Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-30 / 74. szám

1928 március 30. DÉLMAGYARORSZAG I A Rultussmlnisster uj áláoszatot kivan a várostól l/fabb kilencszázezer pengő hozzájárulást kell adni a természettudományi intézetek felépítéséhez , (A Délmagyarország munkatársától.) 'Az egyetemi építési bizottság szerdai üléséről hivatalos kommünikével tájékoztatták a nyilvánosságot Ez a kommüniké a legfontosabb kérdéseket is csak szűkszavúan érinti, pedig tt város közönsége teljes joggal kíváncsi arra, hogy mi történik az egyetemi építkezések körül, hogy mi lesz az építkezés legközelebbi programja. Pedig történt ezen az ülésen néhány egészen komoly és egészen érdekes dolog is. Az épitőbizottság szerdai ülésén kiderült többek között az is, hogy Korb Flőris professzornak az ezután felépítendő intézetek tervezésénél már semmiféle szerepe nem lesz. Korb visszavonulásáról nem beszélt ugyan senki sem, de hallgatólag mindenki tudomásul vette a miniszter döntését, amely szerint a minta polgári iskola tervét Wälder Gyula építésszel, a Templom-téri tervpályázat második dijának nyertesével készítteti el, a Templom-térre kerülő oi-vostudományi és természettudományi intézetek megtervezésérc az első díjnyertes Rerricli Bcla és Wälder közösen kaptak megbízást. A kultuszminiszter döntéséből joggal lehet arra következtetni, hogy nem hangzottak el Eredménytelenül azok a komoly kifogások a már felépített, vagy most épülő klinikák építészeti stílusa ellen, amelyek ugy a szakértők, mint a laikus közönség osztatlan véleményét tükrözték vissza. A Délmagyarország munkatársa csütörLökőn délelőtt megkérdezte a polgármestertől, hogy az egyetemi építési bizottság határozataival meg van-e elégedve. — Bizony nem vagyok én — mondotta a polgármester —, mert K7 kultuszminiszter uj áldozatot, uj hozzájárulási kíván a várostól. A természettudományi intézetek építésére a kultuszminiszter csak ugy hajlandó három évien keresztül kilencszázezer-kilencszázezer pengőt beállítani az állami költségvetésbe, ha a város a már felajánlott hozzájáruláson kívül ezeknek az intézeteknek az építéséhez a költségek egyharmad részével is, tehát kilencszázezer pengővel hozzájárul. Megmondtam a miniszternek, hőgv ezt a kívánságát nagyon szomorú szívvel veszem tudomásul, mert hiszen Debrecen sokkal olcsóbban jutott hozzá egyeteméhez. A kultuszminiszter erre kijelentette, hogy Debrecen a központi egyebem építési költségeihez két és félmillió pengővel járult hozzá. Szegeden központi egyetem nem épül, viszont a debreceni egyetemnek nincsenek természettudományi egyetemei. Szeged tehát aránylag még jobban jár — a kultuszminiszter szerint. Én szerintem azonban Debrecen járt jobban, mert egyebemét még a háború előtt építették fel kölcsönből és ezt a kölcsönt devalválódott értékében a debreceniek 1924-ben mellényzsebükből fizethették vissza. 'Nekünk azonban minden egyes fillért - véres verejtékkel Icell előteremtenünk< Ennek a megoldásnak mégis van előnyös olVér a vér ellen ma csak 7 és 9 órakor A Belvárosi Moziban. dala is, még pedig az, hogy a természettudományi intézetek a Templom-térnek a tempott, ahol a teret lezáró épületet a városnak kellett a térrendezéssel kapcsolatosan felépítenie, igy a város felszabadul ettől a súlyos kötelezettségétől. Elmondotta még a polgármester, hogy a kultuszminiszter által kivánt uj hozzájárulást, a kilencszázezer pengőt három év alatt kell egyenlő részletekben lefizetnie a város! nak és valószínű, hogy erre a célra amortilommal szemben lévő oldalán épülnek fel, | zációs kölcsönt vesz majd fel Szeged. • f Építsen végre a város a szegediek részére is lakásokat A közgyűlés fentartja a Szentgyörgy-téri bérház ügyében hozott határozatát — „3170 nedves lakás mellett százával élnek Szegeden összezsyfoltan lakásra szoruló lakék" (A Délmagyarország munkatársától.) A' csütörtöki folytatólagos közgyűlésen napirend előtt Kormányos Benő szólalt fel. Elmondja, hogy a múltban a városba jövő tanyaiak minden különösebb formalitás nélkül betekinthettek birtokiveikbe, most azonban a pénzügyigazgatóság rendelkezésére 1 pengő 60 filléres bélyeggel ellátott kérvényt kell ezért benyujtaniok, ami terhet is jelent rájuk, de a hivatalokat is felesleges munkával terhelik meg. A polgármester félbeszakította a szónokot, mondván, hogy a kérdés nincs napirenden és igy nem lehel róla beszélni. Dr. Pálfy József tanácsnok ismertette ezután a kereskedelmi miniszter leiratát a Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalatának adott autóbuszengedély ügyében. Kéri a közgyűlést, hogy a felsőbbség akaratában való megnyugvással vegye tudomásul ezt a rendelkezést, amely megszünteti bizonyos vonalakon a városi autóbuszüzem engedélyét. A közgyűlés tudomásul vette a leiratot. A Somogyi-telepi önkéntes tűzoltótestület 3000 peugős segélyt kér. Wimmer Fülöp a se? gélyezést feleslegesnek tartja, mert a szegedi tűzoltóság egy perc alatt ki ér a telepre, ha baj van. Inkább a szegedi tűzoltóság felszerelését egészítse ki a város. A közgyűlés többsége a tanács javaslata szerint megszavazta a segélyt. Kisebb jelentőségű javaslatok letárgyalása után Rack Lipót tanácsnok a pénzügyminiszternek a hárommillió pengős kölcsön engedélyezésére vonatkozó leiratát ismerteti. A miniszter szerint a lakásépítés nem városi feladat, ezért kéri, hogy a közgyűlés fontolja meg mégegyszer, vájjon szükségesnek tartja-e a Szent György-téri uj városi bérház felépítését. A háztulajdonosok kórusban kiáltják, hogy inincs szükség rá... Balogh Lajos szólalt fel a háztulajdonosok nevében és indítványozta, hogy a közgyűlés semmisítse meg korábbi határozatát és mondja ki, hogy nem épít több bérházat, mert nincs, szükség lakásra Szegeden. •Ezután Pásztor József szólalt fel. Azzal kezdi felszólalását, hogy egyszer már végét kell vetni annak a rendszernek, hogy vala-i hányszor lakáspolitikai kérdések kerülnek tárgyalásra, mindig csak a jól megszervezett háztulajdonosok szempontjai jussanak szóhoz.• Mégis csak a rosszul megszervezett lakók vannak hátrányos helyzetben Szegeden. Háromexerssáxfieiven nedves lakús melleit sszúzával élnek as összezsúfoltam lakó lakásra szoruló lakók. amit a polgármester is és a polgármesterbelyettcs is nagyon jól tud. Ezzel szemben nincs építkezés és ha már építkeznek, rendszerint azok kapnak lakást, akik az egyetemmel, vagy más közintézményekkel az utóbbi években jöttek ide lakni. — Terjesszen be a tanács pontos kimutatást arról, hogy az ujabban épített városi lakások közül hányat kaptak régi szegedi polgárok. Szegeden már szinte szállóigévé vált, hogy itt mindenki kaphat a várostól lakást, aki öt éven belül költözött a város falai közé, de akik régebben élnek itt, azok kénytelenek szük lakásokban, több családdal összezsúfolva szorongani Tiltakozni kell Balogh Lajos fölszólalása ellen (helyeslés) és ki kell jelenteni, hogy a közgyűlés kevesli a szociális gondoskodásnak azt a mértékét, amely a tanács lakáspolitikájában megnyilatkozik. ÉpUsen a város végre a szegediek számára Is lakásokat és a tanács tárja fel az itteni helyzetet őszintén a belügyminiszterhez intézendő fölterjesztésében. Hivatkozik ezután Pásztor Malasíts képviselőházi interpellációjára, aki azért interpellálta meg a belügyminisztert, mert Győr város közgyűlése által kislakásépitésre megszavazott összeg egyrészét törölte. Ez igazolja, hogy a belügyminiszter gondoskodása (közbeszólás: atyáskodása) nemcsak Szegedre terjed ki, hanem az egész országra. Az éveukint építendő ötven kislakás nem oldja meg a nedves lakások problémáját, mert a 3170 nedves, egészségtelen lakás oótlása igy körülbelül negyvenévig tartana. Elmondja ezután Pásztor, hogy ebben az ügyben indítványt tei-jeszbett a közgyűlés elé, de ezt az indítványt a tanács alaki okok miatt visszautasította. A tanács arra hivatkozott, hogy a szervezeti szabályrendelet értelmében az el nem fogadott indítványt hat hónapon belül nem lehet felújítani. Megállapítja, hogy. ilyen indítvány még nem is szerepelt a közgyűlés napirendjén Ilyen alaptalan jogi formulával akadályozta meg a tanács az indítvány előterjesztését most, amikor van a városnak ujabb kilencszázezer koronája a Templom-tér rendezésére és amikor nincs pénz a nedves, egészségtelen lakásokban sínylődő szegény keresztény magyar munkások és polgárok megmentésére. Elmondja, hogy a városi párt megbízásából Fekete Ipollyal, dr. Regdon Károllyal és dr. Krausz Józseffel nemrégen végigjárta a külvárosrészeket és rettenetes dolgokat látott. — Nem teszek most semmiféle javaslatot, nem jogásznak jöttem ide — mondotta —, megmaradok emberbarátnak. A lakásügynél nincsen fontosabb témája ma a közgyűlésnek és ha a városnak mindenre van pénze, akkor kell, hogy erre is legyen. Kéri, hogy a tanács a belügyminiszterhez intézendő felterjesztésében komolyan, őszintén tárja fel a szegedi lakásviszonyokat, amelyek még indokoltabbá teszik az uj bérházak építését. Krausz József azért szólal fel, hogy segítsen egy jelszó kiírtásaban. A belügyminiszter szerint a lakásépítés nem városi feladat. Hasonló meggondolás szerint a föld bérbeadása, sem lenne városi feladat Mutassa ki a város hatósága a belügyminiszterhez intézett felterjesztésében, hogy a háborít óta hány uj család