Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-13 / 84. szám

SZEOED: szcrtesztOlég: De6k Ferenc pcca Ii. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, ^tHcsOnktínyvlár é* Jegyiroda: Aradi ncca'S. Telefon: 30®. - Nyomía: Löw Upót ticca 19- Teleion: 10- 34.« » « » « » Péntek, 1928 Április 13 ® $ ® IV. ÉVFOLYAM S4. SZÄM MAKO t SzerkeizlOtég ét kiadóhivatalt Url ncca 6. Telefon: 151. >zAm.« HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: 5zerke*zM(«g é» kladdhlvatal: AndrAtly ucca 25. Telefon: 49. «Äm. « » « » « » « » « » ElCIízcltsS üavonla 3-ZO vidéken é» a lövArosban 3 ÖO, KUlflfldttn Ö-40 pengő. Egye» szára 16, vnsftr- és Ünnepnap 24 fillér Eltörött a hegedű ... 'Április elején volt huszonöt esztendeje, hogy • legnagyobb magyar nótafát, Dankő Pistát el­temették a szegedi földbe. Országraszóló te­metés volt ez, amilyet csak mi tudunk ren­dezni, akik a holta után nagyon meg szokták becsülni azokat, akiket életükben ebek har­mincadjára juttattak. Az ország is nagyobb volt bizony akkor még és a magyar cigányok királya valóban meg is érdemelt minden végső tisztességet. Egy cigány, aki szobrot muzsikált kl ma­gának: páratlan dicsőség ez az egész világon. Dankó Pista az Isten kegyelméből való köl­tők kiváltságos rendjéből eredt. A nótákat ugy hozta magával erre a földre, a szive mé­lyéből, gazdagon, tékozló gyönyörűséggel. Ami­hez ő hozzáért, az muzsikálni kezdett, amit 6 érzett és gondolt, abból melódia támadt. Példátlanul dus termés az övé, a magyar nóta Zenészei időtlen időkig arathatnak belőle. És cz a tanulatlan cigány, aki csak az ősi ösz­tönére hallgatott, aki csak a szive dobogását és a vére lüktetését leste, aki a madarak pajtása volt és csak trillázott boldogan és mámorosan egy életen keresztül, soha két egy­forma nótát nem csinált, mindnek más a szine és az ize, örömnek, bánatnak, emléknek, reménynek, játszi kötődésnek, pajzán dévaj­ságnak, sirvavigadásnak, keserűségnek és fe­kete gyásznak mindenféle hangját meg tudja ütni és sokáig zsongatni a lelkünkben. Áldott művész volt, nábobja a magyar dallamkincs­nek, gazdag szegénységünk egyik legigazabb és legkedvesebb megvigasztalója. ő csakugyan tudta, értette és gyakorolta a valódi boszor­kánytudomány f, amelyre ma nagyobb szük­ségünk van, mint valaha. A szegedi föld és szellem szülötte volt Dankó Pista, a szegedi akácok illata leng költészetében, a szegedi nyárfák susognak nótáiban, a szegedi géniusz öltött testet az ő művészetében. Április elején kellett volna ünnepelni a huszonötéves halhatatlanságát, de ebből az ünneplésből egyelőre nem lett semmi A házi­kezelés városi színházának kellett és illett volna többek között és elsősorban az emlékezés mécsesét meggyújtania, a hála és hódolat ko­szorúit megfonnia. Nem tudjuk, miért ma­radt el ez á beígért és szinte kötelező ünnepe a szegedi nótafának? Ugy látszik, az inten­dánsválság hullámai söpörték el az egészet, az élő bürokraták harcában elvérzett a hal­hatatlan cigány megdicsőitése. Pedig milyen párját ritkító alkalom kínálkozott itten, a magyar nótának micsoda hatalmas propagan­dáját lehetett volna megcsinálni ezen aDankó­napon! Mert mi tagadás, veszélyben van a magyar lióta, pedig ezt az eredeti és páratlan értékün­ket nem szabad veszni engedni és mindent meg kell tenni, hogy el ne némuljon a magyar érzés cimbalma és el ne némuljon a magyar virrasztás hegedűje! Ugy gondoltuk, hogy erre az ünnepi alkalomra le kellett volna hivni Rákosi Jenőt, akinek bizonyára igen a szive szerint való dolog a Dankó-kultusz ápolása és ugy véltük, hogy a mai legelső cigányok és legkülömb nótafák áldoztak volna a szegedi muzsikus zsenijének. A szegedi színháznak vannak jellegzetesen szegedi föladatai ét. kötelességei és ez aDankó­este elsősorban ide tartozik Egyúttal a ma­gyar népszinmüirodalomnak is megadhatta volna a mafláét ezen az ést?n a szegedi városi színház, amely eddig az egész szezonban egyet­len egyet se adott, csak Ízelítőnek se ebből a legsajátosabb hazai műfajból, amelyben Gár­donyi Bora is ott van, a legjobb magyar dráma, amely nélkül egy vidéki színház re­pertoárja nem lehet teljes soha. A kultura kötelez és a színház vezetésében a szegedi mű­velődés programjának is meg kell nyilatkoz­nia. Persze, Dankó Pista nem volt se alispán, se intendáns, még csak István se volt, ő csak egy népzenész volt, de hiába, azért mégis csak szobor lett belőle és a szobrok tekintélyét mégis csak tisztelni muszáj. Mindenesetre nem ártana, ha a színház mai vezetősége egy elő­jegyzési naptárt tartana, amely a szegedi iro­dalom és művészet pirosbetüs ünnepeire figyel­meztetné a hivatalosakat és illetékeseket. A genius loci szavát is meg kell hallani néha, a magunk cigányát is meg kell becsülni olykor, a saját portánk termését is szerelni kell. Dankó Pista pedig különösen az a jeles­ség, aki maga a szeretetreméltóság, az ő tisz­telete igazán szívből jön, magától, mert ha valaki volt a magyar művészet nagy virágos; kertjében, aki mindenkinek eltalálta a maga nótáját, akkor az elsősorban Dankő Pista volt. Magunknak tartozunk vele, hogy minden módon ápoljuk emlékét és ne szalasszunk el egyetlen kedvező alkalmat se, amikor az örök magyar nóta kultuszában egyesülhetünk. Milánóban pokolgépet merényletet követtek el Viktor Emánuel király ellen A pokolgép hét perccel a király érkezése előtt robbant fel — A merényletnek tizenhat halálos áldozata és negy­ven súlyos sebesilltfe van Mussolini nem volt Milánóban, de az ő vonata ellen is bomba­merényletet terveztek? Lugano, április 12. A milánói nemzetközi | árumintavásár megnyitásának ünnepén, köz- • vetlenül a kiállítás bejáratánál bombamerény­letet követtek el Viktor Emánuel király ellen. Szinte csodával határos, hogy sem a király, sem kíséretéből senki sem sebesült meg, el­lenben a felrobbant pokolgép a sorfalai álló katonaság és a kíváncsiak tömegében óriási pusztitást oko­zott. Milánóból kerülő úton jutott ide a király ellen elkövetett bombamerénylet hire, mert a hatóságok az első pillanatok rémületében va­lósággal lezárták a íáviró- és telefonvona­lakat. Az első jelentésből a következő részletek alakulnak ki: Alig néhány perccel azelőtt, hogy a király nagy kísérettel, az állami és városi hatóságok vezetőitől követve, hosszú automobilsor élén a nemzetközi árumintakiállitás főbejáratához érkezett, szemközt a kiállítás bejáratával, a Piazza Giulio Cesare-en a 18-as számú bérház előtt pokolgép robbant fel. • Az explózió olyan hatalmas volt, bogy a homlokzaton a bérház valamennyi ablakát bezuztaés sok ablak betörött a szomszédos házakon is. A katonaság soraiban, amely az egész út­vonalon végig felállott és a mögötte lévő néző­közönség tömegében a robbanás szörnyű pusz­títást okozott. A pokolgép a 18-as számú ház előtt lévő ucoai lámpás vastartójába volt rejtve s ez magyarázza meg a roppant nagy feszítő erőt. Bizonyosnak látszik, hogy óramüvei volt el­látva a bomba és bizonyára arra az időre volt beállítva, amikor a királynak oda kell érkeznie, de a király ós kísérete az au,loanv bilokon néhány perccel később ért a kiállí­tás főbejáratához, semmint a prog­ram jelezte. A merénylet a városban óriási megdőli« benést keltett. Mikor az udvari autó a kiállítási főbejárata elé robogott, a katasztrófa már meg­történt és valamennyire helyreállott a rend. amelyet a robbanás megzavart. A közönség lelkesen éltette a királyt, aki a kísérettől követve bement az áruminta­vásár területére és megnyitotta a kiállítást. Visszafele az egész uton a városban leírhatat­lan örömrivalgással üdvözölték a királyt, aki a biztos halálból menekült meg. Közvetlenül a bombarobbanás után a rendőrség igen sok gyanús embert összefogdosott, de nem valószínű, hogy a merénylők közül is kézrekerült valaki. . íi A hivatalos jelentés Milánó, április 12. Ma reggel, kevéssel az árumintavásár megnyitása előtt, a Piazza Giulio Cesare téren egy bomba robbant fel,' amelyet egy lámpaoszlop tövében helyeztek el. A robbanás következtében 14 ember meghalt és mintegy 40 ember könnyebb, vagy súlyo­sabb sebesüléseket szenvedett. A merénylet ellenére a király, aki ma reg­gel érkezett a vásár megnyitása alkalmából Milánóba, nem akart lemohdani arról, hogyi személyesen elnököljön a hivatalos megnyitá­son és bejárja az egyes pavillonokat. A mai nap programjának valamennyi pontját betart­ják, csupán az a díszelőadás marad el, amelyet a Scala-szinházban akartak rendezni. A rendőrség erélyes nyomozást indított a merénylet tetteseinek kézrekerítésére. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Milánóból ielentik: A római rendőrség több

Next

/
Oldalképek
Tartalom