Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-21 / 66. szám

192S március 21. DÉLMAGFARORSZACr 9 A pénzügyi bizottság hétfőn foglalkozik a zárszámadással, a nyugdíjasok segélyével és a fUggŐkolcsönnel A városi tisztviselők a karácsonyi előleg levonásának elhalasztását kérik (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester hétfőn? öszezehivta a pénzügyi bizottságot, hogy letárgyaltassa azokat a pénzügyi vonatkozású kérdéseket, amelyek döntés végett a márciusi közgyűlés elé kerülnek. A pénzügyi bizottság hétfői ülésének egyelőre csak liarom pontja van, de nem lehetetlen, hogy hétfőig még bővül a napirend. A bizottság foglalkozik a Zárszámadással, a nyugdíjasok segélyének és D négyszázötvenezer dolláros függőkölcsönnek e kérdésével. Értesülésünk szerint a zárszámadás tárgyalását felhasználják a bizottság egyes tagjai arra, hogy kritikát mondjanak a város pénzügyi gazdálkodásáról és tolmácsolják azokat <c kívánságokat, amelyek a város közönsége körében az utóbbi időben felmerültek. Különböző szociális problémák megoldását sürgetik, lakásépítő, városrendező programot követelnek majd a város hatóságától. A városi nyugdíjasok segélyének kérdése a város hatóságát igen nehéz helyzet elé állította. A városnak vannak ugyanis még mintlig olyan nyugdíjasai, akik lehetetlenül kevés nyugdijat kapnak, amelyből a legszerényebb kereiek cs a legkisebb igények mellett sem élhetnek meg. Evek óla az a gyakorlat honosodott meg a városházán, hogy negyedévenkint a közgyűlés ezeknek a kis nyugdijasoknak havi nyugdijuk ötven-ötven százalékának megfelelő segélyt szavazott meg. Az elmúlt év második felében azonban váratlan D^hézségek merültek fel. A kormány megtagadta a nyugdijasok segélyéuek jóváhagyását. • A helyzet ebben az évben még súlyosbodott, (umenuylben a belügyminiszter a költségvetésből törölte a rendkívüli kiadások alapját, de B költségvetésben a nyugdijasok segélyezésérc nincs külön fedezet sem. A nyugdijasok természetesen most is benyújtották segélykérel, műket A tanács a pénzügyi bizottságtól kér tanácsot, hogy mit csináljon ezzel a teljesithe'etleunek látszó, de mélíányos kérelemmel. A négyszázötvenezer do'láros függőkölcsön ugye is tisztázatlan még. A város kétszer is kért erre a kölcsönre ajánlatokat a pénzintézetektől, az első alkalommal csak egy ajánlatot kapott, másodszor pedig egyet sem. és igy a tanács kérdést intézett az első és rgyetlen ajánlatot benyújtó pénzintézetekhez, vájjon fentarlják-e ujánlatukat. Kérdésére választ még nem kapott. Ha a válasz kedvező lesz és megérkezik hétfőig, akkor a pénzügyi bizottság állást foglal abban a kérdésben, hogy javasolja-e az ajánlat elfogadását. A dolog űzért sürgős, mert a régi függőkölcsön március utolsó napján lejár és ha nem sikerül a prolongálás, akkor esedékessé válik április elsején mind a négyszázötvenezer dollár. A pénzügyi bizottság hctíöi napirendjének valószínűleg negyedik pontja -is lesz, még periig a városi tisztviselők karácsonyi segélyének az ügye; Mint emlékezetes, a közgyűlés dcremberben karácsonyi előleg cimén ötventzázalékos havi fizetést szavazott meg az alacsonyabb kategóriákba tartozó városi alkalmaSxcbb mim a FOhodnngy ur n !e' kiégem ! Csákó kolep' Efdísz 14ny I Kacagfaíóbb minta Báfasabb mint az Halalíalóbb mint a Gyere le bUnfc"»! * retftioinso - * 'starig zref mmirmmm zotlaknák azzal, liogy az előleget április elsejétől kezdve hathónapi egyenlő részletekben vonja majd le a főpénztár illetményeikből. Az érdekelt tisztviselők most beadványt intézlek a tanácshoz és a levonások elkezdésének haJ hónappal való elhalasztását kérték. Kérelmükben arra hivatkoztak, hogy a tél szokatlanul hosszú ideig elnyúlik és súlyos terheket ró a magánháztartásokra, de az élet is drágult és igy most nem nélkülözhetik azt az összeget sem, amelyet a karácsonyi előleg törlesztésére levonna a főpénztár. Ebben az ügyben dr. Kormányos Benő inditványt is terjesztett a közgyűlés elé és a karácsonyi előleg elcn.* gedését kéri. Fedezet hiányában a tanács nem javasolhatja az indítvány elfogadását. II Rudoif-téren a Píck»sza!ámigyár teherautója halálra gázait egy szegényházi ápoltat (A Délmagíjccrország munkatársától.) Halálos kimenetelű autóelgázolás történt kedden délután Szegeden. A Pick-szalámigyár S 58026. számú teherautója a kora délutáni órákban áruval megrakodva igyekezett a teherpályaudvarról a szalámigyárba. A Rudolf-térről a Panácz-veudéglőnél éppen befordult a Horthy Miklós-ucca felé, amikor az úttest egyik oldaláról lassan ballagó öreg ember akart átmenni az úttesten. Az autó szabályszerűen tülkölt, azonban az öreg vagy nem hallotta, vagy már nem volt ideje kitérni és az autó clc került. A sofför szerint ekkor az öreg ember ideoda kezdett ugrálni az autó előtt, ő már hiába fékezett, az autó ba'oldalán kapta meg az áldozatot és nagy erővel arccal az úttestre, vágta. A borzalmas erejű ütés következtében szinte ketlényilt az elütött ember feje, patakokban ömlött belőle a vér, agyveleje két métérrc repült, homlokcsontja és alsó álkapocsa eltörött, azonnal szörnyethált. Az autó azután még pár métert haladt előre, majd megállott. Pillanatok alatt százakra menő tömeg lepte el a szerencsétlenség ¿*dnhelyét. Dr. Papp Menyhért rendőrkapitány, vezetésével bizottság szállt ki a Rudolf-térre. Dr. Gáspár Ignác orvos konstatálta a be« állott halált, majd megállapi'ották az áldozat személyazonosságát. Szemerédi Istvánnak hivták, 50 éves szegényházi ápolt, aki bizonyosan hazafelé igyekezett a menházba Kezében kis cókmókot szorongatott, amelybe egy darab kenyér és a bicskája volt bekötne. Megjelent azután Rohonyi Gyula szakértő, majd Zombory János vizsgálóbíró és hosszasau kutatták, hogy kit terhel a fele'ősség a katasztrófa előidézéséért. Kittel Szilveszter soffőr azt hangoztatta, hogy az elgázolt ember volt az oka mindennek, miután azonban a baleset halálos kimenetelű volt, , rendőrség Kitlclt őrizetbe vette és sorsáról csak a vizsgálat lefolytatása után döntenek. Szemerédi István holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. Érdekes, hogy a tömegben szájról-szájra járt az a hir, hogy Szemerédi öngyilkossági szándékból vetette magát az autó elé. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy kétségteilenül baleset történt Borzalmas, megdöbbentő adatok a magyar Alföld szabarai állapotairól A tápéi réten 50 százalék az analfabéta, a csongrádi tanyákon a gyerekek hülyék, vakok és nyomorékok (A Dé'magyarország munkatársától.) Az egyetemi hallgatók Bethlen Gábor Köre kedden este vitaestét rendezett az egyetem könyvtártermében. Buday György, a kör elnökének megnyílója után dr. Gesztelyi Nagy László, a Duna— Tiszaközi Kamara igazgatója tartott előadást a magyar tanyákról. Kár, hogy ezen az előadáson a város vezetői nem vettek részt, mert döbbenetes adatok kerüllek itt napfényre a tanyavilág borzalmas állapotairól. Azzal kezdte előadását Gesztelyi NagyLászló, hogy akiknek vezetni ke'lcnc ti tanyaiakat, azok egyáltalában nem ismerik a tanyát cs népét. Rengeteg itt a megoldatlan probléma. Alfája? a közlekedés megjavítása. Harmiuckét éve fizeti a tanya az útadót auélkül, hogy abból egy fillért is a tanyai utak épitésére fordítottak volna. Olyan rosszak az utak az Alföldön, hogy például a halasi tanyákról, ha a paraszt öt mázsa búzát akar bevinni Halasra, négy ökör* és két nap kell hozzá. LTgyanilyen szomorúak a közegészségügyi viszonyók. Halas Í12.000 katasztrális hold területén nincsen szülésznő és a halasi anyakönyv kimutatása szerint 185 gyermek közül csak 80 látta meg szülésznő segítségével a napvilágot. A vármegye még csak nem is válaszolt, amikor szóvá tették ezeket a rettentő viszonyokat A csongrádi tanyákon tiz családból halban a gyerekek vagy hülyék, vagy angolkórosak, vakok, bénák, nyomorékoki Nincs orvos és a kuruzsló tönkreteszi a gye«! reket. Kiskunmajsán az anyáknak 22 kilométert kellett gyalogolni gyerekükkel a karjukon, hogy a himlőoltást megkapják. Iskolákat ugyan épitenek már, de ez sem sokat ér, mert a gyerekek a rossz utakon mérhetetlen sokat szenvednek. A tápéi réten 850 lakos közül 50 százalék az analfabéta, az iskola megközelítheti tlen ás hat osztályt erryetlen tanteremben tanítanak. A legsiralmasabb afrikai gyarmati állapotok ezek A gazdálkodás terén tenger a tenni való, A Duna—Tisza közén egymagában 200.000. hold a vadvíz, 7—800.000 hold a szikesföld. Rengeteg bajt okoz a legsilányabb szélhord!a homok, amely némely helyen állandóan pusz iit és megöli még a baromfit is. A növényzet vegetál, nem él meg rajta csak a kutyatej. Ilyen hely a halasi lllancs, innen mindenki elillan, mert a szél mindent elhord. A ka nadai nyárfa nem tud a magasba szökkenni, csak bokor marad. Mindezeken felül pedig az a legnagyobb baj, hogy óriási ia szakadék a tanya lakossága és a tisztviselő középosztály kőzött. Ezt csak a mai magyar ifjúság tudja tneg szüntetni, ha kimegy ? tanyákra és msea.