Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-03 / 52. szám

1028 március 3. rttîTsaa DÉLMAGYARORSZÁG 5 (ii< H || g1 eiőgiiásaira kedden is szerdán Píl a Széchenyi § és a gnegyéspiíspü közösen dSsifik el, iioo? a Temple (A Délmagyarország munkatársától.) A" kultúrpalota nagytermében állandóan nagy sereg érdeklődő nézegeti azokat a terveket, amelyek a Templom-tér rendezésére tartott eszmei tervpályázatra érkeztek be. Építke­zési ügy ritkán keltett ilyen nagy érdeklő­dést Szegeden, mint ez, de az érdeklődés megnyilatkozik iránta nemcsak az ország te­rületén, hanem külföldi szakkörökben is. A tér művészi kiképzésének problémája az ösz­szes szakköröket foglalkoztatja és a szakem­berek egyetértőkig állapit iák meg, hogy pá­ratlanul ritka alkalom kínálkozik most való­ban miivészi alkotásra. A vélemények természetesen nagyon meg­oszlanak a közönség körében arról, hogy a pályatervek közül melyik a legszebb,, a leg­jobb ós a legművészibb. A szakemberek is, a laikusok is azt találgatják, hogy a sok terv közül vájjon melyik kerül kivitelre, mert, mint a kultuszminiszter nemrégen kijelentette, a zsűri döntése a kivi'el, a megbízatás szempontjából mellékes és nem feltéllenül következik be, hogy az első c'ijat nyeri pályamunkát fogadják el a kivitelre. A döntés jogát a miniszter l magának tartotta fenn. Érdeklődtünk ma a polgármesternél, hogy mikor kerül sor a döntésre és mikor kerül sor a kivitelre megvásárolandó terv megvaló­sítására A polgármester elmondotta, hogy a döntés előtt a miniszter meg akarja hallgatni a város közönségének véleményét, de dr. Glaltfelder Gyula megyéspüspökét is, amenv­nyiben a megyéspüspök közvetlenül érdekelt ebben a kérdésben. A Templom-tér egyik árkádos palotája ugyanis a püspöki palota lesz. A közönség véleménye a kiállításon ala­kul majd ki. Ezért vett részt a közgyűlés több iagja is a csütörtöki ismertető előadáson. Elmondotta még a polgármester, hogy a kér­déssel valószínűleg az egyetemi építési bi­zottság legközelebbi ülésén foglalkozik A bi­zottságot a kultuszminiszter előreláthatólag márciusban összehívja és lehet, hogy eldől már az a kérdés is, hogy a pályatervek közül melyiket fogadja el a miniszter. Arra a kérdésünkre, hogy mikor kerül a tényleges kivitelre, az építkezésre a sor, a polgármes­ter nem tudott határozott választ adni. XVÏI Bejutottam a gimnáziumba Nem tudom, hogyan jutottam be a gimná­ziumba 1885 őszén. Az apám az országos kiállítás idején Budapesten volt alkalmazva rgy borkereskedő cégnél, mint pénztáros; a cég megbukott, s az óvadék, melyet az apám helyett nagynénje, özvegy Czinnerné tett le, odaveszett. Ez dalt a félév alatt, míg az apám Pesten járt, hogy uj egzisztenciát teremisen, .otthon Szegeden magunkra voltunk hagyatva ¡> hogy miből és hogyan éltünk meg, azt ma már el sem tudom képzelni. Mikor az anyám 1885 szeptember 1-én el­vitt a gimnáziumba beíratni, Magyar Gábor igazgató ur mellett az egyik tanár ur segéd­kezett; ő vetbe ál a bizonyítványomat és meg­elégedéssel konstatálta: Minden lantárgyból kitűnő!« — Három forint hatvan, mondotta az igaz­gató ur, aki a tandijat beszedte. Az én szegény anyám azonban nagy félve így szólt: — Nekem csak két forintom van.. — A többit, mihelyt lesz, majd elhozza a gyerek, mondta arra a lanár ur, aki az igaz­gató ur mellett állott. (Ha jól emlékezem. Hajnal Imre volt.) Az igazgató ur barátságtalanul, (ami kü­lönben nem esett nehezére,) ránézett a tanár úrra, de nem szólt semmil: beirt az I. c. osztályba. S aztán kimentem a »könyvpiacra';, az Aradi utcába. Az Európa-kávéház és End­rényi Imre boltja között néhány száz diák nyüzsgött, — mind tul akart adni az ócska könyvein. Megvettem a lehető legolcsóbb és legrongyosab1' Bartal—Szepesv la!in nyelv­tant. egy Ihász—Barbaries magyar gramma­tikát és egy katekizmust, összesen harminc krajcárért. Egyéb könyvem egyelőre, nr:n volt. Osztályfőnököm egy fiatal piaríva volt: Yárkonyi Endre. Nagy oldal-szakálit viselt, s ha sétálni ment, mindig magas cilindert telt a fejére. Nagyon büszke volt rá, hogy ő uri családból származik, — gazdatiszt volt. az apja Tolnamegyében. Én ettől a fiatal piaristától tanultam az első elemeit annak, hogy mit tesz ez a szó: ¡ gentleman.« Korrek­tebb felfogású uri embert nem igen ismertem az életben; csali egy hibája volt: hirtelen ha­ragjában retteneíesen pofozta különösen a sváb fiukat. A szó szoros értelmében a szi­vem majd meghasadt az izgalomtól, mikor láttam, hogy egy-egy sváb fiút, aki a tanév elején még nem tudott magyarul, egy-egy hi­bás kifejezésért mennyire összevert. Többi ta­náraim az elsőben nem voltak verekedőek: a hittant és szépírást Csertő Antal tanította, aki pár év múlva meghalt; a m agyai-1 és la­tint Yárkonyi, a földrajzot Pap János, a szám­tant Pap József, a rajzot és geometriát Nováky Eerialan. Tornatanárunk Tóth Nándor posta­iiszt volt. Szeptemberben még a régi gimná­zium udvarán tornáztunk, a hidegebb évszak beálltával pedig a reáliskola tornatermébe jár­tunk tornára. Nagyon jellemző annak a kor­nak a felfogására, hogy a reáliskolában a tor­naterem a pincében volt elhelyezve. A nyújtó alatt szalmazsák volt elhelyezve, hogy ha va­laki leesik a nyújtóról, ne üsse meg magát. Amint rálépett valaki a szalmazsákra, por­felhő szállt fel belőle. Miután a felsővárosi elemiben hirét sem hallottuk a lornázásnák, óriási fölényben voltak velem szemben azok, akik a belvárosi iskolába jártak és már évek óla tornáztak. Nekem a leggyülölclesebb tan­órám a gimnázium uégv alsó osztályában a torna volt. A Felsővárosról az elemi negyedik osztályá­ból hárman kerültünk fel a gimnáziumba: Pálmai Endr., Tombátz István es én. Pálmai másik osztályba került, a C. osztályba ketten jutottunk be: Tombátz és én. Soha egy szót sem váltottunk egymással, mert Tombátz egy­általán nem volt leereszkedő természetű, én pedig már rendelkeztem egy igazi demokrata teljes büszkeségével. Nagyon szegényes kül­sejű, nem is szimpatikus megjelenésű fiu vol­tam s az utolsó padba ültettek. Egyik szom­szédon valami Lakatos nevű iiu volt, egy vasúti pályaőr fia, aki tsőben-hóban ííösz­kéről ^'-alogolt be az iskolába s az I. osztály után ki is maradt; a másik szomszédom Csányi János volt, valahonnan az Alsóváros és a "Palánk határáról; ma Szeged városának főkönyvelője vagy valami ilvcsíelo tisztvise­lője. Az egész osztály, valami hetven gyerek, általában mindig idegen volt rJvn nézve. Ha­mar megállapítottam, hogy a legjobban van felöltöztetve Barthó Sándor (ma banktiszt­viselő valahol), Pfenn József (a Széchenyi­téren volt üveg- és edényüzletük. — ma tá­bornok orvos) és Tombátz István, a felső­városi hajósnak és mészégetőnek a fia. Az osztályban egyelőre Nyilasy Gusztáv volt a legjobb tanuló, egy kis fiu, aki azonban már ismétlő volt és igy könnyű volt elsőnek lennie. Ez a fiu a régi szegedi Pfeilstifter-családböl származott, az apja valami vám- vagy sóliszt volt a Tisza Lajos-körul 1. sz. házban, szem­ben a Finánciával. Nyilasy Guszti apja cso­dálatosan tudott rajzolni; különösen a toll­rajzban volt művész. Gusztinak egy unoka­testvére egy osztállyal feljebb járt a gimná­ziumban: ebből lett Nyilasy Sándor, a hír­neves festőművész: belőle tört ki a család­jában kétségtelenül már régóta lappangó mű­vész-tehetség. Nyüasy Gusztiból patikus lett. " (Folytatjuk.) Kérjen imndsnüít Hsrdos-fóle levestésztát, csőtésztát, tarhonyát. A kiváló minőségért a gyár szavatol 427 Szükséglete m elöl' ¡»eszerzi. győződjön meg olcr> áraimrí-l. F.éaszllei&xeié&ire és ïtéssrténz­árban vásárolgat M>Jiho'fcr Nï vérek utMo LÚIkC^Ü Jenő női divaiárcházában Szeged. Széchenyi tér 13. sz (Bercsay-patika melleit.) IiegSb órák/ékszerek [ részletre !» Győri Sétáitól « R*> Cxöuel< Gy. és Társa 753 Legjobb minőségű térti, nöt és gfyetmeK­cip&'ic o'csú árban és divatos {ormában Tisza lajOS kíirel 45. sz., Benedek szijgyári í melleit. BELVÁROSI MO 2ZI Március 3., 4 ín, s.umbaíon ¿a vasárnap Btró leje» '.ipysikcra drta£*a Di ima 7 (elvonásban. főszereplők Putty Lia Oa Joseph Sciüldkraut. Azui'ikivui sajélvészlovfâs. FKED THOMSON rpuabn >al«nd|a 7 ItlvonSaban. EtO«dás k 'éld'-te 5,7 t>. vasi'- ünnrpnap3,5 7és U ó'akci. 5L JLSL MQ2SI Attrc'u» 3., 4 ín, szpabat n És vasárnap lm P'lSRf® ífe"«»plítérel: CsfâEs. le vagy aús oka, Vi^á cU 7 fc'vunâsb.în. — Ax mkvü' líinas papc&efály.. KiilcnOs iflrtínsi 9 ielvun.wban Főszereplő Marion Ntxon. EIOadasoK kezdete híüiíiinap 5, 7, 9, vasár- ÉJ ünnepnap 3, S. 7 és 9 rtralior. Március 4 ín, vasárnap lfl-33. TT-.JJ. mztra^t sssziovas. Vadnyugati ttfrfÉnct 7 felvonásban. Föszíitplö: Bucii Jíjnes Azonkívül: MIDINETTE. Egy mannequin vidám lörttnste 6 fíívon*sban. ÎÏÏ&adâsnk kezdete: 2 4, ö, 8 órasoi

Next

/
Oldalképek
Tartalom