Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-10 / 58. szám

I: DcAk revese Telefon: »3-33.'KladAblvalol, IdBMlHUmayVMr 6* legylroda: Aradi qcca 9. Telefon: 3oe. - Nyomda: LOw JUpói ncca 1B. Telefon: 10-34.« »«»«» Szombat, 1928 Március 10 • * • IV. ÉVFOLYAM 58. SZAM MAKÓ : ScaketxtOtég «• kiadóhivatal c Ort ucea O- Telefon: 151. tzAm.« » « » « * HÓDMEZŐvAsÁRHElY ; Szerke«zt<Mff kiadóhivatal: AndrAMy ucca 25. Telefon: -4®. tzím. « » « » « » Előfizetési Ara havonta 3-20 vtdékon éi a lövAroíban 3-00. kUlDSldSa 0-40 pengO. Egye» tzám 16 vasár- «» Ünnepnap flll«r Iparosok és Iparkodök Abban a választási küzdelemben, amely az Ipartestületi elnökség körül megindult néhány olyan megnyilatkozást volt alkalmunk olvasni, ¡amelyek méltán kihívják a jogos kritikát és a szigorú ítéletet Először is azzal az egyre gyakrabban ismétlődő szónoki fogással kell leszámolni, amely állandóan a nemzeti ala­pot emlegeti és ezen az alapon üzen hadat mindenféle ellenzéki megmozdulás, vélemény irány ellen. Ez a sokat emlegetett nemzeti alap azonban, ha jól szemügyre vesszük, egyszerre csak ki­csúszik a hangos és gangos szónokok lábai alól. Mert hiszen nemzeti alapon áll minden rendű és rangú dolgozó ember ebben az or­szágban, akinek munkája és törekvése a kö­zösség hasznára és érdekében történik. Nem lehet többé külömbségeket tenni és válasz­falakat emelni első és másodosztályú magya­rok kőzött, amint azt az ellenforradalom ma­gas lázában tették sokan, mérhetetlen károkat és viszályokat okozva a csonka ország szegé­nyes keretei között Sokkal közelebb jár az igazsághoz, sőt egészen fején találta a szöget annak a Golity nevezetű iparosnak akaratlan elszólása, aki szerint az iparosságnak a kor­mány mellé kell állania, hogy engedményeket érjen el. Ez már helyes beszéd, mivel őszinte hangon szól, valóban ugy is áll a bál, hogy a nemzeti alapon ők egyszerűen és közönsé­gesen kormányalapot értenek. Szerintük az az iparos a legméltóbb vezér és a legilletéke­sebb tekintély, aki legközelebb tud férkőzni a kormány kegyeihez, aki a legközvetlenebbül tud bejutni a hatalom előszobáiba, aki leg­gyakrabban szokott egy tálból cseresznyét enni a nagyurakkal. Ide lyukad ki annak a másik íparosh'ang­adőnak a hazafias aggodalma és szomorúsága is, aki a tekintélyek tiszteletének hanyatlását veti szemére a verejtékező, küzködő, boldo­gulni és haladni vágyó iparosságnak. A tekin­télytisztelet, mint az iparos érdekek támasza és talpköve, valóban rendkivül szellemes és eredeti gondolat, igazán nincsen ma semmi más nagyobb bajaik és fontosabb gondjuk az iparosoknak, mint az, hogy megingott és meg­rendült az úgynevezett tekintélyek tisztelete. Ha az ilyen uraktól bizalmasan és hirtelenül megkérdezné az ember, hogy kik is azok a bizonyos tekintélyek és milyen alapon tekin­télyek ezek a tekintélyek, akkor meglehető­sen nagy zavarok keletkeznének". Az fc igen különös jelenség, amikor a szé­lsői iparosság fogadatlan ágense az iparos­ság szégyenének jelenti ki, hogy a parlamenti iparos blokk szegedi nagygyűlésén öt ellen­zéki szónokot engedik szóhoz jutni és csu­pán csak egy jobboldalit. Valóban óriási sé­relem, akkora gravámen, hogy szinte égbe kiált, de legalább is diktatúra után. Ki tehet arról, hogy az iparos ellenzéknek lényegesen több és sürgősebb mondanivalója van, mint • nyeregben ülő tekintélytiszteletnek, amely­nek 6zava van csak, de nincsen mondani­valója? Hogy azután mi köze a külvárosokat rendező 40 asztaltársaság vezetőinek a szegedi iparosság belügyeihez, ezt megint nehéz do­log volna megmagyarázni ós megérten!. Ezt a kívülről való kormányzást legalább is ille­téktelennek és avatatlannak kell mondanunk. Az is igen megkapó és díszes Mtvány. amint némely kormányalapon álló tényezők állan­dóan a béke és megértés jelében intik le és fenyegetik meg azokat akiknek az iparosság egyetemes érdeke drágább, mint egyes vezetők és vezetettek fölfelé vagy lefelé ivelő karri­érje. Mi ugy gondoljuk, hogy az Iparosság csak egy alapon tud komoly és maradandó eredményeket elérni és pedig minden frázis nélkül, becsületes és rendes iparos alapos. Aki másfajta alapokat emleget, azzal szem­ben alapos a gyanúnk, hogy meglehetősen alaptalanul óhajt halászni a maga által föl­kavart zavarosban. f A magyar álláspont gyö&ött a Népszövetség Tanácsa előtt Chamberlain Javaslatát egyhangúlag elfogadták és ahhos Apponyi Albert ls öoxxáfárult — Titulescu aJcciófa teifes Kudarcot vallott (Budapesti tudósítónk telefon jelen* té««.) A Népszövetség;.Tanácsának ma délelőtti nyilvános ülésén folytatták a magyar-román dön­tőbírósági konfliktus tárgyalását Elsőnek a kérdés előadója, . Chamberlain angol külügyminiszter szólalt fel ás mély hatást keltő nyilatkozatot tett és egyúttal ujabb közvetítő javaslatot terjesztett a tanács elé. Apponyi és Titulescu felé fordulva, magasra emelt kezekkel, a meghatottságtól remegő hangon fgy szólt: — Az ügy már hosszú !dő óta érezteti mérgező hatását az államok egymáshoz való viszonyában. Európa szivébe vérző sebet vert, amely tartósan veszélyezteti a világbékét. Kérve kérem a két álla­mot, lépjenek karöltve a béke útjára. Ezután beterjesztette ujabb közvetítő javaslatát, amelyet a következőkben foglalt össze: nevezzen M a Népszövetség Tanácsa két szakértőt, még pedig olyan államok polgárai közül, amelyek a világháborúban «emlegesek voltak és küldje ki ezt a két megbízottat a trianoni békeszerződés ren­delkezései alapján alakított magyar-román vegyes döntőbíróságba. A román kormány nevezze ki szintén megbízottait és küldje vissza őket a bi­zottságba. A döntőbíróságot By módom Stfts bi­zottsággá bővitik bl. Az angol külügyminiszter javaslatához elsőnek Briand francia külügyminiszter szolt hozzá.-­— Mindent meg kell kísérelni a béke fentartá­sára — mondta —, majd arra kérte a szembenálló feleket, ne ragaszkodjanak olyan makacsul ebben a kérdésben formális jogi álláspontjukhoz, járulj«' nak hozzá Chamberlain Indítványához. Stresemttnn német külügyminiszter szintén azzal kezdte beszé­dét, hogy a két szembenálló félnek mindent meg kell tennie a béke fentartása érdekében. Ha a Népszövetség ebben az esetben csődöt mondana, akkor a gerince törne ketté. Stresemann azzal a kijelentéssel fejezte be beszé­dét, hogy boldog lenne, ha a szembenálló felek elfogadnák Chamberlain javaslatát. Streseman után még Adató japán, Cseng-Lo kinai, Prokopp finn és Urutía elnök, kolumbiai delegátus szóltak hozzá Chamberlain javaslatához, amelyet mind a aő£yen Jóváhagyó«« vettek tu­domásul. Az elnök a magyar 'és a román delegátusait gondolkodási Időt ad és éppen ezért Chamberlain javaslatának to­vább tárgyalását délután négy órára halasztotta el. Ezután a tanács áttért az ülés kővetkező pontjá­nak tárgyalására. Egynegyed 5 órakor nyitotta meg az elnök a áéluíáni Ülést. Elsőnek Titoleseti szólalt fel, aki kijelentette, hogy elfogadja a tanács m«i javaslatát, de csak azzal a feltétellel, hogyha azt a két semleges bírót, akikkel a döntőbíróságot kiegészítik, szintén kö­telezik arra, hogy tartsák magukat a szeptemberi határozatban foglalt három alapelvhez. Apponyi ezután kijelentette, hogv Chamberlain előterjesztett javaslatát teljes egészében elfogadja, mig Titnlescn feltételeit a maga részéről yissza­ntasitja. Titnlescn ujabb felszólalásában hangoztatta, hogy szükségesnek tartja a szeptemberben elfo­gadott elvek fentartását. Ezután Briand szólalt fef. Briand felszólalása után TltnTésön raál&ŐWil ki­tartott eredeti álláspontja mellett, hangoztatta, hogy a mai határozatot a szeptemberi határozat kiegészítésének tekinti. Bomániában a társadalmi rend forogna veszélyben, ha a magyar eptánaok követelését elismernék. Ezután Apponyi Albert szőlalt fel. Ne vegye rossz néven Titulescu, de nem válaszol érveire. Az előadóhoz fordniva megjegyzi, hogy Titulescu kikötését indítványnak tekinti és nedig olyan in­dítványnak, mely nem áll semmiféle kapcsolatban az előadó által javasolt szöveggel. Ezt az indít­ványt nem fogadhatja el. A magyar kormány teljes mértékben hozzájárult ahor a javaslathoz, melyet az előadó délelőtt előterjeszteti Ezntán Chamberlain köszönetet mondott Appo­nyinak á hozzájárulásért és kérte a román dele­gátust, hogy gondolja meg alaposan, mielőtt visz­szautasitaná ezt az egyhangú határozatot. } Ezntán változatlan energiával folyt a vita a ta­nács tagjai és Titulescu között, aki álláspontjával teljesen magára maradt. Chamberlain javaslatát egyhangúlag elfogadták, a megállapodás szövegét zárt ülésen szerkesztették meg, majd néhány perc­cel nyolc óra előtt felolvasták nyílt ülésen is. A határozat szerint a magyar és román kormányt felszólítják, hogy nyilatkozzék ju­niusig álláspontjáról. A kérdés további tár­gyalását juniusra halasztották. Amennyiben a szemben álló felek elfogadják a Tanács ha­tározatát, a juniusi tanácsülésen megtörténik a két semleges pőtbiró kinevezése. A fanács 1927 szeptember 27-lki határozaténak ismételi hangsú­lyozása természetesen semmi befolyással sem lesz az nf Ottagn bíróság magatartására. A kibővített döntőbíróság három semlegee, egy magyar és egy román bíróból fog állani. A magyar álláspont ezzel teljes győzelmet aratott és a magyar delegáció körében mincknképten megvannak elégedve az uj határozattal, ame lyet magyar részről a Tanács juniusi ülésén is minden valószínűség szerint elfogadnak Románia részéről azonban — igy nyilatkozott Titulescu — még komoly belpolitikai nehéz­bégeket kell leküzdeni • " " 7 - >

Next

/
Oldalképek
Tartalom