Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-14 / 85. szám

1928 április 14 WMU •tW'SMFS'fó. DÉLMAGYARÖRSZAG 5 A pok@I lépe , Gyermekkorunk egyik legmélyebb hatású Szenzációja volt a vásári panoráma viaszcsoportozata, amely Sándor cár halálát ábrázolta, akit a pokolgép ölt meg. A mutatványos bódé közepén meredt a szemlélőre ez a jelenet és a fogékony lelkű néző rémülten látta, mint hörög utolsókat a tragikus sorsú uralkodó és még nagyon sokáig lidércnyomásos álmok kisértették az embert utána. A milánói pokolgép robbanása ilyen régi rossz emlékeket riaszt föl a lelkünkben. Sasulics Vera, Ravachol, Cesario, Luccheni, PrinCip árnyékai támadnak föl és bár mi tanúi voltunk a legszörnyűbb és leggyászosabb, a legnagyobb és legőrültebb merényletnek, amelyet gonosz és ostoba hatalmasok egy egész Világ ellen követtek el, mégis megrendül a velő agyunkban az olaszországi detonációra. Minden merénylet őrültség és minden merénylet oktalanság. Minden merénylet a józan ész Ellen történik, az élet ellen támad, akár egyéni akció müve, akár politikai propaganda szülötte. j Valamikor a görög óda magasztalta HarBiodiust és Aristogitont, akik megszabaditották a zsarnoktól hazájukat és népüket De ha a zsarnokot eltették is, nem tudták eltávolitani magát a zsarnokságot. Mennyi uj tirannus jött és ment azóta, mennyi uj bilincset tettek kezekre, lábakra, szellemekre és igazságokra mennyi elnyomás és megalázás következett. És ott vannak a világtörténelem legkülömb és legbátrabb zsarnokölői, Brutus, akit nemes ellenfele is derék, becsületes embernek emleget, a sáppadt Cassius, az érdemes Casca, mind, akik Julius Caesart, a római diktatúra megalapító mesterét ledöfték ama nevezetes március idusán Pompeius oszlopának tövében! A hazafiság és a nemzet érdeke adta kezükbe a gyilkot, ök legalább Így gondolták és igy hirdették. És mégis, mi történt? Akár Plutarchost olvassuk, akár Mommsent forgatjuk, akár Ferrerot tekintjük, bizony mind azt érezteti velünk, hogy itt mégis csak és csak azért is Julius Caesar győzött, a halálában lett legnagyobbá, a diadalmas hazafiak feje fölé nőtt, a csillagokba és a világhírbe és Phílippinél már az ő szelleme kergeti a kétségbeesés kardjába Brutust és Cassiust. Nem jő dolog és nem okos politika halotiakat csinálni az ellenfelekből és igaza van az egyházatyának, aki szerint a vértanuk vére a kereszténység élesztő kovásza. Aki pokolgéppel dolgozik, az a pokol tornácát kövezi tovább. És van valami pokoli logika abban, hogy az ilyen merényleteknél rendesen egészen érdektelenek és ártatlanok pusztulnak el, akiknek semmi közük az egész dologhoz. A merénylet értelmi szerzőjének éppen az értelme hiányzik és lette valahogy ugy hat, mint fez elemi katasztrófák, a földrengés, az árviz, a tűzokádó kitörése, de éppen az hiányzik belőle, amely ezeket mégis bizonyos természeti monumentalitás nagyszerűségével és hatalmával ruházza föl. A és amikor mélységes emberi részvéttel és Molidaritással tekintünk a milánói merénylet &errnc$étlen áldozatai felé, bizonyos elégtétellel állapithatjuk meg, hogy a magyarság lelkét61 milyen távol van, meunyire idegen az leffajta cselekedet. A mi legigazabb nemzeti tragédiánknak, a Bánk bánnak egész levegője lés szelleme egy nagy tiltakozás az ilyen erőszakos és önkényes megoldások ellen és a másik nagy hazai tragédiánk, Teleki László Kegyencének is az a gondolat adja meg alaphangját és kiemelkedő motívumát, hogy a bosszú kétélű fegyver, amely egyaránt sujt ártót és ártatlant. De persze, az ilyen merényletek, mint amilyen ez a mostani olasz massacrc is, egyúttal szeizmográfjai bizonyos belső rengéseknek és remegéseknek, amelyek jelzik, hogy valahol valami nincsen egészen rendjén. Nagyon beteg világban lehet csak ilyen nagyon beteg dolgokat elkövetni és igen jól tudjuk a históriából, hogy minden őrültségben van valami rendszer és minden rendszer őrültségeket terem. amely nem számol az emberi természel jogaival és igazságaival. A beteg társadalmat, az őrült világot csak a jóság és okosság orvosai gyógyíthatják, csak ők találhatják meg azt a remédiumot és azt a szérumot, amely az emse bert a pokolgéptől az üdvösség kertvárosába vezeti, ahol nem a bomba ós a tőr, a gyűlölet és a bosszú uralkodik, hanem a művészet, tudomány és munka szentháromsága. Színházjegyek a Délmagyarország jegyirodájában elővételi dij nélkül válthatók. A műszaki ¡bizottság epyliangn határozattal a tatai szén rendeléséi Javasolta a közgyűlésnek A város rem szerződtethet „verseuyföfőííeí" a pécsi szénhez (A Délmagyarország munkatársától) rA2 nagyobb szegedi iparvállalatok szakértőivel kiegészített műszaki bizottság pénteken délben ült össze, hogy véleményt mondjon a versengő szénbányák legújabb szénajánlatáról. A kiegészitett bizottság ülésén a polgármester elnökölt és a bizottság néhány tagján kivül megjelent Back Bernát, a Back-malom vezérigazgatója s a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár elnöke, Koránul Jenő, a villamosvasút igazgatója, Pongrátz Albert, a gázgyár igazgatója, de ott volt Balogh Lajos is, úgyis mint városatya s úgyis, mint a pécsi banya szegedi képviselője. Fodor polgármesterhelyettes ismertette az eddig történteket. Elmondotta, hogy a belügyminiszter rendeletére ugy a talai, mint a pécsi bánya szenével próbafűtést rendeztek a vizmütelepen a technológiai intézet szakértőinek és Reichard Vilmos műszaki főtanácsosnak ellenőrzésé mellett. Felolvasta a polgármesterhelyettes ezután a technológiai intézet jelentését a fűtési próba eredményéről, majd ismertette a két bánya ujabb ajánlatát, amely a tanács felszólítására a napokban érkezett be és amelyben mindkét bánya olcsóbban ajánlja a városnak a szenet. A tatai bánya ajánlata világos és félreérthetetlen volt, ellenben a pécsi bánya ajánlatának több mondata raagyárazatra szorult, ugy hogy a bizottság tagjai egy-egy mondat értelmezése fölött sokáig elvitatkoztak. Balogh Lajos a vita közben többször felszólalási hajlandóságot árult el, azonban a polgármester nem adta meg neki a szólásjogot, mondván, hogy érdekelt az ügyben és igy nem beszélhet. Balogh Lajos ugyan erősködött, hogy semmi köze sincs a pécsi bányához, de ezt senki sem akarta elhinni neki. Amikor a polgármesterhelyettes befejezte az uj ajánlatok ismertetését, az elnöklő polgármester elrendelte a zárt ülést és felkérte az érdekelteket, valamint a sajtó képviselőit, hogy távozzanak cl az ülésteremből. A polgármester felszólítására az újságírók azonnal elhagyták a termet, Balotsia Lajos azonban nyugodtan a helyén maradt és csak percek múlva jelent meg a városháza folyosóján mérgesen és méltatlankodva, miután meggyőzték odabenn, hogy mégis csak érdekelt fél a szénháboruban. Az ajánlatok fölött megindult vita háromnegyed kettőig tartott. A vita eredményét a polgármester közölte a Délmagyar ország munkatársával — A bizottság minden egyes tagja nyilatkozott az ülésen és a vitából az az egyhangú vélemény alakult ki, hogy a város maradjon meg a talai szénnél. Ennek a véleménynek, illetve javaslatnak általános indokolása az, hogy a pécsi bánya ajánlata nem prcciz, vannak benne homályos mondatok, amelyek később esetleg kellemetlen vitákra, sőt pörösködésekre is alkalmat adhatnának. Igy például nem mondja meg a pécsi bánya pontosan, hogy a hajón szállított szén kirakásának, mérlegelésének a dija kit terhel, belekalkulálta-e az egységárakba a kővezetvámot, pedig ez a három tétel métermázsánként husz fillér differenciát jelent, ami viszont a két ajánlat közötti arányt lényegesen megváltoztatja. Egyhangú volt a bizottság véleménye a tekintetben, hogy ebben az amúgy is nagyon élére állított kérdésben a városnak a közszállitási szabályrendelet rendelkezéseit a legszigorúbban ho kell tartania, ebben az esetben pedig nem vehet figyelembe semmiféle utóajánlatot sem, hanem a meglévő ajánlatok alapján kell döntenie. Igy nem fogadhatja el a város a tatai bánya kiegészítő nyilatkozatát, amely szerűit a bánya magára vállalja a kövezetvámot. Ez különben tárgytalanná is vált, mert a szenet a tatai bánya a város telepein adja át a városnak, amikor a szállítmány már tul van a kövezetvámon és igy ezt külön nem is számithatná fel. Megállapította a bizottság, hogy a pécsi szén kezelése lényegesen nehezebb és kö-< rülményesebb, a próbafűtés alkalmával a pécsj bánya versenyfütője tüzelt vele, de a munkát az is alig győzte. A város ilyen versenyfütóket viszont nem szerződtethet, mert az üzemek fűtői rendszeres állást betöltő városi alkalmazottak, akik nem bocsájthatók el. A vasúton szállított pécsi szén drágább a tatainál, hajón szállítva viszont olcsóbb, de mivel hajón harminc vagonnál kevesebbet egyszerre nem lehet szállítani, ekkora tömeg elraktározására pedig nincs hely, de szükségtelen is ilyeu mennyiség felhalmozása, mert a város pénze hónapokig heverne igy a szénben, ami érzékeny kamatveszteséget jelentene a város számára. Kifogásolta a bizottság, hogy a pécsi bánya a nedves állapotban szállított szén beszáradása cimén csak öt százalék engedményt tesz, holott a szakértők véleménye szerint tíz-tizenöt százalék sulyvesztcség is előállhat ilymódon. — A vita végén feltettem a kérdést — fejezte be nyilatkozatát a polgármester —, hogy a bizottság egyhangú határozattal javasolja-e a tanácsnak a tatai szén megrendelését. A válasz igen volt. Igy ez a javaslat a tanács elé kerül és a tanács ennek alapján rövidesen meghozza döntését. Két óra előtt néhány perccel Balogh Lajos, aki az ülésről való eltávozása után a városházáról is eltávozott, megjelent a polgármesternél és kezében frissen kapott táviratot lobogtatott. Ebből a lobogtatásból joggal lehet arra következtetni, hogy most megindul az uj szénháboru ós a felebbezések sorozata zudul majd az illetékes és illetéktelen hatóságokra. BELVÁROSI MOZI Apnlis 14., 15 én, szombaton és vasárnap legújabb filnve: HARRY PIEL Páni M. Kalandor film 10 felvonásban. AzonkivOl: Ula Híradó. KORZÓ MOZI Aprüs 14.. ló-én, szombaton is vasárnap ZORO éS fiimU irakkal A Hét teocavaüásssVígjáték 8 felvonásban. — Azonkivtll Az őlajmezők hiénái. Vadnyugati történet 6 felvban. Főszereplő W. Pairbanlts. Előadások fcezdete 5,7, 9, vasár- ói ünnepnap 3,5 7 és 9 órakor, u Előadás >k kezdete 5,7. 9, vasár- és ünnepnap 3,5 7és 9 órakor.