Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-17 / 87. szám

DÉL5IACYAftŐRSZÁG Táncoló Bécs Bs,.rr|Hz áfokhajó 1928 április 17. a legizgalmasabb tengerész dráma szerdán, csütörtökön a Korzóban. jogba, mert sokkal magasabb szempontokat és érdekeket szolgál. Regdon Károly inditványát mégsém fogadhatja el, mert számolnia kell • szegedi lakásínséggel és azzal, hogy a ma­gántőke még mindig nem mulat hajlandó­eágot az építkezéshez. Egyelőre elég nagy lé­pésnek tartja a tüdővészelleni védekezés te­rén azt, ha a város hatósága az önkéntes ki­költözés utján megüresedő pinceoduk újból való elfoglalását akadályozza meg. A blzóttság ezután a szakaszt elfogadta. A' következő és utolsó szakasz a büntetőszankció volt, amely szerint a szabályrendelet ellen vétőket negyven pengőig terjedhető pénzbír­sággal lehet sújtani. A háztulajdonosok ismét felszólaltak és igaz­ságtalannak tartották, hogy büntethető legyen az a házigazda is, aki az önként megüresedő pinoeodut ismét kiadja. Büntesse meg a város a beköltöző lakót, mert a háziúr ártatlan. Ha nem venné ki senki a lakást, akkor nem is adná ki. Tehál csak a lakó a büntetendő bűnös. A bizottság nem háztulajdonos tagjai meg­botránkozva hallgatták ezt a különös okfejtést és mivel többen voltak véletlenül, megsza­vazták az eredeti szakaszt. Ezzel a különös tanácskozás be is fejeződött- A szabályren­delettervezet most ismét a tanács, majd a köz­gyűlés elé kerül, ahol a háztulajdonosok min­den bizonnval folvlaliák ellene obstrukcióiu­kat. 4 pálospusxtai legényele agyonverték a balástyai legényt, mert táncolni akart menyasszonyával (A Délmagyarország munkatársától.) Hét­főn délelőtt jelentették az ügyészségnek, hogy Alsótanyán összeszurkálva találták ifj. Fekete István gajgonyai legényt. Amikor ráakadtak, már nem volt benne élei. Fejét doronggal tuzták össze, testén hét késszurást találtak. Holttestét a törvényszék orvostani intézetébe szállították. A megindult rendőri nyomozás során a tet­teseket még nem tudták elfogni. A megálla­pítások szerint ifj. Fekete Istvánt pdlospusztai legények ölték meg. A szerencsétlen áldozat ugyanis már a farsang alatt hevesen udvarolt egy pálosi leánynak, akit el akart venni fe­leségül. A pálosi legények azonban nem jó szemmel nézték a balástyal legény szándé­kát és mégis üzenték neki, hogy többet ne merjen kimenni Pálospusztára, mert agyon­verik. Ifj. Fekete István azonban nem félt a fe­nyegetőzésektől. Vasárnap ismét kiment a pálospusztai bálra. Már a bálterem ajtajában inzultálni akarták a pálosi legények, de ifj, Fekete kijelentette, hogy ő táncolni akar és addig nem megy et, még nem táncolhat menyasszonyával. A pálosi legények ezalatt a korcsma ivójában haditanácsot fartoltak és elhatározták, hogy Fekete Istvánt elteszik láb alól. A bál végeztével meglesték a ha­zafelé igyekvő legényt és végezlek vele. Az alsót8nyai rendőrség erélyes nyomozást Indított a tettesek kézrekeritésére. if „Bocsánat asszonyom, ez a tüntetés nem Önnek szél, hanem azoknak, akik tiirik, hogy tanulni vágyó fiatalemberek saját hazájukban nem tanulhatnak interíu egy szegedi „Kossuth-zarándokkal" az Rmerikában £16 szegediekről '(A Délmagyarország munkatársától.) A' Kossuth-zaránflokok egy csoportja visszaérke­zett Amerikából. Nem mindannyian jöttek Vjssza, szépszámmal maradtak kinn az új­világban, nézni tovább az erernyi látnivaló­kat, a szokatlan arányokat, a hajszát a dollár után. A szegediek közül is itthon vannak már néhánvan Fáradlak- Egv uriasszonv be­széli: — Az ut kifelé istencsapás ix>lt. Sirtak és .jajveszékeltek az utasok az Olympicon. Nem volt hely. Lent a hajó fenekén jelölték ki a kajütöket. Két koporsó egymás felett! Ablak nincs, levegő nincs. Férfiak, asszonyok egy kabinban. Egy ur előrántotta a revolverét: — Disznók, gazemberek! — ordította ma­gánkívül. — Becsaptatok nyomorultan! — Priccsek a Kossuth-zarándokoknak, ma­gyar uriasszonyoknak és férfiaknak Szégye­nek szégyene ez — mondja a szegedi hölgy. Négy, hat és nyolc személyre beosztva egy prices. Lázadás! Hölgyek félájultan hever­nek Báró Perényi beszédet tart, de erre sem változott a helyzet. — Borzalmas rá visszagondolni is. Azután Jfctt Amerika. Éjfélkor érkezett meg az Olym­pic a newyorki kikötőbe. Udvariasságból ki­hajóztak bennünket, egyébként tilos naple­mente után kiszállni. — Newyorkban ott álltunk árván, elhagyot­tan, senki sem törődött velünk Egyszerre két szegedi gyerek termett mellettünk, a Stern­fiuk, akik őt évvel ezelőtt mentek ki. Segí­tenek. kedvesen sürögnek-i'orognak közöltünk, nélkülük nem tudtunk volna mihez kezdeni Ezer kérdés egyszerre. Kik vannak itt Szeged­ről, üut csinálnak, hojgy megy a dolguk. — összegezve im a válasz: a szegediek egy­szerűen, szolid polgári módra élnek, sokat, nagyon sokai dölgöznak, egyfolytában naponta 16 órát. — Van olyan is, aki egy kicsit megszedte magát, de a gazdagsága még odáig sem ér, hogy cselédet tartson. Apropos a cseléd, ez kinn nagy luxus. Él Newyorkban egy Szeged­ről elszármazott család. Apa, anya, három fiu. Üzletük van. Anya és két fiu állandóan az üzletben vannak, az apa bevásáról. Cselé­dük a lakásban nincs, maguk főznek, mosnak, takarítanak. A harmadik fiu vasúti hivatal­nok. Havi nyolcvan dollárt keres. Az első fizetéséből kiment az autózsibpiacra és vett magának egy Fordot. Az autózsibpiac éppen olyan megszokott dolog Amerikában, miñt itt­hon a Mars-téri ószeres piac Hosszú sorban állnak az autók ezrei. 25 dollárért lelist már itt autót kapni. — Kocsi Ignác 23 évvel ezelőtt vándorolt ki Szegedről. Most ugy írja a nevét: Kochy. Bor­zalmasan küzködött. Volt csatornamunkás, kő­mives, asztalos, zsákhordó és Isten tudja még mi minden Ma kétemeletes faháza van Clev­landban. Bebutorozta a szobákat és bérbe-' adta. Ebből élt. Most már olyan gazdagnak érzi magát, hogy elmegy baptista prédikátor­nak. Az uccán maga köré csődit 50—60 em­bert és prédikál nekik. — Elmondok két szédületes számot Ameri­káról. A tőzsdén március végén egy ügynöki helyért 370.000 dollárt fizettek. Van Newyork­ban egy droguista, akinek 11000 üzlete van... — Az autó a mindenük. 'A legszegényebb munkásnak is van autója. Szombaton a papa felbakolja a tamilját, ágyneműt visznek, el­mennek az autóval messzire, esznek, isznak, alszanak. Ez a wcekend. — Vasvári ödön látott vendégül bennünket Clevlandban Régen kiment már Szegedről, de akkor még Wiblitzhausen Ödönnek hív­ták. Most Clevlandban református pap, fe­lesége az orgonista. A templomban gyönyö­rűen prédikált, otthon nagy bankett, bor is volt!... (Jaj, meg ne írják, — ijedezett in­formátorunk.) — Pittsburgban tüntettek. Ezt az egy tünte­tést láttam. Egyszerre odajött hozzám egy tüntető. Ezeket mondta: — Bocsánat asszonyom, ez a tüntetés nem önnek szól, ön vendég, hanem azoknak, akik tűrik, hogy tanulni vágyó fiatalemberek a saját hazájukban nem tanulhatnak. — A tüntetők bocsánatkérése még nem volt elég. Névre szóló leveleket küldtek a magya­roknak, amelyben szintén bocsánatot kértek és újból kijelentették, hogy a tüntetés nem ne­kik szólt- Póruljártak a csehek és a románok, akik elmentek a polgármesterhez, hogy ne fogadják a magyarokat. A válasz mindenütt egyöntetű volt: Mi azokat fogadjuk, akiket mi akarunk. — Nagyon szép és kedves" volt a Niagarához rendezett kirándulás. Itt már Cook csinált mindent és ment is ugy, mint a parancsolat. Ebédhez bor, sör. Szesztilalom? Az autóülés alatt hozták az italokat. A rendőr természete­sen mindenhol átnézte az autót, csak az ülést nem. — Egy amerikai polgármester igy köszön­tötte fel a magyarokat: »Mi azért vagyunk' gazdagok és hatalmasak, mert minden egyéni­ségnek megengedjük \az érvényesülési és a kifejlődést és az ilyen embereket mindig a köz szolgálatába állítjuk. Kossuth Lajos, ami­kor arra figyelmeztették, hogy miért akarja a négereket is a szabadságjogokban részesí­teni, azt felelte, nem lehet ember és ember, között különbséget tenni. — Az amerikai magyarok figyelmességéről, kedvességéről nem lehet eleget beszélni Na­gyon meg voltak hatva és kivétel nélkül vá­gyódnak az óhazába. A tüntetőket pedig senki sem vette valami tragikusan. Amikor Kossuth szobrát leleplezték, egy repülőgép röpcédu­lákat szórt a tömeg közé, amelyen többek között az állott, hogy meg kell akadályozni a Habsburg-propagandát. — Az a bizonyos válaszfal, amely osztályom kat és felekezeteket elválasztott egymástól, visszafelé még keményebb pilléreken állott. Az arisztokraták egyszerűen szeparálták ma­gukat polgári hazájuk fiaitól, inkább leültek az amerikai turistákkal étkezni. — Harsányi Zsoltot és Pajzs ödönt ilyen gondok nem bántották. Arról tanakodtak a hajón, hogy miket fognak majd itthon min­denfelé elmondani. Meg is alakították a haza­utazók között az »Egyformán Hazudók Egye« sűletét«. (g. a.) BÚTORT addig ne vegyen, mig meg nem lekiníi raktáraimat! Óriás! vélaszlélt polgári és legfényüzőbb igénye ket is kielégíts bútorokban soha nem létezel! olcsó árakban. tso Szegedi börtönben készült világhírű S!a­vonia bútorokban egy magas fényezett komplett háló 7 drb-ból felszerelve, külömböző betétekkel . . P 590'— Teii lemez szoba P 450*— Egész teli lemez szoba. . . P 480*— Saját készítésű miíbutorok, uriszobák, ebédlók, valamint kárpitosmunkák önköltség! áron. WISESNER S. bútorgyáros Szeged, Áradt ucca — Telefon 8—44. Bulorofe megtekintése vételkényszer nélkül. и

Next

/
Oldalképek
Tartalom