Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-20 / 65. szám

192S március 20. DÉLMAGFARORSZACr 9 Hétfő; mm érkezett meg a hárommillió pengfis városi kölcsön kormányhatósági jóváhagyása / '(A Délmagyarország m-yakatársálót.) Meg­írta a Délmagyar ország, hogy a polgármester csütörtökön olyan értelmű telefonértesítést ka­fpott a helügyminisztériumból, atnelv szerint !hétfőre feltétlenül megérkezik annak a köz­gyűlési határozatnak a belügyminiszteri jóvá­hagyása, amelyben a közgyűlés hárommillíó­jpengös törlesztéses külföldi kölcsön felvételét tiatározta cl. Erre a kölcsönre elsősorban azérl fenne szüksége, még pedig most már sürgős szüksége a városnak, mert ebből szándékozott felépíteni a Szent György-térre tervezett uj Városi bérpalotát és a második munkásházat fc. Ebből a kölcsönből szánt a város a hidja­fvitásra, a kisvasút motoros mozdonyaira és ftz uj egyetemi kisajátításokra is. Hónapok lota sürgeti már a polgármester a kölcsön jóvá­hagyását, mert az uj, a megszigorított rend ¡szerint jóváhagyás nélkül nem vehet fel köl­fcsőnt a város és néhány héttel ezelőtt elérte E égre azt, hogy a pénzügyminisztérium akőz­yulés határozatát pártoló véleményezéssel visszaküldte a belügybe, ahol megígérték, hogy hamarosan elintézik ezt a hónapok óta hány­kolódó aktát. A dátumok azonban állandóan eltolódtak és ma már egészen valószinütlen, hogy ha meg is érkezne a jóváhagyás, — betarthatja-e a város az építkezési programot, mert a köl­csön megszerzése is elég nagy és hosszadal­mas utánjárásokat kivánó nehézségekbe üt­közik. A hétfő nagy, várakozó izgalomban telt el a városházán- Mindenki a beígért jóváha­gyást várta, de a jóváhagyás nem érkezett meg. A polgármester, akit a csütörtöki telefon­értesítés nem nyugtatott meg egészen, elő­vigyázatosságból megbízta dr. Tóth Béla fő­jegyzőt, hogy sürgesse meg hétfőn a belügymi­nisztériumban az engedély kiadását. Tóth fő­jegyző ugyanis hétfőn reggel' más hivatalos ügyben Budapestre utazott. A városházán most arra kíváncsiak, hogy Icjköjzejübb mikorra igérik a jóváhagyást r Vissza akarta vinni feleségét az elhagyott házba, útközben zsebkésével összeszurkálta Három és félévre ítélték a napszámost (A Délfiiagyarország munkatársától.') 'X fezegödi Ítélőtábla A"ouűcs-tauácsa hétfőn ér­Öekes hitvesgyilkossági bűnügyet tárgyalt. A gyulai törvényszék annak idején hitvesgyil­!ko6ság cimén három és félévi fegyházra itélLe Csík György békési napszámost. Csik a tör­vényszék Ítéletét megíélebbezte és igy kerüli jiigye a tábla elé. Csik György 1920-ban vetle feleségül Szén (Katalint. A házasság azouban nem volt bol­jöog, a házastársak állandó pörlekedésben él­itek. Az elmúlt év januárjában az asszony ¡azután elhagyta urát. Gyermekét magával vitle szüleihez. Csik György néhány napig nem törődött feleségével. Később azonban utána ment és visszatérésre kérlelte. Az asszony hosszas gon­dolkozás ntán elhatározta, hogy visszamegy férjéhez. Össze is pakolta Eolmiját es elindult férjével haza. Útközben szótlanul mentek egy­más mellett. Csik ekkor egy kissé hátra ma­radt, kirántotta zsebkését, majd minden szó nélkül összevissza szurkálta feleségét. Tetté­nek elkövetése után pedig nyugodtan beült az egyik közeli kocsmába, ahol azonban csak szódavizet fogyasztott A csendőrség még a kocsmában letartóztatta Csíkét, aki az első kihallgatása alkalmával mindent beismert. A gyulai tőrvényszék előtt megtartott tár­gyaláson Csik azzal védekezett, hogy lettének elkövetése alkalmával teljesen részeg volt. A kihallgatott tanuk azonban azt igazolták, hogy Csik az este semmit sem ivott A törvényszék a vádlottat három és félévi fegyházra ítélte. A törvényszék ítéletét a tábla hétfőn délelőtt helybenhagyta. ' A tanács nem hosszabbít ja meg a tisztviselők kertgazdasági szövetkezetének kiskertbérletét A szövetkezel tegfas Közvetlenül bérelhetik tovább kiskertjeiket {A Délmagyarország munkatársától.') Né­fhány nappal ezelőtt — mint emlékezetes — M Tisztviselők Otthon Kertgazdasági Szövet­kezetének tagjai Szigyártó Albert elnök ve­zetésével küldöttségileg jelentek meg a pol­¡¡gármesternél cs azt kérték, hogy a szövetkezet Isiskertbérletét a -város hosszabbítsa meg hu­szonöt évvel, mert ezen a 172 holdas bérle­ften, amelynek nagyobb részét apró parcellák­éban maguk a tagok müvelik, értékes beruhá­zások vannak. A polgármester megígérte a "küldöttségnek, hogy a kérelmet pártolólag ter­jeszti a tanács elé és igyekezni fog a tisztvi­selők érdekeit kielégíteni. A kertgazdasági szövetkezet kérelmével hét­Ffőn foglalkozott a város tanácsa. Fodor Jenő (ipolgármesterhelyettes ismertette az ügyet. El­'mondotta, bogv a szövetkezetnek 292 tagja •van, akik között a vezetőség 111 hold földet fosztott fel. A többit, hatvanegy holdat, a szö­ivetkezet központi gazdálkodással hasznosítja. rA polgármesterhelyettes nem javasolta a ta­jnácsnak a szövetkezettel kötött bérleti szerző­dés meghosszabbítását. Elmondotta, hogy a ,múltban, a régi vezetőség idején a szövetkezet Óra (¿karbantartás havi §0 fSSIér Elífl. azeateöl dra Jókarbonlartö vallói®« fcú'atto utca £'. zsosa. 023 tisztviselő tagjai állandóan panaszkodtak a vezetőség helytelennek tartott gazdálkodása és ügykezelése miatt. A leghelyesebb megoldás­nak szerinte az látszana, ha a város a szövet­kezettel többet nem állna szóba, hanem a bér­parcellákat közvetlenül azoknak a tisztviselők­nek adná bérbe, akik azt a parcc'lát jelenleg is művelik. így a bérleti szerződésből a szö­vetkezetet teljesen kikapcsolná, a szövetkezet tisztviselő tagjai azonban továbbra is megtart­hatnák a parcellájukat. A polgármesterhelyettes javaslatára kimon­dotta a tanács, hogy a szövetkezet szerződését nem hosszabbítja meg, ellenben a 111 holdnyi terület kiskertparoelláit közvetlenül a közal­kalmazottaknak adja bérbe ugyanolyan bérért, mint amennyit a szövetkezet fizetett érte, a a központi müvelés alatt tartott hatvanegy holdat pedig egy-, vagy kétholdas parcellákra osztja föl és rendes árverésen adja bérbe a város. A tisztviselőkkel a tanács huszonöt éves szerződést szándékozik kötni. A tanács határozata, ha az jogerőre emel­kedik, megszünteti a Tisztviselők Otthon Kert­gazdasági Szövetkezelét, amely a háború vé­gén keletkezett és azóta gazdálkodik ezen az egész tekintélyes nagyságú és elsőrendű mi­nőségű városi bérleten. A tanács határozata •a szóüjetkezgt fölszámolását v.onja maga «tán. 0ra Szafró László is dr. Traeger Ernő érdekes elő« adásai a szegedi gyorsirók között (A Délniagyarország munkatársától.) A1 Szegedi Gyorsírók Egyesülete évi rendes köz­gyűlését március 25-én tartja a kereskedelmi és iparkamara dísztermében. A közgyűlés a szo­kásos évi gyűléseket messze túlhaladó ünnepi keretek között fog lezajlani, mert a gyors­iróegylet néhai tiszteletbeli elnöke, Bódogtí János halálának tizedik évfordulóján emlék­ünnepélyt rendez, amelyen dr. Szabó László egyetemi tanár, u kiváló publicista és dr. Traegcr Ernő, a gyorsirási ügyek kormány­biztosa tartanak igen érdekes előadásokat Dr. Szabó Lászlóról tudják a beavatottak, hogy éppen olyan otthonosan mozog a ste­nográfiában, mint a hirlapirásban, vagy a jogi, pénzügyi és egyházludományban. Nagy­szerű tehetségének és tudásának adja jelét a gyorsírás módszertanának tankönyvét megíró dr. Szabó László, amikor gyorsirási előadást jön tartani Szegedre, leghívebb publikuma közé. Az ünnepi beszédet Bódogh Jánosról dr. Traegcr Ernő mondja el, aki Magyarország gyorsirási ügyeinek legfőbb irányitója. Dr. Traeger Ernőt meleg barátság fűzte a gyors írás nagy magyar alakjához, Bódogh János hoz és igy kétszeres az érdeklődés beszéde iránt, ami a kegyeletes emlékezés mellett ujabb hitvallás lesz a magyar gyorsírás nagy ügyé­ről. A Szegedi Gyorsírók Egyesületének há­láját és kegyeletét dr. Tóth Imre fogja tol-' mácsolni »Tanár és tanítvány« cimü elbeszé­lését olvassa fel dr. Téglás Géza törvényszéki biró, a Gyakorló Gyorsírók Társaságának el­nöke. Ez az elbeszélés azért tarthat igeu nagy érdeklődésre számot mert abban dr. Tég­lás Bódoghról, a tanárról és Szabó Lászlóról, a tanítványról fog beszélni. A közgyűlésen adják át a budapesti re­formátus főgimnáziumnak az egyesület uj ju­biláris vándordíját, amely a maga nemében páratlanul szép versenytrofea. Apponyi neullyi beszédét gyorsirő dr. Fabró Henriket ábrá­zolja ez a művészi munka, egybehangzó vé­lemény szerint a magyar gyorsírásnak még nem volt ilyen szép versenydija. A közgyűlés kiemelkedő aktusa lesz Traeger; Ernőnek az egyesület örökös tiszteletbeli el-1 nőkké megválasztása. Dr. Traeger megkülön-,| böztetett gondossággal kezeli a Szegedi Gyors-,) irók Egyesületét, aboz az együttérzésnek ésj együttmunkálkodásnak temérdek szála füzi. Ugyanekker dr. Téglás Gézát tiszteletbeli taggá választják meg. A nagyszabású emlékünnepély és közgyűlés programja egyébként a következő: í. Elnöki megnyitó beszéd. Tartja dr. Széli Gyula egyesületi elnök. 2. Emlékezés Bódogh Já­nosról, Előadja dr. Traeger Ernő, a gyorsirási ügyek kormánybiztosa. 3. Bódogh János, a jó em­ber. Elmondja dr. Szabó László egyetemi tanár. -1. Szeged kegye1®1® Bódogh János irányában. Tol­mácsolja Tóth Imre. 5. Tanár és tanitvány. El­beszéli dr. Téglás Géza törvényszéki biró. 6. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete jubiláris vándordíján uak alapító levele. A vándordíj átadása a védő budapesti református főgimnázium gyorsiróköré­nek. 7. Tiszteletbeli elnök és tag választása. 8. Titkári évi jelentés Előterjeszti Eckcrdt Elek főtitkár. 9. Az 1925—26. és 1926-27. évi záró­ssámadások. 10. Az 1927—28. évi költségelőirány­zat. 11. Tisztújítás. 12. Esetleges indítványok. Este fél 9 órakor társasvacsora a Bagifc? Rozál hal­csárdában. „Tisza-kávéházban ma és minden este a budapesti bifes sasa. lois sess.e!£©r hangversenyez. 937

Next

/
Oldalképek
Tartalom