amelyet tanulni is kell. Ellenben kaptam egy skatulya névjegyet ingyen, ezzel a felírással: SZABÓ LÁSZLÓ a Szegedi Híradó belmunkalársa Továbbá feljogosított a szerkesztő ur, hogy a lóvasuton a kalauznak azt mondhassam, hogy a »szabadjegy!« A lóvasut igazgatója ugyanis feleslegesnek tartotta, hogy hét-nyolc újságíró miatt szabadjegyeket nyomasson s azt mondta, hogy »szükség esetén« a névjegyünkkel igazoljuk magunkat. Megmagyarázta a szerkesztő ur azt is, hogy ha kávéházban vagy vendéglőben közeledik hozzám a tányérozó cigány, csak azt mondjam neki: »Újságíró!« — és majd meglátom, hogy tüstént tovább fog menni. Ennyi kioktatás után elküldött a rendőrségre, hogy nézzem meg, mi újság? El is mentem. A sajtó méltóságához illőnek tartottam, hogy egyenesen Rainer főkapitányhoz nyissak be. Bemutatkoztam neki. Igen barátságosan fogadott, leültetett és megkérdezett: — Mi köll? Szivar vagy cigaretta? — Én tulajdonképen azért jöttem, mondottam, hogy megkérdezzem, mi újság a rendőrségnél? — A fene jobban tudja! felelt a főkapitány. Szippantott egy párat a szivarjából, gondolkozott s azután útbaigazított: — öcsém, ha híreket akar, akkor mindig ide a szomszéd szobába menjen. Szűcs alkapitányhoz; amikor meg csak beszélgetni akar, akkor jöjjön én hozzám. Majd még egy kérdést intézett hozzám: — Szokott-e pipálni? — Nem én, soha, válaszoltam. — Csak azt akartam mondani, folytatta a főkapitány, hogy az egész városban nincs olyan dohány, mint Koczor kapitánynál a folyosó másik végén. Miután eként tájékozódást szereztem a rendőrség ügyeiről, bementem Szűcs alkapitányhöz— Jóska bácsi, újságíró lettem. Ha kaphatnék egy pár érdekes hírt, megköszönném,.. — Nem a Pista bácsi fia vagy? kérdezte az alkapitány elgondolkodva. — De az vagyok... — Hát akkor remélem, hogy nem sokáig maradsz újságíró. Mert szép pálya ez egy fiatal embernek, hamarabb kap^z bavi nyolc„KHASANA" Superte AfaRrouge A legszenzációsabb afakpiroalió J Színtelen, de egészsége» nőnél i perc alatt Izgató pirossá varázsolta az áthat. Nem kell félni a csahol ásástól, mert a csók nem veszi lei Minden gyógyszertárban, drogériában és illatszer tárban kapöató. Ara 2r40 pengií. Vezérképvisel Őség: Mlöály Oltó gyógyárunagykereskedés, Budapest. Vf., Podmanlczky ucca 43. M2 van forintot, mint bármely pályán, dc aztán ott meg is áll az ember. Minek tanultál franciául, angolul, olaszul, ha újságíró akarsz lenni. Nem kell az itt Szegeden... A riport-ügyekre áttérve a; alkapitány- ur először is elnevette magát. — Hát van itt egy bolond eset..* Egy kékfestő legény ma délután kiment a babájával a Gedón tul, a Makkosnerdő felé... Lefeküdtek az árokba, a legény elővett egy öreg pisztolyt, rálőtt a lányra és aztán önmagára... Fiákeron hozták be őket a kórházba, de már gyalog mentek haza. mert egyikük« nek sem komoly a sérülése. Ebből csináltam az első riportomat a< Szegedi Hiradó-nak és másnap igen csodál-' koztam, hogv a Napló ezt a jó témát elejw; tette. Kemechey nagyon meg volt elégedve az első riporttal. Általában minden kéziratomat o' maga olvasta el és soha nem változtatott( az írásomon semmit azon a címen, hogy ő ugyanazt a dolgot másként irta volna. Igazj persze az is, hogy akkoriban még sokkal jobban tudtam magyarul, mint most. Kemechey nagy híve volt a »személytelen írásnak«. Azt magyarázgatta nekem, hogy egyes szám első személyben írni szerénytelenség; többes szám első személyben csak a királyoknak szabad irni, egyes szám harmadik személyben pedig csak a kis gyermekek és a bolondok beszélnek magukról. Mindenesetre megértettem ebből annyit, hogy az újságíró a tárgyat fejtse ki cikkeiben és ne a maga egyéniségéi; a szubjektív megjegyzéseket Kemechey csak a szépirodalom terén tűrte, ő maga inkább társas lény« vólt, mint szerkesztő; estefelé egy; óra alatt elolvasta a kéziratokat és minden második nap irt égy kis vezércikket, háromnégy hetenkint egy tárcái 3 ezzel a napi munkája el volt végezve. Finom modoráért és tökéletes korrektségeéri az egész város nagyon szerette, — de különösen a hölgyek, akiknek elvből és kitartóan udvarolt. Sőt szerettük mi is, akik együtt dolgoztunk vele, mert ő is megbecsült mindenkit és a szerkesztőségben olyan tónust honosított meg, mely családias bizalmassága mellett is határozottan előkelőnek volt mondható. A Hiradó munkatársai nem állottak ugyan se az irodalom, se a zsurnalízmus szempontjából egy színvonalon a Napló munkatársaival, de a város társadalma éppenugy megbecsülte őket, mint a Napló munkatársait. Prima selyemharisnya Ismét kopható 4 pengő 50 fillérért 714 HoHmanp Dezsőnél, Csekonlcs ucca 4. »•