Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-17 / 87. szám

1928 ipriljs 17. DÉLMAGYARORSZAG S tanács köszönetet szavazott Fodor Jenőnek, mert „szives volt" a színház ügyét szolgálni Tarnsy Ernő tiozzákezdeti a szervezkedéshez (A Délmagyarország munkatársától.) Jelen­tette a Délmagyarország, hogy a város tanácsa szombaton rendkívül bizalmas tanácsülés ke­retében foglalkozott a színházi intendánsvál­ság kérdésével és végre megoldotta a prob­lémát. A tanács Fodor Jenő lemondását tu­domásul vette és dr. Pálfy József tanácsnokot jelölte ki utódjául. Pálfy tanácsnok a meg­bízatást el is fogadta, a színház gazdasági vezetését azonnal átvette és nyilatkozott is már programjáról. A tanács szombati határozata csak elvi ha­tározat volt, formába a hétfői tanácsülésen öltöztették. Hétfőn ugyanis a tanács a követ­kező határozatot hozta: >Fodor Jenő polgármester helyettes urnák bejelentett lemondását a városi színház ügy­vezető-igazgatói teendők további ellátásáról tu­domásul vesszük, egyben elismerő köszönetün­ket nyilvánítjuk az elért eredményekért é6 azért a buzgóságért, amellyel a házikezelésbe vett városi színház ügyét szolgálni szives volt. Minthogy ezen ügykör vezetőt nem nél­külözhet, annak ellátásával a mai naptól kez­dődőleg dr. Pálfv József tanácsnok urat bíz­zuk meg.« A tanácsi határozatot már hivatalos formá­ban ki is adták és arról egy példányt ka­pott Fodor Jenő, Pálfy József, Tarnay Ernő és egyet a szinügyi bizottság is. Most, hogy az intendánsválság véglegeset) megoldódott, Tarnay Ernő művezető-igazgató elérkezettnek látta az időt a szervezkedés meg­kezdésére. Ezért szombaton el is utazott Budapestre. Dr. Berné! József kisteleki orvos ellen kényszeregyezségi eljárási rendeli el a törvényszék Ötvenszázalékos kvótái ajánl hitelezőinek (A Délmagyarország munkatársától.) Be­számolt a Délmagyarország arról, hogy Ber­nát István kisteleki gabonakereskedő másfél* milliárdos tartozással megszökött és azóta nyoma veszett. Bernát gyapjuiizletekkel is foglalkozott és legutóbb tetemes veszteségek érték. Veszteségeihez hozzájárult életmódja is. Nagyszombaton távozott el Kistelekről az­zal, hogy leánynézőbe megy. Húsvét után ar­ról kezdtek suttogni, hogy a gabonakereskedő tartozásai miatt megszökött. A hirekre néhány hitelezője bünoádi feljelentést tett Bernát ellen. Mintegy 120 ezer pengőre teszik Ber­nát István lartozásainak összegét. Dr. Bernát József orvos, a megszökött gabonakereskedő ap|a mintegy százezer pen­gőig vállalt kezességet fia tartozásaiért. Most, hogy Bernát István megszökött, dr. Bernát József sem tud egyszerre eleget tenni köte­lezettségeinek s ezért a szegedi törvényszék­nél bejelentelte a fizetésképtelenséget és kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte maga ellen. Dr. Bernát 50 százalékot ajánl fel a hitelezőknek. A törvényszék a kényszeregyezségi eljárást el is rendelte és vagyonfelügyelőnek dr. Lé­derer László kisteleki ügyvédet rendelte ki. Emil Jannings Conrád Veidt Elisabeth Bergner Asszony és a költő az-nkhrfll: Harry Liedtke Mindenki tett c. legszebb filmje péntektől a Belvárosiban „Hz emberi élet van olyan értékes, mint a háztulajdonosok évi 40—50 pengfis haszna" II háztulajdonos bizottsági tagok megobstruálják a tüdővész elleni szabályrendeletet — Pince­odúkat ne lehessen kiadni lakások céljára (A Délmagyarország munkatársától') A tüdővész elleni védekezés szabályrendeletterve­zetének letárgyal ására kiküldött bizottság dr. Pálfv József tanácsnok elnökletével hétfőn délben folytatta a mult hét derekán megszakí­tott vitát, amelyről annak idején a Délma­gyarország részletesen beszámolt. Már az első ülésen kiderüli, hogy a polgármester a bizott­ságot a lehető legszerencsétlenebbül állította össze, mert abban tulysulyba jutottak a ház­tulajdonosok, akik ezt az elsőrendű közegész­ségügyi kérdést is a háztulajdonos egészen egyénj, vagy — ha jobban hangzik — osztály­szempontjából birálta el és a megalkotandó szabályrendeletben is háztulajdonosi érdeke­ket kívántak elsősorban megvédeni. A ház­tulajdonos városatyák, élükön Balogh Lajos­sal a szabályrendelettervezetet valósággal meg­obstruálták és így történt, hogy a tüdővész­elleni védekezés módozatainak és szabályai­nak megtárgyalására kiküldött bizottság a ház­tulajdonosok kongresszusává változott. Hétfőn délben ez a kongresszus folytatódott e városháza tanácstermében, ahol ismét Ba­logh Lajos vitte a szót, bár kissé megkésve érkezett az ülésre és így az élelmiszerek áru­sításának szabályozására vonatkozó szakasz tárgyalásába nem szólhatott már bele. Ez a xes pincelakásokról szól. Kimondja, hogy élelmiszereket nyilt tüdő vészben, vagy gfímőkorban szenvedő be­tegek nem árusíthatnak, .«z élelmiszer, készítéssel foglalkozó üzemek-. ben ilyenek nem alkalmazhatók, különöské­pen nem a tejtermékek árusításánál és készí­tésénél. Az alkalmazás feltétele a hatósági orvosi bizonyítvány. A következő szakasz az egészségtelen, ned­ves pincelakásokról szól. kimondja, hogy a nedves lakásokat a városnak nyilvántartásba kell vennie, állandó ellenőrzés alatt kell tartania és ha a hatóság azt tapasztalja, hogy ereknek a la­kásoknak használata és kezelése körül sza­bálytalanság történik, a szükséges intézkedé­seket haladéktalanul megteheti. A szakaszban tehát semmi konkrétum nincsen és értelme csak akkor lesz, ha a tanács elfogadja dr. .Tung Sándor tiszti orvos beadványát, amely­nek tartalmát hétfőn közölte a bizottsággal is. Dr. Jung Sándor ebben a beadványában azt kéri, hogy a város készíttesse el a nedves pinoelakások kataszterét és léptesse életbe a legszigorúbb ellenőrzést, ugy, hogy azokat a nedves és feltétlenül egészségtelen pineelaká­sokat, amelyek önkéntes kiköltözködés követ­keztében megüresednek, a háztulajdonosok többé ne ad­hassák ki emberi lakás céljaira. Erre a rendelkezésre a város hatóságának módot nyújt az építési szabályrendelet 44. paragrafusa, amely világosan kimondja, hogy az egészségtelen lakásokat a hatéságnak lakhatatlanoknak kell nyilvánítania. Az épitési szabályrendelet alapján tehát a város hatósága a város területén lévő ösz­szies pincelakásokat kiüríttethetné, tekintettel azonban a nagymértékű lakásínségre, a tiszti orvos egyelőre megelégszik az önként megüre­sedő lakások lezárásával, ami nem sokat je­lent, mert hiszen a statisztika szerint, amelyet éppen dr. Jung állított össze, több, mint há­romszáz ilyen nedves pinoelakás van a város területén. A szakasz és Jung bejelentése körül heves vitát rögtönöztek ismét a háztulajdonosok. Mi­hálovics Dezső kijelentette, hogy ez a szakasz beleütközik a magánjogba, mert a háztulaj­donosok jogos jövedelmeit csökkenti Kijelen­tette azt is, hogy ilyen intézkedésekkel a vá­ros a lakosság felét tönkreteheti, mert Sze­geden hatezer háztulajdonos él. A javaslatnak szerinte »kommunisztikus ize« van. Balogh Lajos hasonló szellemben szólalt feL Kijelentette, hogy nem a saját érdekében be­szél, mert neki gyönyörű szép lakása van és a házában pinoelakás nincsen. A kérdést véle­ménye szerint csakis ugy lehetne megoldani, ha a város az erőszakosság terén egy lépéssel még tovább menne és elrendelné a pincela­kások kiürítését, a pinoelakók számára pe­dig lefoglalná a nagy, luxuslakások felesleges helyiségeit. Kijelentette egyébként, hogy a sza­kaszt szükségtelennek és sérelmesnek találja, mert a háztulajdonosoknak joguk van arra, hogy bérbe adják helyiségeiket és ebben a jogukban még közegészségügyi szempontból sem lehet őket korlátozni. A bizottság nem háziúr tagjai csak nehezen juthattak szóhoz. Dr. Krausz József a sza­kaszt és dr. Jung javaslatát nagy őrömmel fo­gadja. Kijelenti, hogy ( a város hatösága semmi másra nem lehet tekintettel, csak a népegészség érdekére. Mert a pinceodukban senyvedő lakók az egész ház, sőt az egész környék lakóinak egészségét veszélyeztetik. Éppen ezért előbb-utóbb meg kell fosztani lakásjellegüktől ezeket a pince, odúkat. Ha a város abba a helyzetbe jut ,hogv kislakásokat épithet, akkor lehet csak szó arról, hogy kilakoltatja a pinoelakókat és ezek­ben az uj lakásokban helyezi el őket. Addijt is el kell rendelni, hogy a kiköltözés utján megüresedő plnceodukat újból ne adhassák ki a háztulajdonosok. Arra kéri a város hatóságát, hogy abban az ötven lakásban, amelynek felépítésére talán még az idén sor kerül, csak pincelakókat he­lyezzen el. Dr. Reydon Károly nem tartja kielégítőnek a szakaszt. Radikálisabb intézkedéseket kiván. Azt kívánja, hogy a város már most minősilse lakhatatlanná az összes egészségtelen lakáso­kat és lakoltassa ki a benne lakó családo­kat is. Dr. Pálfy József tanácsnok válaszolt rövi­den a felszólalásokra. A háztulajdonosok til­takozására az volt a válasza, hogy a ható­sági intézkedésnek semmi esetre sincs kom­munisztikus jellege, mert az emberi élet van olyan érté­kes, mint a háztulajdonosok évi negyven-ötven pengős haszna. Ez az intézkedés tehát nem ütközik a ma^au-

Next

/
Oldalképek
Tartalom