Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-20 / 65. szám

lííXM AGYAHÖHSZAS rJ28 március 21. A felrobbant film lángbaborlíotla a mozit Borzalmas mozliüz Solton — Hatvan sebesült Meghall két tanítónő és a községi orvos felesége Budapest, március 19. Solton vasárnap este a községi ipartestület helyiségében mozgó­fénykép-előadást rendezlek. Előadás közben a film meggyulladt, majd felrobbant és a szét' hulló égő celluloiddarabok meggyújtották a terem berendezését és a közönség közül 45 ember súlyos égési sebeket szenvedett. A te­remben óriási pánik támadt. A közönség a tétele nyíló ajtóknál tolon­gott, ugy szorították egymást kifelé, hogy az ajtót nem lehetett kinyitni. A község tűzoltó­sága betörte az ablakot, kiemelte a bennlévő­ket, legelsősorban a sebesülteket, akik közül 12-nek az állapota rendkívül súlyos. A súlyo­san sebesülteket autón tegnap este a Rókus­kórházba szállították. Megállapították, hogy a tüz azért keletkezett, mert a vetítőgép dina­raója 200 helyett 320-ul volt bekapcsolva. Három halott (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A bolti szerencsétlenség áldozatai közül ma es­tig hárman meghaltak. Az előadás színhe­lyéül szolgáló helyiségben a tüz kitörése után irtózatos jelenetek játszódtak le. A jelenlévő férfiak legázolták a nő­ket és a gyermekeket és a katasztrófa hatvan sebesültjének legna­gyobb része nő. A Budapestre hozo"^ 1 ö/íil meghalt Stroh­mayer Boriska tűni '>fn'. Tiagnlya Katalin köoyvelönö és Dikúr cwur cs^éd pedig har­madfokú égési sebeket szenvedtek. Állapotuk életveszélyes. Solton dr- Bekclber Eéláué, a község orvosának felesége és Szabó Sári, a község tanítójának felesége haltak meg. Egy második transzport a délután folyamán ér­kezett a Rókusba, három asszony harmadfokú és két férfi másodfokú égési sebbel. Útban van még husz sebesült. A vizsgálat erélyesen megindult annak fel­derítésére, hogy a katasztrófának mi volt az oka Magánforrásból érkező hírek szerint a tüzet rövidzárlat okozta * »Néma az ország, mert rendőri és finánc jelügyelet alá van helyezve« Budapest, március 19. A képviselőház mai ülésen ellenzék nélkül tárgyalta a költségvetést. Brrky Gyula az első felszólaló, aki mindenekelőtt a kép­viselőháznak a költségvőtés és a felhatalmazási Javaslat együttes tárgyalása tekintetében hozott határozatát teszi szóvá. A Ház többségének állás­foglalása — úgymond — nincs összhangban a mi­nitfzterelnök debreceni beszédének szellemével. Egyszerű szavazással eldönteni azt, hogy a költ­ségvetés a felhatalmazási törvényjavaslattal együtt tárgyaltassék — megítélésem ezerint egyrészt az alkotmányosság szellemivel, másrészt a házszabályok határozott ren­delkezéseivel ellenkezik. ZMtvay Tibor elnök itt erélyesen ráfcsönget Utazásnál gyafcöH dolog a fejfájás és az ideges bántalmak. Tapasztalt uiasok ez ellen ugy védekeznek, hogy mindig visznek magukkal. A Pyramidon kitűnően bevált szer mindennemű fájdalom ellen és gyak­ran megelőz egy ki­fejlődésben lévő meghűlést. Kérdezze meg orvosát. csak az eredeti csomagolásban. Berky Gyulára. Berky Gyula ezután részletesen foglalkozott azok­kal az indokokkal, amelyek őt arra kényszeritették, | hogy a kormánypártból kilépjen. Néma az ország, i do nem azért; mert meg van elégedve, hauem J mert < •" rendőri és ftoáncfelügyelet alá van he­lyezve. Néma azért, niert elkedvetlenedett a mai köz­állapotok fölött. Azért ültem erre a helyre — mondja —, mert a kritika Jogát csak elnöki ta­nácsi engedé ível gyakorolhattam volna. — Megoldatlan a sajtós-abadság émája is. Az utóbbi időben divatba jött, hogy mindenért, ami égén és fö'dön történik, a sajtót teszik fe­lelőssé. Minden bü'msék és mulasztásnak a sajtó az oka. Ezzel a felfogással szemben a tábla nem­régen Ítéletet hozott, kimondotta, hogy az egye­temes érdékeken belül nemcsak joga, de köteles­sége a sajtó rak, hogy bírálatot gyakoroljon. — A költségvetésben példátlan dolgokat olvas­hatunk. Nem akarom a kormányt biciklire ültetni autó helyett. Nem szólok az államtitkárok fizetés­emeléséről és arról sem, hogy egyik történelmi értékű volt miniszterünk nyugdiját duplára fel­emerték. De a megnyomorított ország kormányá­nak nincs joga a pazarlást és fényűzést megtűrni. A nép zsebe üres, a kormány zsákja tele vau. A 63 vármegyés országban senkinek sem kellett rendelkezési alap. Ma még a községi jegyzőnek is kell, ha kormánypárti. — Kultúrpolitikánknak maradandó értéke csak akkor van, ha gazdaságilag alátámasztják. A sze­gedi és pécsi egyetemnek csak a kereteit kellene feltartani az Orvosi fakultáson kivüi. A közgazda­sági egyetem fentartására semmi szükség nincs. — A mai rendszerhez tartozik a parádé, a mu­zsika, a sose halunk meg cimü nemzeti dal, ame­lyet a kormány állandóan muzsikáltat. Mi szük­r'ég van parádés épületekre? Mi történik egy ak­tával, ha az belekerül a végnélküli masinába? Jánossy Gábor; Ne mondd eL mert re&elig Itt maradunk! Berky Gyula: A raal politikai helyzetet az ön­imádatnak megnyilvánulása jellemzi legjobban. A mai kormányzati szellem nem Bethlen szellem, hanem álarcos Bethlen Istvánok országos szer* vezele. Eí a szervezet "önmagának védelmére alakult és azt akarja, hogy minden hatalmat kezébe kapjon. Jött az ál Bethlen Istvánok országos szövetsége, diszelnökével az élén .. , Bérky Gyula (élésen kiáltja}: Sztranyavsíky Sándor! (Percekig tartó derültség.) És Sztranyav­szky Sándor rendőri és lináncfolügyelBt alatt tartja az országot. Nyissa ki a kormány a parlament ablakait, nyissa ki a közélet kapuit, engedje be a márciusi levegőt, ez ki fogja majd pusztítani azokat a miazmákat amélyek megmérgezik a köz­életet. János,sy Gábor sajnálattal emlékezik meg arról, hogy az ellenzék nem vesz részt a vitában. Berzsenyi Dániel, Vajda János és Ady Endre születésének évfordulójáról emlékezik meg ezután és hibáztatja, hogy az évfordulók megünneplését elmulasztották. Végül megemlékezik arról az osztrák részről tett kijelentésről, hogy Nyugat­Magyarország sorsa már véglegesen el van intézve. Bár a képviselőház külügyi bizottságának ülésén a kormány megcáfolta azt, hogy e kérdésbeu az osztrák kormánnyal tárgyalt volna, szükséges­nek tartja, hogy a magyar parlament is meg­szólaljon s legalább egy hang kiáltsa oda a világi uak, hogy Magyarországnak sem nyugati részéről, sem egyetleu rögéről soha lemondani nem fogunk. Az ülés (3 órakor végződött. Szeged! Iparosok Halason (A Délmagyarország munkatársától.) A Lábbelikészjtőiparosok Országos Szövetségének kiskunhalasi csoportja vasárnap gyűlést tar­tott Halason, amelyen Szegedről az ipartestü­let cipészszakosztályának képviseletében Berg János, Marosán Emil, Sebestyén Pál, Strell Albert és Gulicska Antal vettek részt Az ülé­sen fontos kérdések szerepeltek, többek között az irányárak megállapítása, az országos vá­sárok fokozatos megszüntetése, állasfoglalás a fényűzési adó ellen és az egyfázisú forgalmi adó bevezetése mellett Ezeket a pontokat ösz­szevonva tárgyalták és az ülés Idejét jófor­mán a szegedi szónokok töltötték ki. Berg János és Marosán Emil mondottak nagyobb beszédeket. Berg János először a központ működésé ellen kelt ki élesen, amely szerinte a vidék iparosságának érdekében semmit sem követ cl. Nagy tetszés mellett mutatott rá arra, hogy az országos vásárok ügyében vissza kell állítani az 191í-es állapotokat. Az azóta engedélyezett vásárokat meg kell szüntetni és a jövőben semmiféle vásárt engedélyózni nem szabad. Marosán Emil ugyanilyen szellemben szó? lalt fel és indítványozta, hogy a gyűlés az egyfázisú forgalmi adó bevezetése mellett fog­laljon állást. A bőrkartell működését törvény­hozási uton kell rendezni A szegediek indítványait a nagygyűlés ma­gáévá tette. Ebéd következett, amelyen szá­mos pohárköszöntő hangzott el. Marosán Emil Perlaky ismeretes szegedi ígéretével foglalko­zott, aki annak idején az iparosok szegedi nagygyűlésén kijelentette, hogy ha a kormány nem teljesiti az iparosság kívánságait, a »blokk« 72 tagja kilép a pártból. — No hát — mondotta Marosán zugő taps közepette —• a kórmány az iparosok egyetlen kívánságát sem teljesítette, de az egységes pártból sem léptek ki ezek. Felhívta Marosán az iparosságot, hogy a legközelebbi válasz­tásoknál mindenki a saját lelkiismeretére és eszére hallgatva szavazzon arra a pártra, amely az iparoserdekek istápolója. Berg János az iparosnyugdijintézet ügyét tette szóvá. Rámutatott arra, hogy amikor az iparos kezéből kihullik a szerszám, választhat az öngyilkosság, vagy a koldustarisznya kő­zött. 63BHS KASS ma és minden este Kiss Feri hangulat és bárénekes 916

Next

/
Oldalképek
Tartalom