Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-06 / 54. szám

1928 március 6. DÉLMAGVARORSZAG ilM|iiiiiH»BHMMIIii|n| Ilim ||i Biró Lajos müve: ®@H mm hémm étemkéim - ÜWII SfONE főszereplésével csak. ielnfiMeknek péntekiül a Korzó Moziban. »Nekünk mm békerevizfóra, hanem más fiaíárokra van szükségünk« Bethlen debreceni beszámolója — „A zsidókérdést szociális és gazdasági kérdésként kezelem", — mondotta a miniszterelnök Debrecen, március 5. Vasárnap félszáz kormánypárti képviselő gyűlt egybe Debrecenben, hogy asszisztáljon a minisztereinők beszámolóján. A miniszterelnök beszédében először visszapillantást vetett a mait esztendei törvényhozási munkára és a pártharcok enyhüléséről szólva hangsúlyozta, hogy lehetővé vált a kormány és ellenzék között egy egészséges együttműködés. — Azt hiszem — mondotta — eierkezelt az ideje annak is, hogy a kormány kivételes hatalmát, amely bizonyos téren • még mindig fennáll, megszüntessük és visszavezessük a nemzet közéletét a szabadságjogok terén legalább abba az állapotba, »melyben a háború előtt volt. A miniszterelnök ezután a szociális törvényhozás kiépítéséről beszélt, bejelentette a hitbizomány reformját, a közigazgatási reformot és részletesen szólt a gazdasági bajokról. Bejelentette a részvényjog reformját, uj banktörvényt és uj kamattörvényt. A miniszterelnök körülbelül egy óra hosszat beszélt belpolitikai kérdésekről és azután áttért a külpolitikára. — Szükség van egy pár világos szóra a külföld felé is, hogy tudják meg, mire számithatnak az általános béke érdekében Magyarországon. A kisántánt-szerződést megnehezíti, hogy a kisántánt egyike Magyarországhoz való viszonyát külön és függetlenül a két másik államtól igyekezzék rendezni és barátságosabbá tenni. A miniszterelnök tiltakozott az irredentizmus vádja ellen. A békerevízióra jogcímet ad maga a trianoni szerződés, a népszövetségi paktum és a kísérőlevél, amely elismeri, hogy ha a határok megállapításánál nemre»! ?*' ¿''iatanságok követteltek el, azok ki fognak korrigáltatni A mi esetünk nem Elzász-Lotharingia esete, mi nem tartományokat veszítettünk el, minket feldarabollak. A mi esetünk Lengyelország esete, mi fajunk egyharmadáról önként nem mondhatunk la. A magyar nemzet kapura szegezné azt az államférfit. aki aláírna egy második Trianont. — Nekünk nem békerevízióra van szükségünk, nekünk más határokra van szükségünk. A miniszterelnöki beszámolót délben társasebéd követte. Bethlen arról szólt, hogy a felekezeti nehézségek szünőben vannak. A forradalmak után erős antiszemita hullám volt Magyarországon, de ezek a vizek már lefolyóban vannak. — En — mondotta — a zsidókérdést nem iuini felekezeti, csak miat szociális és gazdasági kérdést kezelem és a kormány ellenszegül annak, hogy bárki is vallási kérdést csináljon belőle »Magyarország tul — Ir|ák ieSgráiüiian (Budapesti tudósítónk tele[onjelentése•<.) Belgrádból jelentik: A külügyminisztériumhoz közel álló Pravda, vezető cikkben foglalkozik Mussolini és Bethlen beszédeivel. Azt ija, hogy :>mindkét beszéd világosan igazolja, milyen fenyegető magatartást tanusla u lanak a Népszövetséggel szemben Magyarország és Olaszország diktátorain. »Bethlen miniszterelnök debreceni beszédének célja á békereviziós küzdelem megindítása volt, azonban Magyarország iulkorán kezdi meg a harcot.« [ FeM Irén budapesii Zeneakadémiai ll^ermaksii^fiásÉrak vendégjátéka szombat é» -vasárnap délután 3 órakor a Belvéroslbao. liMWII Két súlyos auféssarencséfiensé A szegedi gyorsvonat szállította a fáváros&s a autó utasait (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ma este halálos autókatasztrófa történt Budapesten a Lehel-uccábau. Szöcs Bertalan rákospalotai városi tanácsnok autója a rosszul világított uccán nekiment egy kőrakásnak és felborult. SzŐcs nagy ivben repült ki az autóból és véres fejjel terült el a kövezeten. Beszállították a zsidókórházba, ahol néhány óra múlva meghalt. A délutáni órákban pedig súlyos autószerencsét1 lenség történt a iúpisiszelíi .¿csira i utazó vásárosok autóját a részeg soí'főr a vasúti sorompónak vezette, az autó felborult, öten súlyosan, ketten könnyebben megsebesültek. Miután a •szerencsétlenül jártak nem tudtak segítséget kapni, az egyik sebesült megállította az éppen arra robogó szegedi gyorsvonatot, amely Budapestre szállította mind a hét sebesültet. Hogyan lett a város huszonnégyezer arasif liorüá Mt pengi a híréi letétben Harminckét esztendő óta huzódiK a per Tápé és Szeged k»z8it (A Délmagyarország munkatársától) A hétfői tanácsülésen mult századbeli, kriptaszagu kisértetek cserlsztonoztak az elsárgult, poros akták körül: egy negyven esztendeje húzódó pör emléke elevenedett fel, szabad királyi Szeged város és Tápé község pöre. A pört Tápé falu indir totta hatalmas szomszédja ellen 1896-ban. Érdekes volt a pör tárgya is. Abban az időben Szeged földet cserélt Tápéval, elég nagykiterjedésű kaszálókat. A csere érdeke volt mindkét közületnek, mert Szeged földje Tápéhoz volt közelebb, mig a tápéi fundust Szegedről lehetett jobban megközelíteni. így a megegyezés gyorsan és simán ment. A hajdan elcserélt föld pedig a város ingatlan leltárában a cserekaszáló nevet nyerte. A csereszerződés megkötése után eszmélt csatra a falu érdemes elöljárósága, hogy mégis csak , ráfizetett a cserére. Megfeledkezett arról, hogy a Szegednek adott föld ármentesilési diját már kifizette és ezt az elég tekintélyes összeget nem kalkulálta bele a cserébe. Alázatos instanciát inÍSETVAROSS MOZII TEöRZO MÖ21 i Március 6. éi 7-én. kedden és sze'dán Hars-F liedtke, Ver etess Iraé és Hans tara&epmanit Sr KOLDUSDIÁK. Miliőclter viJáeb'rli openttie 10 fe.vonásban. 1 AzoaWvü Fox Híradó. | Március 6-án, kedden j Csak 16 évér íelülleknek! Ula-ftlmeHitfl REVŰMACSKA. Ü t átványca vígjáték 8 fe'v násban. Főszereplők LUlyan ifa?weyísHarry Kaim. 1 Azonkívül ^ ^^ g*©^ fltfcac 1 | DeiektivirJiaa 7 cl nünoi . í>s «epio ímor Novsliit. Jjj Uj c'ioüdásuk ktíöt.t 5, l. 9 órak.i, vasárnap 3, 5 7 és« írafc'i | 1 Eö3dásos kezdete 5, 7, 9, v„sá - és űnn»p ap 3. 5. 7. 9 ájak •. tézett tehát a nemes város magisztrátusához és kérte, hogy ezt az összeget pótlólag fizesse ki. Szeged város nemes magisztrátusában azonban nem igen volt haijlandóság az utólagos fizetésre, igy Tápé község bírói útra terelte az ügyet. Harminckét évvel ezelőtt, 1896-ban indult meg az érdekes és komplikált pör, amelyben az első ítélet 1906-bati, tehát kerek tíz esztendő múlva hangzott el. Az ítélet nem kedvezett sem a falunak, sem a városnak, valahol az arany középúton kereste az igazságot, ugy rendelkezett, hogy az ármentesítési díj felét viselje Szeged, a másik felét azonban fizesso ki Tápé. Az ítéletben Szeged meg is nyugodott volna és hajlandóságát azzal dokumentálta, hogy a díj félösszegét, 2-1.448 koronát birói letétbe helyezte, Tápé falu azonban apellált. Azután gyorsan multak az évek, az érdekes szomszédpör nem ért el a jogerős ítéletig máig sem. Ott szunnyadnak valahol a megpohosodotl iratcsomók valamelyik felsőbbfoku bíróság iraltárában és várják a szerencsés feltámadást, vagy pedig a felek békés megegyezését. A város birói letétbe helyezett 24.448 koronája pedig bírói letét még ma is. Ebben a helyzetben érte meg a háború kitörését, ebben a biztos fedezékben dekkolta végig a világégést, itt bujt meg a forradalmak és ellenforradalmak alatt, de a valutaromlás rátalált rejtekhelyére és devalválta a kékhasu bankókat éppen ugy, mintha valami bank páncélszekrényében, vagy valami öreg, tanyai magyar ládafiában várta volna a jobb időket. Erre a nagy értékváltozásra a város könywivői tisztsége csak akkor eszmélt rá, amikor megjött a rendelet, hogy a költségvetést pengőértékben kell összeállítani. Átszámították pengőértékre a vagyonleltár és a költségvetés minden egyes tételét. Mivel pedig minden esztendőben frontosán és változatlanul előírták a birói letétbe helyezett városi pénzeket ez r 21.448 korona is minden esztendő költségvetésében szerepelt a vagyontárgyak, vagy a kinn lévőségek között, tehát ezt is átszámították. Ekkor derült csak ki, hogy a hajdani hatalmas summa, amelyért már csinos házat, vagy egész szép földdarabot lehetett volna venni a háború előtt, ma nem ér egészen egy pengő 96 fillért. Olyan bagatell összeggé zsugorodott össze rejtekhelyén, hogy már előjegyezni sem igen érdemes, így go'ndolta legalább is a könywivőség és előterjesztést tett a tanácshoz, indítványozva a tétel törlését. Ez annyit jelentene, hogy a város jelentkezne a bíróságnál a letétért, szabályos uyugla ellenében felvenné azt és az eleven értékek listájába iktatná, a költségvetésből pedig egyszer és mindenkorra törölné. A könywivői tisztség előterjesztess hétfőn került a tanács elé. A tiszti ügyész felügyelt a szóra és* jelentette, hogy ebben az ügyben rövideseti egyezkedési eljárás indul meg Szeged és Tápé között, valószínű, hogy sikerül is a perenkivüli megegyezés, tehát a város nyugodtan fölveheli a birói letétet, mely magánjogi jelentőségét az elértéktelenedés következtében úgyis rlvcszitetlc mar. SZÉCHÉNYI MOZI •MBesms 'Ssenxdción'dlsxelöadaa I IW JHHH ?! Március 6 rs 7-én, í.ccidea ;s »Z5'dí:i A magyar fHmgyáztAs Wlaikeiége ! ! i fi Szivek filmje! Vér a ml vérű kb61! . Könnye* tilm.'c • A mis mos. Nagy ÚS6Ü kis bősének regi ye íflmwi S fe vonésbsn. tclaljeíi: Qyzta. - Az előadás keretében személyesen fellep a film eryik főszereplője: BARNA ANDOR iiviíOíi sxioir.avész, a Szegedi V.ítosi Su'nbáz »olt aki • darabioz irctt prológus: mondja el ca a nab.K tik:. Kísér az e Sadiíí. Otiadtísoi iceaíele :> 7. " '«idei helyiraXkal cexsna Nagyszerű iiisoéoziíc. műsor. TrW'íJ | jui a........—— . .—.— . ,imhja—