Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-15 / 86. szám

1928 április 15 DELMAIÍYAROKSZAG S Szombat délelőtt földrengést észleltek Szegeden Az egyetemi földrajzi Intézet jelentése . (A Délmagyarország munkatársától) !A hetek óta ismétlődő földrengések sorozatában Ugy látszik ujabb szakaszhoz érkeztünk. Szombaton délelőtt olyan nagyobb szabású katasztrofális földrengés volt ismét, alighanem újra » Földközi tenger keleti medencéjének környékén, mely még Szegeden is éreztette hatását Délelőtt 10 órakor a város különböző részeiben megálltak az órák, mozgásnak indultak a lámpák. A városháza lornván levő flrség is érezte a föld megmozdulását. 1 Az egyelem Földrajzi Intézete jelenti: 'A' Földrajzi Intézet földrengésjelző készüléke 14-én délelőtt 10 órakor katasztrófális földrengést jegyzett fel. Az előrengés 10 óra 1 perc 50 másodperctől 10 óra 2 percig tartolt- A íőrengés 10 óra 2 perctől 10 óra 21 perc 25 másodpercig, az utórengés pedig 10 óra 24 perc 25 másodperctől 10 óra 52 percig tartott. A maximális kilengés 170 milliméter körülbelül 10 óra 0 és 10 perc között. Pontosan megállapiiaűf nem lehetett, mivel mindkét henger ti'if* kiugrott. Szerencsére a Szegeden is észlelt rengés hirére az intézet személyzete a rengés tartama alatt már figyelte az ingát működés közben, ugy hogy a tü kimozditása nem okozott zavart, a készülőket sikerült azonnal rendbehozni és a rengést tovább figyelni A rengés délkeleti irányú volt és Szeged városában is sok helyütt érezték. így többek között a toronyőrség is ilyen irányú mozgást észlelt. Sok helyen az órák megálltak, a csillárok kilengtek A föld valóságos megmozdulása Szegeden másíélmilliméter voltTizenegy óra 26 perckor kezdődött egy második rengés. Az előrengés egy percig tartott A iörenges 11 óra 27 perctől 11 óra 35 perc 20 másodpercig, míg az utórengés 11 óra 43 tK-rcig tartott. A budapesti földrengési obszervatórium készüléke ma délelőtt 10 óra 01 perckór 800 kilométeres távolságból katasztrófális földrengést jelzett. A rengés oly erős volt. hogy a műszer irószerkezetc szétesett. A beérkezett jelentésekből következtethető, hogv Budapesttől mintegy 800 kilométerre, a szegedi észlelések szerint Szegedtől körülbelül 500 kilométernyire délkeleti irányban lehetett a földrengés fészke. Rendkívül érdekes volt egyébként a március 30-iki első nagy szmirnai földrengés esete. A lapok 31-én, szombaton délután elsőnek hozták a szegedi egyetem jelentését erről a földrengésről. Ugyanakkor egy-két külföldi intézet szeizmográfja is jelezte a rengést, de még 15 órával a rengés után sem állt rendelkezésre semmiféle sürgöny, amely a katasztKérem Kóstolja meg a Kass Kávéház Kitűnő Kávéját 256 a legmodernebb francia Grouird Frères Páris kávé főzőgépen Heinl pótlékmentes Három csillagos keverékéből főzve. Hasonló kávéfftiftgép Magyarországon csak Budapesten, a HewTnrK kávéházban van, rófális földrengésről beszámolt volna. Ugy hogy a lapok már azt kombinálták, hogy bizonyára a Földközi tengerben volt nagyobb tengerrengés, amit szárazföldön talán nem is éreztek. Csak a vasárnapi lapok hozták aztán a tudományos műszerek érzékenységének fényes igazolását, jelentvén a szmirnai katasztrófális földrengést. Tekintettel arra, hogy a földrengések tanulmányozása, a föld mélyének viszonyairól, a földkéreg mozgásáról, hegyek képződéséről rendkívül érdekes adatokat szolgáltatnak a tu. dománynak, földrengések megfigyelése igen nagy jelentőségű. Erre való tekintettel az egyetemi földrajzi intézet felkéri Szeged lakosságát, legyen szives minden észleléséről levelezőlapon tudósítani az intézetet. (Egyetemi Földrajzi intézet, Szeged, Szukováthy-tér 1) 1. Fali órák megállása, annak megjegyzésével^ hogy milyen irányú falon van függesztve a szóban levő óra. (Legjobb az uccát felrajzolni és az ucca vonalába helyesen elhelyezett szoba alaprajzában megjelölni, hogy hol fuggöt az óra.) 2. Csillárok kilengése. (Ugyancsak rajzon megjelölve, hogy milyen irányban lengettek.) 3. Esetleges egyéb észlelések. (A földrengésről szóló távirati jelentéseket lapunk más helyén találja az olvasó) Egy munkanélküli munkás ököllel inzultálta Ferenczy Mátyás városi rendőrkapitányt, mert nem kapott polgármesteri gyorssegélyt (A Délmagyarország munkatársától ) Szombaton délelőtt Ferenczy Mátyás tb. rendőrkapitány szobájában szokatlan jelenetek játszódtak le. Az affér előzményeihez tartozik, hogy a város tanácsa Ferenczy Mátyást bizta meg a polgármesteri gyorssegélyek kiosztásával A tanács határozata értelmében ugyanis csak nős, munkanélküli munkás kaphat gyorssegélyt A kapitány szobájában napról-napra tömegesen jelentkeztek a gyorssegélytkérő munkások. Szombaton délelőtt megjelent a kapitány előtt Perimutter Antal munkanélküli munkás és kétségbeesett hangon vázolta helyzetét és segélyt bért. Elmondotta, hogy nőtlen, de több hónapja nincsen munkája és teljesen kenyér nélkül van. Ferenczy Mátyás közölte a munkással, hogy számára nem adhat ki gyorssegélyt Perlmutter Antal Ferenczy Mátyás kijelentése után • következőket mondotta: — .4 tisztviselők könnyen beszélnek •.. ide van a gyomruk és nekem egy falat kenyér, sem jut... Ferenczy Mátyás tiltakozott Perl mutter kijelentése ellen, amire a kétségbeesett munkás izgatott állapotban Ferenczynek ugrott és öklével arcon " ütötte, ugy hogy Ferenczynek leesett a • szemüvege. AZ inzultus után Perlmuttert alig lehetett lecsendesíteni. Nekiugrott az ablakoknak, a körötte, állók csak hosszas küzdelem után tudták lefogni- ^ Perimutter Antal ellen hatósági közeg el«!1 leni erőszak cimén indul meg az eljárás Pálffy József lett a színházi Intendáns Fodor Jenő lemondáséi tudomásul vette a tan&cs — A győztes művezető és a legyőzőit Intendáns — Miért lépett vissza Fodor Jenő? — hr. PáUy Jőzsef terveiről és programjáról — Megfelebbezték a közgyűlés színházi határozatát (A Délmagyarország munkatársától) Pontosan egy héttel ezelőtt tőrt ki a házikezeléses szegedi «jnház körül az intendánsválság, amikor Fodor Jenő pelgármesterhelyettes lemondását bejelentette a polgármesternek és felmentését kérte külön megbízatása alól a tanácstól. Egy teljes héten keresztül a polgármester nem létezőnek tekintette a válságot és semmiféle intézkedés sem történt Fodor Jenő helyének betöltése érdekében. A polgármester ugyanis ugy tekintette a dolgot, hogy Fodor Jenőnek kötelessége helyén maradni, mert megbízatása — szolgálati beosztás. A bizonytalanságok között eltelt idő azonban némiképen tisztázta a helyzetet és a szolgálati viszonyokat, az illetékesek meggyőződtek róla, hogy Fodor Jenőt akarata ellenére nem lehet visszatartani színházi pozíciójában és hogy Fodor Jenőnek valahogy igaza van, amikor ragaszkodik eredeti elhatározásához. Ez a magyarázata annak, hogy a tanács szombaton végre megoldotta a válságot. Tudomásul vette a tanács Fodor lemondását és dr. Pálfy József tanácsnokot kértd fel a szinház adminisztratív igazgatói tisztségének elvállalására. Pálfy tanácsnok a tanácsülésen kijelentette, hogy a megbízatást örömmel elvállalja és igy szombattól kezdve már ő a szegedi Városi Szinház intendánsa. Fodor Jenő lemondásának hátterét azonban még mindig homály fedi, de a legdiszkrétebb titkolózás ellenérc is kiszivárgott néhány érdekes részlet belőle. Ezek a részletek teljes mértékben megerősítik a Délmagyaromzág első feltevését, amely szerint Fodor Jenő a :müvezető-ig3zgató szerződtetése ügyében tőrtént tinácsi leszavazta tása miatt kérte a felmentését, még pedig azonnali hatállyal. Eleinte ez a magyarázat nem látszott kielégítőnek, mert hiszen számtalanszor megtörtént és — bár ritkábban — de megtörténik mostanában is, hogy a tanács egyik-másik tagját leszavazza a többség. Megtörténik, ifjaz, hogy még ritkábban, hogy a közgyűlés az ej^sz tanácsot és a tanáccsal együtt a polgármestert is leszavazza, ebben azonban sem a tanács, sem a polgármester nem lát bizalmatlanságot és igy nem is vonhat le belőle semmiféle konzekvenciát. Bppen ezért Fodor Jenő érzékenysége túlzottnak és indokolatlannak látszotti Most azonban kiderült, hogy aaon a bizonyos zárt tanácsülésen több történt az előadó egyszerű leszavazásánál. A művezető-igazgató szerződtetésének tárgyalása alkalmával elejétől végig jelen volt Tarnay Ernő is, aki a tanács határozatát — Fodor Jenő megítélése szerint — egyéni győzelmének fckiníhcli Intendánsával szemben. Magyarul: a tanács nem az intendánsnak, hanem a művezetőnek adott iga« zat, amikor .kimondotta, hogy két évre szóló szerződést köt vele, holott az intendáns, aki annak-« idején »teljhatalmat« kapott a szinházi ügyek in» tézésére, csak egyéves szerződést javasolt. A beavatottak már régen tudják, hogy a művezető-igazgató és az intendáns között kissé fe< szültté vált a viszony. Ez a magyarázata annak, hogy Fodor Jenő a szinügyi bizottság ülésén és a későbbi tanácsüléseken is a rövidebb szerződésért és a házikezelés rövidebb időre szóló meghosszabbításáért harcolt. Sokáig érthetetlen volt, hogy miért idegenkedik éppen Fodor Jena a házikezelés hosszabb időre szóló elfogadásától, most azonban az intendáns-válság kipattantotta az okokat. Nem akarta, hogy a város Tarnayval is hosszabb szerződést kössön és ugj gondolta, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés a házikezelés fentartására ismét csak egy esztendőt engedélyez a tanácsnak, a tanács Tárnáival sem köthet hosszabb időre szóló szerződést. Ho£? mi okozta az intendáns és a művezető közötti jóviszony elhídegülését, az egyelőre titok, bár köz« tudomásu, hogy Tarnayt éppen Fodor Jenő hoztl annakidején Szegedre. A játék végén i f odor Jen« elrearitette mind a két csatát,