Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-03 / 52. szám

DÉL.MAGYARORSZAG T928 március 3. ROYAL-CIPŐÁRUHÁZ Kölcsey ucca 1. szám, leggon­dosabban felszerelt áruraktárral Kétévi fegyházra Ítéllek (A Délmagyarország .tunkaiársáJól.) A' saegedi törvényszék Vtfrf-tanácsa pénteken tárgyalta Máriási Józaef békéssámsoni lakos csalási, magánokirat- és váltóhamisitási bűn­ügyét. A vár' szerint Máriási az elmúlt év május 7-én Beretpás József vásárhelyi gabona­kereskedőnek nagyobb mennyiségű búzát aján­lott megvételre. A gabonakereskedő elfogadta Máriási ajánlatát ás előleg cimén 2280 pen­gőről szóló csekket adott át neki. Máriási azonban a búzát nem szállította. Később szá­mos kisebb-nagyobb csalást követett el, míg végre az ellene tömegesen jelentkező káro­sultak feljelentései alapján letartóztatták. A pénteki főtárgyaláson Máriási tagadta bűnösségét Előadta, hogy ő a búzát le akarta szállítani, de hirtelen letartóztatása következ­tében nem tudott eleget tenni kötelezettsé­geinek. A bíróság a vádlottat végül i6 bűnös­nek mondotta ki és kétévi fegyházra ítélte. Eikvry Líedlke—Verebes Ernő—Hans Jimkermann Koldu$"diák Világvárosi fürdőpalota a Stefánián ? Jt városi gőzfürdő vezetőjének érdekes terve (A }) é fin a ¡¿y ai'or s i ág munkatársától) Valaki, aki feltétlenül jóhiszemű és szereti a vá­rosát, dobta bele a közvéleménybe a Saeged-türdö­>áro* jelszót Fürdővárossá kellene fejleszteni Sze­gedet, idegeneket: csalogatni a városba és ezek réxéu emelni a forgalmat, javítani a kereskedők és iparosok helyzetén. Tagadhatatlan, hogy a jel­s*ó jól hangzik, a ajándék üdvös és a cél meg­érdemel minden fáradságot. A baj csak az, hogy a jelszónak egyelőre nincseu reális tartalma és • cél megvalósításinak eszközei sem igen állnak rendelkezésre Szeged ma mindenre alkalmasabb, mint arra, hogy idegeneket lásson vendégül. Sem fekvése, | sem berendezkedése nem predesztinálja turista­állomássé. Egy szegedi kézéleli férfiú, aki Euró­pának minden országéi bejárta már és akit meg­akarlak nyerni a Szeged-fürdővárost propagáló csoportba, a következő szavakkal hárította el ma­gától a megtiszteltetést: — Hogyan képzelitek el a dolgot? Fürdővárost akartok csinálni fürdők nélküli? Idegenforgalmat akartok csinálni? Ugyan mire? Szegednek nincsen fürdője, mert tt városi gőzfürdőhöz hasonló min­den valamire való városnak van. Szegednek nin­csen kiránduló helye, nincsen nyaralőtelepe, nin­csen olyan látnivalója, amit egyetlen nap alatt nem lehetne megnézni. Mit csináljou itt az ide­gen? Mi vei töltse idejét? Mivel szórakozzék? Sajno*, anuak az urnák, aki ezeket elmondotta, igaza van. Tagadhatatlan ugyan, hogy a szegedi f.-zéchflnyi-térnél szebb tér igen kévé, van, igaz, hogy a városháza, n fogadalmi l°mplom és még néhány középület érdekes látni valók, de mind­ezeket meg iehei egy nap alatt tekinteni. Új­szeged IP szép nyáron, de állandó tartózkodásra a por és s szúnyogok miatt egyáltalán nem alkal­inas Az egyetemi klinikák most vannak építés alatt, de ezek az epületek aligha lesznek látvá­nyosságnak nevezhetők. A strandfürdő mai álla­potában szintén nem olyan, amelyért érdemet lenne Szegedre jönni. Meg kell teb3t teremteni előbb a fürdővárost és csak azután lehet az idegeneket ide csalogatni Ebez persze nem elég az akarás, mert a inai napin ebben az irányban usűimi sem történt. Fürdővároshoz legelsősorban turdő kell és a fürdő problémáját mindenekelőtt legalább annyira kellene megoldani, hogy a sze­gedi közönségnek legyen fürdője. A város a fürdő ritalakításét tervezi Ráakarnak építeni egy eme­letet. nagv uszoda* akarnak a: udvarra építeni, de ezzel legfeljebb a kabinok számát szaporítják és nem bővítik a fürdő többi részét Ha a meden­céket is meg akarnák nagyobbítani, akkor az egész fürdőt újra építhetnék A netáni átalaki­Ktfhifné», reKecílsé«?, hurut ellen bevált saer a 27 Káramafos Havasi Thea kapható Gergely Jena iicai Kókus gyCgfszerlárábsn dobozonként 70 iiiicr. tás után is megmarad tehát egy második fftrdő építésének szükségessége. Emlegetik a Lechner-teret, a Püspökbazárt és a Jerney.házat, mint alkalma« helyeket. Szerintünk egyik sem felelne meg. A második fürdőt ugy kell megépíteni, hogy az twssfc fürdő legyen, hanem gyógy, és üdülőtelep fs. Feltétlenül egybe kell kapcsolni strandfürdővel, modern gyógyfürdőkkel és olyan intézményekkel, amelyek a közönség szórakoztatását is kielégítik. Ilyen fürdő létesítésére etryik tel#k sem alkalmas az emiitettek közül. Ugy tudjuk, hogy Papp Ferenc, a gőzfürdő ügyeinek intézője már tett előterjesztést dr. So­mogyi Szilveszter polgármesternek aziránt, hogy építtessen a város egy minden tekintetben vi­lágvárosi fürdőpalotát a Stefániára, amely nagy­szabású strand- és napfürdőzi lenne összekötve. Papp Ferenc erre e célra az egész Stefániát igénybe szerelne v«ml a gyermekiBíszötérrel együtt. de ugy, hogy annak park jellege megmaradjon. A strandot széles és nagy lépcsőzettel összekötné a Tiszával, lenn uszóházat, kosárfüri6t és csónak­kikötőt létesítene, ugy, hogy a fürdőzők egész nap szórakozást és kényelmet találnának benne. Hasz­nálhatná a vendég a gyógyfürdőket, gőzfürdőt, szabadfürdőt, amelyet ártézi vízzel «piálnának, de fürödhetne a Tisza vizében is és kirándulá­sokra mehetne motoroscsónakkal. A fürdőnek len­ne penzió.rendszere szobákkal az üdülők vészére, de lakhatnának a közeli szállodákban is. Leone étterem, kávéház, cukrászda, tánc- és hangver­senyterme, ugy, hogy állandó látogatottságot biz­tosíthatna magának. Az egésfc ilyen fürdóépitkezés költségei nem rúgnának többre 1 és fél millió pen gőnél és el lehetne végezni az egész munkát a városi pénztár igénybevétele nél­kül, a közüzemek terhére, illetőleg egy kölcsönnel, amelyet az üzemek jövedelmé­ből törleszt enének. Az ag fürdőhöz uj raéljkul fúrása lenne szük­séges, ennek költségei azonban kitelnének az elő­irányzott másfélmillió pengőből. A Stefánia el­•\esztése. aggodalmat, kelt. Kérdései, hogy azontúl szolgalhatná-e mai rendeltetéséi és nem lenne-e akadály annak, hogy a város a Lechner-téren, Rákóczi-téren és Újszegeden, meg másutt játszó­tereket létesítsen, pótlásául az esetleg elvesztett Stefániának. Ezekben ismertettük a gőzfürdő vei 6 tó jenek ter­veit. Véleményünk szerint foglalkozni kellene igen behatóan ezekkel e dolgokkal, mert a fürdőváros régi problémájának szerencsés megoldása nagy­mértékben föllenditené a bürokratikus fejlesztés mellett még mindig veszedelmesen vérszegény Sze gedet. megnyílt Vita az állatorvosai! Sörül Budapest, március 2. Az állalegészségügyi javaslatot tárgyalta ma részleteiben a kép­viselőház. Gaál Gaszton azt hangoztatta, hogy a veszettség megszüntetésének az eszköze nem az ehadó, hanem az oltás, amit a nyugati államokban már be is vezettek és amivel le. is küzdótték a veszettséget. Az ebadót csakis állategészségügyi célokra lehet fordítani. Klein Adolf indítványt terjeszt be, amely szerint az ebadóból származó jövedelem 50 százaléka a törvényhatóságoké, 50 százaléka pedig a községeké legyen. Lukács György szólal fel ezután, aki köz­egészségügyi célokra szeretné felhasználni az ebadót ás nemcsak állategészségügyi, hanem ember egészségügyi célokra is. Gaál Gaszton: Erre adózzon mindenki, ne a mi pénzünkön akarják fentartanl. Lukács György: Ne kalandozzunk ennél a kérdésnél más térre. Gaál Gaszton: De kalandozzunk más zm­bében. Mayer János földmivelésügyi miniszter: A kutyaadót nem vagyok hajlandó emelni. A minimális ebadó egy pengő lest. Szabó Sándor: Ezt a szakaszt nem szavazom meg! Zsitvay Tibor elnök szavazásra tette fel a kérdést. A Ház elfogadta Klein Antal módosí­tását, amely szerint az ebadó fele a községeket, másik fele a törvényhatóságokat illeti. Szabó Sándor, Farkas Géza, Éhn Kálmán ét Kálmán Jenő a miniszter ellen szavazott. Gaál Gaszton ezután élesen támadta a 39. szakaszt. Ne zaklassál; hatósági ellenőrzés­sel a gazdákat. Nyilvántartásokkal nem lehet leküzdeni a tuberkulózist. Ne vigyenek bü­rokratizmust a parasztházakba. Minden táj közfogyasztásra kerül, ezért minden gazdának, ha nem is tud irni, meri az állam nem ta­nította meg rá, kimutatási kell készíteni. Ezután Mayer János földmivelésügyi mi­niszter emelkedik szólásra: Nem azért tör­téntek ezek az intézkedések — mondja —, hogy zaklatásoknak tegyék ki a termelőket Igen fontos egészségügyi kérdései: merülnek fél a tejszállitásnál és a tejtermelésnél. A végrehajtási utasításban olyan értelemben fog intézkedni, hogy a kisebb tehenészetek, 1 az ellenőrzési nem terjeszti ki. A Ház ezután egymásután fogadta el a tör­vényjavaslat egyes szakaszait. Vita alig voll. Néhány módosítási akartak csak felvétetni Farkas Géza, Gaál Gaszton, Kray István báró, de a szakaszok változatlanul mentek keresztül. Élesebb vita csak a 85. szakasznál támadt, Gaál Gaszton felszólalásában kérte, hogy az állatorvosok anyagilag is legyenek felelősek a: műhibákból eredő és minden más kárért. Esztergályos János itt közbekiált: Ar állal­orvosok szegények, mint a templom egere. Miből fizessenek kártérítést? Gaál Gaszton erre hevesen kifakadt: Bocsá­nat, az orvos vagy orvos, vagy tanár. A gazda­közönséget meg kell óvni attól, hogy az ál iatorvosok kísérletezzenek állataival és ha el pusztítják, azt mondják: Hja, megdöglött. A Ház legközelebbi ülését kedden tartja "MWÍ ^••^•••••••••MO^MÉOMWI' i i'i Friss, valtat, Sdei gyestse SuhturAif mlsKolcl turóí fiai»» lássSónál, Dugonics icr 12. 70« Tel e > uu 1 j—lS. Tűzifád szenet/ kokszol, , liszles, korpái ' E>/£.VER, Párisi körút 44. sz. Telefon 489 ós ÍTCK'. Mteőtt tavaszi ruhssz&kségletét beszerzi kérjük dúsan feta/ereti rámérünk mc>;tek'nte ét, eiioi a legjobb térik fíu és gyei»mefciHihék9 feiSliök n legnagyobb véiesitékben legolcsóbb érbari kedvező fizetési teltétel mellett beszerezhetők 722 cégnél, Károlyi ucca 1. szám, Vérosi bérhéz. Telefon 18- 24. n uri df val szabóság! Saját érdeke! n i«{piep7otíb véiesitéfebei Vafda és Fodor £"uí2

Next

/
Oldalképek
Tartalom