Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-08 / 56. szám

i928 március 8. DfiLIVfAGYARORSTTÄG Kétszobás lakással meg kell elégedni a háztulajdonosnak is Kényelmi okokra hivatkozással nem lehel felmondani a lakást — Érdekes lakáspör a szegedi törvényszéken (A Délrriagyarország munkatársától.) Rendkívül érdekes lakáspörben ítélkezett ma a szegedi tőrvényszék Dudás-tanácsa. Mihályi Adolf füszerkereskedő, a Tisza Lajos-körut 55. szám alatti ház tulajdonosa felmondott özv. Reinigsr Jakabnénak, a szegedi ügyvédi kamara néhai érdemes elnöke özvegyének lakását. A lakásban a bérlő már több, mint negyven év óta lakik B most a lakást azon a cimen mondotta fel a háztulajdonos, hogy a saját, két uccai szobából és mellékhelyiségekből álló s a házban benlévő lakása családi körülményeinek és életviszonyainak nem felel meg s ezért a Reiniger Jakabné lakásába kiván beköltözz ködni. A járásbíróság helyt is adott a keresetnek, a felmondást érvényesnek mondotta ki s kötelezte a bérlőt, hogy május elsején adja át lakását a háztulajdonosnak, mig a háztulajdonos saját lakását köteles bérlőjének fölajánlani. A járásbíróság azzal indokolta meg ítéletét, hogy a háztulajdonos lakásában fürdőszoba nincs, holott orvosi bizonyítvánnyal igazolták, hogy fürdőszobára feltétlen szükségük van, de a járásbíróságnak az volt az j álláspontja, hogy ha ez nem lenne igazolva, a felmondás akkor is érvényes, mert a háztu- | lajdonos életviszonyainak csak fürdőszobás lakás felelhet meg. A járásbíróság ítéletét özv. Reiniger Jakabné megfelebbezte a törvényszékhez, ahol mára volt kitűzve ebben a pörben a tárgyalás. A háztulajdonost dr. Schwarcz Jenő, özv. Reiniger Jakabnét dr. Dettre János szegedi ügyvédek képviselték. A törvényszék a tárgyalás befejezése után megváltoztatta a járásbíróság ítéletét, a háztulajdonost keresetével elutasította, a pörköltségek megfizetésére kötelezte. Kimondotta a törvényszék, hogy a két uccai szobából és mellékhelyiségekből álló lakás a nős, de gyermektelen felperes családi körülményeinek és életviszonyainak megfelel s nem jogosult a lakójának nagyobb lakását a maga részére igényelni. Kimondotta a törvényszék azt is, hogy a fürdőszoba hiánya nem ok a felmondásra, mert Szegeden köztudomás szerint a legtöbb lakásban nincs fürdőszoba s igy már a speciális helyi viszonyok miatt sem lehet a háztulajdonosnak a fürdőszobás lakásra támasztott igényét jogszerűnek elismerni. Kényelmi szempontokra a lakásrendelet szerint nem lehet a felmondást alapítani. * Hz államépitészeti hivatal harca a vállalkozókkal a szegedi gyárak téglája körül Korb Flóris, az egyetemi klinikák tervezője, lemond megbízatásáról — A túllépések miatt lassítják az építkezés tempóját (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyetemi építkezések körül különös dolgok, furcsa bonyodalmak keletkeztek ujabban, amelyek élénken foglalkoztatják napok, sőt hetek óta ugy az érdekelteket, mint a beavatottakat. Ezekkel a bonyodalmakkal szoros összefüggésben vau az, hogy Czakó Adolf műegyetemi tanár szerdán Szegeden tartózkodott és itt az államépitészeti hivatal közreműködésével vizsgálatot tartott az egyetemi építkezésekhez használt, vagy megrendelt téglák ügyében. Mivel az illetékesek a iegridegebben elzárkóztak attól, hogy ezekről a dolgokról tájékoztassák a köz- 1 véleményt, kénytelenek voltunk más uton szerezni információkat, amelyeknek alapján a következőbet sikerült megállapítanunk: Az egyetemi építkezések megindulása óta nagyon sokszor támadt már súlyos konfliktus az épités vezetősége és a vállalkozók, illetve a téglagyárak között. Az államépitészeti hivatal, amely hivatalból ellenőriz minden állami építkezést, többizben kifogást emelt a szegedi téglagyárak által szállított téglák minősége ellen és sokszor megtörtént, hogy az államépitészeti hivatal rendelkezése alapján az építés vezetősége százezerszámra utasította vissza a kifogásolt téglákat. Ez természetesen vagy a vállalkozók, vagy pedig a téglagyárak számára igen érzékeny veszteségeket jelentett, mert a leszállított, de visszautasított téglatömegeket, amelyek kifejezetten az egyetemi építkezések céljaira készültek, más uton csak jelentékeny veszteséflekkel tudtak értékesíteni. Annakidején részletesen beszámolt a Délntagyarország ezekről a téglaügyekről és megírta azt is, hogy az államépitészeti hivatal a kifogásolt téglákból mintát küldött föl a í műegyetemre, ahol azokat törési, próba alá " vették. Ez a próba megközelítőleg sem igazolta az államépitészeti hivatal tulszigoru megállapításait, de azért a téglák visszavetése rendületlenül tovább tartott. • . •1' - ' Egy ideig azután, csend volt a téglafronton, a harcok azonban' most felujultak, amint a Tisza partján megkezdték a vállalkozók az uj klinikák építését Az államépitészeti hivatal élén, mint ismeretes, Oravetz Győző műszaki főtanácsos áll, aki az útépítésben speciálista, diplomája azonban magasépítésekre nem képesiti és igy a magas építkezés kérdésében szakvéleménye semmi esetre sem lehet olyan megnyugtató, mint a vezetése alatt álló hivatal építészmérnök tagjaié. Oravetz főtanácsos szakértői véleményének mégis igen nagyrésze volt többek között abban is, hogy az először épített klinikák felesleges, de drága vasbeton alapokra kerültek, amelyek egy-egy épület költségét körülbelül egymilliárd koronával drágították meg — teljesen indokolatlanul. Oravetz Győző irányítja most azt az Offenzívát is, amely a szegedi téglagyárak szállítmányai ellen megindult. A bőrgyógyászati klinika építési vállalkozói építették fel a szülészeti klinikát is, amelynél ugyanannak a gyárnak a tégláját használták fel és senki sem kifogásolta a felhasznált téglák minőségét. Az államépitészeti hivatal most a vállalkozók legnagyobb meglepetésére hivatalosan közbelépett és megakadályozta az építkezés helyére leszállított téglák felhasználását azzal az indokolással, hogy ezek a téglák nem felelnek meg a szilárdsági követelményeknek. A téglakérdés teljes ismeretéhez tartozik az is^ hogy a szegedi gyárakban' kétféle tégla készül. A géptégla, amelynek teherbírása négyzetcentiméterenkint 260—270 kiló és a kézi tégla, amelynek teherbírása csak 110—115. Ez a különbözet természetesen megnyilatkozik a téglafajták árában is. A vállalati feltételek nem irták elő, hogy a vállalkozók milyen téglát használjanak, ebben a tekintetben csak az volt az egyetlen föltétel, hogy a tégla erőssége megfelelő legyen. Az államépitészeti hivatal most minden téglát kifogásol, amelynek erőssége nem éri el a géptéglák erősségét. A szakértők megállapítása szerint az állam építészeti hivatal által előirt téalákból nem egy-kétemeletes pavillonokat, hanem felhőkar* colókat lehetne építeni. Ezekhez a klinikákhoz tökéletesen megfelelőnek tartják a szakértők a kézi téglát is, mert hiszen a fogadalmi templom tornyának az építéséhez is ilyen, gyöngébb minőségű téglát használtak fel és ugyanabból a téglából építették fel a város uj, Oroszlán-ucoai bérházát is, amelynek terhelése lényegesen nagyobb, mint a klinikáké. Az építkezést természetesen igen jelentékeny mértékben megdrágítaná, ha a vállalkozók csak géptéglát használhatnának. Mivel pedig ez nem szerepelt a vállalati feltételek között, kalkulációjukat sem igy készítették el és igy joggal tiltakoznak %z államépitészeti hivatal követelése ellen. Czakó Adolf, a budapesti József-Műegyetem grafosztatika tanára az államépitészeti hivatal meghívására jött Szegedre, hogy a téglák szílárdságát itt, a helyszínen vizsgálja felül. Ez a vizsgálat diszkrétien folyt le, az érdekeltek közül nem hivtak meg senkit Czakó Adolf professzor vizsgálódásainak eredményét senkivel sem közölte, hanem kedden délután azzal utazott vissza Budapestre, hogy szakvéleményét irásba foglalja és ugy küldi majd le az államépitészeti hivatalnak. Hogy mi lesz ennek az uj téglaháborunak a vége, azt egyelőre senki sem tudja. A téglagyárak kinn vannak minden obiigóból. mert a vállalkozókkal már le is számoltak és igy abban az esetben, ha az államépitészeti hivatal és az egyetemi építkezések vezetősége nem változtatja meg álláspontját, a vállalkozók kerülnek lehetetlen helyzetbe. Telefonon érdeklődtünk ebben az ügyben az egyetemi építkezési irodában, ahol Ivángi mérnök, Korb Flóris helyettese a következő kijelentést tette: — Ebben az ügyben nem nyilatkozom. Et annyira intern ügy, hogy nem tartozik a nagyközönségre. De van az egyetemi építkezések körül más, érdekes, személyi vonatkozásuu újság is. Hetek óta suttogják a városban, hogy Korb Flóris műegyetemi tanár, az egyetemi klinikák tervezője és aki, mint a kultuszminiszr | térium megbízottja, minden állami építkezés | élén áll, távozóban van és a közeli napokban már be is nyújtja lemondását Elhatározását azzal indokolják meg, hogy bizonyos differenciái támadtak éppen a sze(gedi egyetemi építkezésekkel kapcsolatban a kultuszminisztériummal. Az irodájában összeállított építkezési költségvetésekre erősen rácáfolt a gyakorlat, súlyos többletel okozott a felesleges, vasbetonalapozás is, de kegyvesztettségéhez hozzájárultak azok a' kifogások is, amelyek az egyetemi épületek stílustalan homlokzat-kiképzései ellen felhangzottak és amelyek magánál, a kultuszminiszternél is visszhangra találtak. Távozásának döntő bizonyítéka az, hogy ujabban a kultuszminisztérium már nem őt bizza meg a tervezéssel. Igy például a Rókuson építendő állami elemi iskola terveit a kultuszminiszter már nem vele, hanem Hültl professzorral készítteti el. Az elszámitások, a költségvetési tévedések következtében értesülésünk szerint lassítják az egyetemi építkezések tempóját is. Az idén két pavillon építését tervezték, valószínű azonban, hogy csak egy épül fel. Sző van arról is, hogy az építkezést egy teljes évig szüneteltetni kívánja a kultuszminiszter, mert az építkezési előirányzat kimerült és így bizonyos ideig várni kell az uj fedezet összegyűlésére. Ezek a hirek természetesen nem hivatalosak, de valami komoly alapjuk feltétlenül van. Erre enged következtetni az is, hogy az egyetemi építési bizottság ülése a mult hónapban elmaradt és nagyon valószínű, bo«y Ti^ckuiban sem tartják meg.