Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-31 / 75. szám

1 neoT4r,v4RORsz,«? T928 március 31. Szombaíon oszlatják fel birodalmi gyűlést (Budapest} tudósítónk telefonjelentése') Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlést csak tolnap oszlatják fel. A mára tervezett fel­»szlatást a kommunisták akadályozták meg, ikik nagy ellenállást fejtetbek ki egy törvény­javaslat tárgyalásánál és nem voltak hajlan­dók hozzájárulni ahoz, hogy a javaslatot har­madik olvasásban is ma tárgyalják le. Emiatt kell a birodalmi gyűlésnek holnap is össze­ülni, amelyen azonban már kihirdetik a fel­oszlató dekrétumot. Megkezdődött a Ház húsvéti szünete i pénzügyminiszter »nem látja, hogy gazdasági életünkben beteges tünetek vol­nának« — Letárgyalták a költségvetést Budapest, március 30. A költségvetési vitában na Slrauss István volt az első szónok, aki min­lenekclótt elismerését fejezte ki a szanálás mun­kájáért a miniszterelnöknek és a pénzügymjnisz­iernek. — Az idei költségvetés uagy felesleggel fog zá­rulni, — mondotta. Ám ha a miniszter annak­idején helyes bevételeket és kiadásokat állitolt rohia be, az előző években kapta volna vissza a gazdasági élet az adó egy részét és a beruházá­sok Is sokkal jobban gyümölcsöztek volna. Elis­nerem, hogy szűkség van könnyítésekre az adó­fás torén, de erre vonatkozóan a Házban elhang­íott kritikák nem használtak belföldön, mert le­lohasztották az adózókészséget és külföldön sem Használtak az államnak. — Igen nagy a panasz országszerte a forgalmi idórendszcr ellen. Nem tudom megérteni, hogy i pénzügyminiszter miért ragaszkodott ehez a rendszerhez «és miért nem veszi át a (ázisrend­izert? A pénzügyminiszter ur művész abban, hogy mindig reményeket kelt atekintetben, hogy majd enyhítéseket tesz az adózásban és amikor a zár­számadások elébünk kerülnek, azt látjuk, hogy 20—30 százalékkal több adó folyik be, mint az előző esztendőkben. A forgalmi adó kezelésének bajaiból már éppen »lég volt! Strauss ezután a miniszterelnök debreceni be­szédének külpolitikai részével foglalkozik. A leg­oagyobb örömmel és lelke egész melegévei csat­lakozik gróf Sigray Antal indítványához lord Rothermere üdvözlésére vonatkozóan és annak a reményének ad kifejezést, hogy a kormány mielőbb beterjeszti az általános titkos választójogról szóló törvényjavaslatot. Tobler János szólalt fel ezután, aki elmondja, hogy Csehszlovákiából kiüldözték, kiutasították és most a magyar parlamentben, a felvidéki magyar­ság ügyét akarja szolgálni. Ismerteti azokat az üldöztetéseket, amelyekben a magyarságnak a fel­vidéken része van. Majd szóvátette, hogy Buda­pesten magyar államellenes cseh agitáció folyik | a Rózsa.acca 61. számú házban, ahol a cseh kő- i vétség székel. Meghívót bocsátottak ki a Buda- » pesten élő csehszlovákokat és gyermekeiket ide­hívták a Rózsa-ucca 61. számú házba, de odahívták a józsefvárosi tótokat is, hogy a cseh állameszmé­nek megnyerjék őket. Ebben a helyiségben cseh irredenta folyik. A következő felszólaló Peyer Károly. — A nyomor óriási arányokat öltött az ország­ban, — mondotta. — Százan és százan vannak, akik a fővárosi szükséglakások 2 pengős bérét sem tudják megfizetni és kihúzódnak a főváros üres telkeire és ott vermeket ásnak maguknak. Ezren és ezren vannak, akik fehér gallérban és vasalt nadrágban járnak, ebédre és vacsorára pe­dig behúzódnak egy kávéméré^be. Bizottságot kellene kiküldeni, miképpen lehelne az óriási nyomoron segíteni. — A munkás ma lemond minden kulturigényé­ről, holott ehez a dolgozó embernek is joga van. A rossz táplálkozás a bűnözésre való hajlamos­ságot is fokozza. A munkásság már mindenét zá­logba teszi és u zálogházak forgalma a békebelihez képest megnégyszereződött. A munkásság óletszinvonaláról beszél ezután. Mit tud vásárolni a munkás egy órai munkabéré­ből'/ Heti 48 órai munkaidőt véve tekintetbe, a heti kereset u bádogosnál 41, a szabónál 35, a kőművesnél 43, a napszámosnál 23 és a gyári munkásnőnél 15 pengőre rug. Egy órai munka­bérért Londonban 4, Berlinben 2.5, Párisban 2.4, Bécsben 1.0, Budapesten pedig 1.7 kiló kenyeret tud vásárolni a munkás. Malasits Géza: Ez a nyilt választás eredménye. Peyer Károly: Nézzük már most hogyha a mun­kás egy rend ruhát, egy inget és egy pár cipőt akar vásárolni, mennyi ideig kell ezért dolgoz­pia? Philadelphiában 30 óra 21 percig, Stock­holmban 35 óra 31 percig, Párisbau 53 óra 19 percig, Milánóban 93 óra 51 percig, Budapesten pedig 133 óra 43 percig. — Nem akarom Bécset felhozni például, ahol azt mondják, hogy őrüljenek a háziarak, hogy jelzálogkölcsöneiket kifizethették rossz papírpénz­zel. Ott sikerült letörni a többség érdekében a háziurak klikkjét és letörni a házbéruzsorát. A külföldi munkás keresetének csak 2 százalékát költi lakbérre, nálunk a munkás egyszoba kony­háért keresetének 20.6 százalékát kénytelen fizetni. Követeli ezután a nyolcórai munkaidő törvénybs­Iktatésát, — A beruházásokat a kormánynál több oldalról megsürgették. Az egységes párt közgazdasági bi­zottsága és maga a kormány is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Elrendelték a hatmillió pengős állam­vasuti beruházások kiadását. Ám ennek ellenére nincs kiadva még ma sem ez a munka. A keres­kedelmi miniszter érzéketlen ez iránt a dolog iránt, ő elzárt szobában él. Kéri a minisztert, igyekezzék gyorsabban dolgozni. El lehet készülve a kereskedelmi minisz­ter arra, hogy a Lánchid mellett egy na­pon felsorakoznak azok a munkások, akik­nek miatta nincs munkájuk. Félő, hogy a szük ucca nem is lesz elég ezeknek a munkásoknak. Akkor a miniszter ur telefonálhat a főkapitányságra és kaphat rendőri karhatalmat, amely szétzavarja a munkástömegeket, de ezzel nem lehet megoldani a kérdést. Sürgősen ki kell adni ezeket a munkákat. Szól ezután az állambiztonsági Intézkedésekről. Minden gyűlésre rendőröket küldenek. Nem érti, hogy ha a rendőrlepénységet távol akarják tartani a szociálisla eszméktől, miért küldik tucatjával őket a szocialisták gyűléseire. Nem félnek attól, hogy a mi eszméink gyökeret fognak verni ezek­nek az embereknek lelkében? Találkoztam már közrendőrrel, aki szétnézett a gyűlés után, hogy nem hallja.o valaki és igy szólt hozzám: — !í$a?.a vau a képviselő urnák, minden sza­vát aláírjuk. A munkáskérdést nem lehet rendőri intézkedé­sekkel megoldani. A költségvetést nem fogadja et Simon András: Minden erőt a revízió gondola« tának szolgálatába kell álütani. Soha sem volt vitás, hogy az egységes párt programjában benne van a titkosság, de nem lehet elfeledkeznünk arról sem, hogy Ausztria minden demokrácia el­lenére felbomlott. Hiába volt ott titkos választó-; jog, csak elszakadt Ausztriától Csehország. Peyer Károly: Milyen buták arak az angolok, mégis titkosan választanak! (Derültség.) Simon András hosszasan polemizál Rassay Ká­roly beszédének külpolitikai részeivel. Valamikor az ellenzéki eszmékért lelkesedett és lelkesedé­sével a kormánypártnak adott példát. A régi idők óta. nagyon megváltozott a helyzet és Rassay nyi­latkozata egyáltalában nem olyan, amilyent a múlt­ban az ellenzéki padokból elmondtak. Biztatásra van az ellenzék részéről szükség, nem pedig gáti-, csoskodásra. Bethlen István politikáját dicsőíti és bejelenti, hogy a költségvetést elfogadja, A két órakor szokásos ebédszünet elmaradt. Sorra következett Jókay-Ihász Miklós. Félhá­romkor mindössze két képviselő tartózkodott a teremben. Az elnöki emelvényen egyedül Czettler Jenő al­elnök hallgatta türelmesen a hosszura nyúló szó­noklatot. Jókay-Ihász Miklós közben arról beszélt, iiogy a gazdaközönség nagyon el van adósodva. A Nem­zeti Bank kevés pénzt ad a vidéki bankoknak, amelyek csak közvetve tudnak drága pénzt kapni a nagybankoktól. Segítésre volna szükség, de ez ne a kisbankok megszüntetése legyen. A soros jegyző ezután a következő szónokot szó­lította. de ez nem volt jelen, éppúgy, mint a többi feliratkozott szónok sem. A jelenlévők U&zül sem kivánt senki sem felszólalni, ezért az elnök a vitát befejezettnek nyilvánította. A költségvetés általános vitája tehát délután fél-1 négykor véget ért. Szünet után Bud János pénzügyminiszter válaszolva az elhangzott felszólalásokra, foglalko­zik a költségvetések emelkedésének okaival, rámu­tatva a háború következményeire, továbbá a de­mokratikus elvek határára, amelyekkel kapcso­latban a szociális és kulturális problémák előtérbe nyomulnak. A jelenlegi költségvetés emelkedésé­nek egyik oka a tisztviselők iilet^é-íye'nek rende­zése, ezt azonban minden oldalról kivánlák. — Olyan eseményeken ment át az egész világ, amelyek a gazdasági egyensúlyt mindenütt meg­zavarták. Ma minden áll&m átmeneti időszakot él. Európának be kell látnia, hogy a mai helyzet mennyire kárára van és hogy az ő terhére mennyire nyomulnak előre más földrészek. Amíg olyan gazdaságpolitikai irány lesz, amely az egyikkel szembeáll a másik érdekében s a másik­kárára igyekszik az egyik fejlődését előmozdítani, addig egyik állam sem tudja a másik helyzetét megjavítani. Ne kényszerítsenek bennünket arra, hogy feladjuk összes érdekeinket és azután ki legyünk szolgáltatva másoknak. — A beruházási program végrehajtását a gazda­sági életnek arra kell felhasználni, hogy átorga­nizálódjék. Az üzemeket ugy az egyéneknél, mint a társaságoknál csak csökkenteti rezsiköltséggel lehet vezetni. Aki jövőjét meg akarja alapozni, annak kettős takarékossággal kell élnie. Nem lát azonban olyan habokat, amelyek gazdasági éle­tünknek beteges állapotát mulatnák. Gazdasági éle­tünk egészséges. Vannak olyan bajok, amelyeket meg lehet szüntetni. — Amikor a személyi kiadások teszik a költség­vetés nagyrészét, óvatosan kell kezelni olyan kér­déseket, mint a családi pótlékok emelése és a lakbérosztályba sorolás. Az első helyen azoknak a 15 szolgálati éven alóli nyugdijasoknak a kér­dése áll, akik a szanálás következtében kisebb nyugdíjban részesülnek. Ma még nem tudja meg­mondani, hogy ennek a helyzetűek a megszünte­tésére mikor kerülhet sor. —- A kőzlerhek mérséklésére elég sokat tett a kormány, — jelentette ki nagy nyugodtsággal a pénzügyminiszter. Nem zárkózik cl ma sem. « kívánság megfontolása elől, de csak akkor, ha azt látja, hogy a bevételek alakulása azt lehetővé teszi. Nem a földadót szállítaná le, hanem a házadót, mert ez nyomja a gazdasági életet. A forgalmi adó körül igyekszik nyugalmat teremteni. Bejelentette a fázisrendszer behozatalát egyes cik­kekre, valamint azokat az intézkedéseket, me­lyekkel a zaklató jelenségeket kivánja megszün­tetni. A Ház ezután általánosságban elfogadta a költségvetést. Szünet után az elnök napirendi indítványt tett,' A legközelebbi ülés húsvét után, kedden lesz. Simon András félreértett szavainak kimagyará­zása ciinén szólalt fel. Kötelességének tartja ki­jelenteni, hogy egyáltalán nem volt szándékában Rassay személyét megsérteni vagy csak gyanú­sítani is, erre semmiféle oka nem is volna. Rassay Károly tudomásul veszi Simon András nyilatkozatát, azon­ban megállapitja, hogy az elhangzott szavak még. helyreigazítás esetén is súlyos gyanú kifejlődésére alkalmasak. Simon András lojális szavai minden­esetre lefegyverezték őt abban a szándékában, bogy igen élesen válaszoljon. Az inkriminált passzusban minden esetre megcsendült az a gvanu, hogy ő azért foglalja el a beszédében kifejtett álláspon­tot, mert lapja bejár a megszállott területre, Érthetet'en, hogy gondolhatta bárki, hogy ő fel­adta volna a békerevizió gondolatát, hiszen a költségvetési beszéde is úgyszólván elejétől végig a béScerevizió sürgetése volt. Nézete szerint többet használ a magyar nemzetnek azzal, hogy lapja bejár a megszállott területekre, mintha nem járna be oda. Különben ez a tény sohasem feszélyezi őt politikai, vagy újságírói állásfoglalásához. Annak a gondolatnak és felfogásnak, amely Simon András beszédében megnyilatkozik, nem Simon András az értelmi szerzője. Nagyon jól tudja, hogy ki az értelmi szerző és a legközelebbi hasonló esetnél ide is hozza a Ház nyilvánossága elé, Az ülés 7 órakor ért véget,

Next

/
Oldalképek
Tartalom