Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-20 / 65. szám

KEECED: Sierkeízífi»íg : DeftH Ferenc ucca À. Telefon: 13- -33.^Kiadóhivatal, KiUclfinkönyvtAl é> Jegyiroda: Aradi ncea 8. Telefon: 30G. ^ Nyomda: Löw UDÓ> ticce 19. Teieion: lő- -34.« >» « » « » Kedd, 1928 Március 20 » & <& IV. E'tTOLYAM 65. SZAM MAKÓ : Szerkesztőség «s kiadóhivatal : tin ucca A. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andrduy ucca 23., Telefon: 43 IzAm. «m «» «» «» ICIOflzetésI Ara havonta 3>20 -vidéken és a lóvóroíbon 3-00. ülllffildSo O -tO pengd. Egyes szdra tft vaíór- és Ünnepnap 2-4 tlllér ¡BMBHIBgjMtpiwm^ HèmmàB A némaság, mely tetteket terem, dicsőbb, mint a ripök hangú duda, — mondja valamelyik királydrámában egy Shakespeare nevű tir, akinek mindössze annyi szépséghibája van, ttogy nem volt tagja a világ legtökéletesebb szervezetének, az egységes pártnak. De ettől feltekintve elég jó neve van a föld egyik sarkától a másikig. Ellenben Berki Gyula azt mondta ma a parlamentben, hogy a némaság, ¡amelyben az angol irótárs annyira gyönyörködött, a némaság öl, a némaság országot pusztít, a némaság nemzetet sorvaszt s általában a némaság a legveszedelmesebb intéz menyek egyike a politikában. Ez a Berki Gyula, akitől ez a némaSág-elmélet származik, amelyet az egységes párt abszolút némasággal fogadott, ez a magyar politikus nem vetek«ik hírnévben a némaság angol dicsőitőjéivel. Mindazáltal nagyon szimpatikus magyar ur, akiben körülbelül az a szépséghiba ér legtöbbet, amely Shakespeare dicsőségéből levon. Ez nem volt tagja ne egységes pártnak, Berki Gyula pedig különösen azóta ked ve.lt és népszerű politikus, mióta csak volt tagja az egységes pártnak. Pár hóuap óta nem tagja, ellenben igen is kemény pőrölye, amely nagyokat koppan és ném hallgat el, söt újra megszólal és akkor még nagyobbakat koppan. Mindenben aláirjuk azt is, amit Shakespeare mond a némaságról, meg azt is, amit Berki Gyula hirdet felőle. Mind a. kettőnek igaza van. Az a némaság, amely telteket teremt, mint a méhkas némasága, amelyben a napfény szőke gyermekei a mézet termik, vagy mint a gyümölcsoltódélután némasága, amelyben a természet forradalma kibontja tavaszi zászlaját, millió rügyecske zöld lobogóját, az valóban sokkal dicsőbb természeti tünemény, mint a ripök hangú duda, amit a békák fújnak a pocsolyában. De az a némaság, amelyet Berki Gyula ostoroz pattogó szavakkal, az a némaság, amellyel a kormány minden teüct-vettét nczi a pártja s amelyet legföljebb a tapsuk förgeíege szakit meg, de soha se a kritika szava, az a némaság csakugyan a kárhozatot jelenti egy olyan országban, amelynek az ellenzékét az ókori hadviselés kegyetlenségével kardélre hányták, amelynek nincs gyülekezési és szólásszabadsága és amelynek úgynevezett szabadsajtója megszeliditvc cs megfélemlítve, kicserézve és kipreparálva fekszik a kormány lábainál, sokkal s tökéletesebben, mint ahogy Paskievics a •levert magyar szabadságharcot odafektette a cár lábai elé. Ez a némaság, amely a parlamentből kiáradt az egcsz országra, amelyben lassanként elhalt minden ellenzéki neszelés, vz már egészen közel jár a temető csöndjehez, amiben csak siralmak reszketnek, tudniillik az adósiralmak. Ez a némaság nagyon emlékezteit a Jókai-dekameronnak egy novellájára, amelynek az a cime: Megölt ország. A konkvisztádorok rágyújtják, cgy-iudián-törzsre a határukat szegélyező kénhegyeket, amelyek évekig égnek láugtalau, lassú tűzzel s gyilkos gőzükkel, amely szelíden öl, ugy megtöltenék mindent, hogy mire az ország ráeszmélne, mi történik ővele, akkorára már meg is van halva. Ez a némaság volt a témája Berki Gyula beszédjének, amely szép volt, parlamentáris iőrsnáju, tele temperált keserűséggel és megfelelő arányban elegyített optimizmussal. Voltak benne kegyetlen célzások,' pikáns sejtetések, amiket mi nem érthetünk meg, de a kormány és pártja valószínűleg megért De mi nem ezeken a félhangon mondott célzásokon tűnődünk el, amelyek olyan kárpitok mögé világítanak, amik mielőttünk össze vannak húzva, mi arra a némaságra gondolunk, amelynek maga Berki Gyula is részese volt hét esztendőn keresztül. Mért csak akkor szólalnak meg a jószándéku, a kétségbevonhatatlan hazafiságu, az önzetlen Berki Gyulák, mikor a kénhegyek füstje, már lecsapódott a parlamenti hegyormokról a közpolgári lapályokra és amikor oly nagy, már a fáradt, bágyadt, eltompult némaság, hogy a Berki Gyula riasztójára senki se emeli fel a fejét, kérdezvén, hogy élünkbe még? A külügyminiszter bejelentette* hogy Genfben Isméi foglalkoztak a numerus clausussal, de az ügyel befejezettnek nyilvánították Szeptemberbe* «îabb petíciói adlak be Budapest, március 10. A felsőház külügyi bizottsága ma összeült, amelyen Wattó külügyminiszter nagyobb beszédet mondott, foglalkozva a legutóbbi genfi tárgyalásokkal. Először a szentgotthárdi fegyveraffér genfi eseményeit ismertette, majd az optánspőrröl beszélt Végül a uumems clausus ügyéről referált, amelylyel — mint most kiderült —* ismét foglalkozott a Népszövetség. A hivatalos kommüniké ezeket Jelenti erről: »A külügyminiszter végül bejelentette, hogy a Nemzetek Szövetsége előtt a nuxnerus clausus tőrvénnyel kapcsolatban benyújtott petíció ügyo is befejezést nyert a tanács legutóbbi ülésszakán. Ennek a törvénynek az ügyével, amellyel, Lucián Wolf és az Alianec Israélite Universelle petíciója folytan már 1925-ben foglalkozott a Nemzetek Szövetsége Tanácsa, ugyanezek 1927 szeptemberében beadott ujabb petíciója alapján foglalkozott a tanács. Ez a petíció arra hivatkozott, hogy 192S óta, noha akkor a magyar kormány ezt a törvényt kivételes és rendkívüli szociális ví-zonyok következményének mondotta s kije ei.-«ite, hogy a viszonyok megváltoztatásával mőuosjtani szándékozik, még nem történt módosítás. Erre a petíción? a kormány a folyó év elején válaszolt, rámutatva, arra, hogy az 1927 novemberében a numerus clausus módosítására törvényjavaslatot terjeszteti a tőrvényhozás elé s hogy a törvényjavaslat tör» vényerőre emelkedésével a petíció tárgytalanná vált. A tauács legutóbbi ülésszakán a petíciót és a magyar kormány válaszát Finnország, Frauciaország és Kína tanácsi képviselőiből alakult hármas bizottság elé utalta, amely a magyar kormány válaszát tudomásul véve. az figyel befeieacttnek nyilvánította.« — _ * V¿1 román ellentétei pártaJc Mivonulialc a parlamentből »Nincs messze az idő, amikor a parasztpárt veszi át a Halaimat« — mondotta Maniu As uf Kultusxförvény miatt bexárfáK a görög KatoliUus templomoKai (.Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: A mai nap szenzációs fordulatot hozott a román belpolitikában, amenynyiben az ellenzéki pártok kivonultak a parlamentből. Délelőtt Maniu megjelent a régenstanács előtt, amelynek átnyújtotta a vasárnapi népgyűlés határozatát. Ebben a kormány haladéktalan lemondását, a" parlament feloszlatását és jjj választások kiírását követelik. A régenstanács azt válaszolta Maniunak, hogy H határozatot tanulmány tárgyává teszi. Ezután Maniu lakásán az ellenzéki pártok vezéreivel tauácskozás volt, amelyen Maniu referált a régenstanács előtt történtekről. A régenstanács válasza j nem elégítette ki az ellenzéki vezéreket és a vidék- ! rőt összesereglett szervezetek vezetőit, erre ciha- | tározták, hogy az ellenzék a parlamentből kivonul. Maniu és a többi parasztpárti képviselő a parlamentbe vonultak, ahol Pap-Oicsó István olvasta fel az ellenzék deklarációját. A kormány nevében Duca belügyminiszter lekicsinylő bangón válaszolt és azt mondotta, hogyha a tömeget forradalmositani próbálják, ugy a kormány minden hatalmával fogják magukat szemközt találni, „ Maniu és hívei délben résztvettei: egy banketten, amelyen Maniu nagy beszédet mondott és kijelentette, hogy nincs messze az az Ido, hogy a parasztpárt veszi át a hatalmat Romániában. Politikai körökben a kormány lemondását Titulescu visszaérkezéso után várják. A kormány bukásának okára a genfi kudarcot fogják felhasználni, _ Véres íUnteíéseU JErdélyben Szuronnyal vériéIc széffel a lelkészek vezetésével felvonul* tömeget Bukarestből jelentik: Erdély valamennyi nagyobb városában vasárnap tüntetések voltak az uj kul-tusztőrvény ellen amely az ortodox keleti vallást államvallássá nyilvánítja A tüntetéseket mindenütt gorögkatolikus lelkészek vezették. Marosvásárhelyen 'súlyos összeütközésre került, a sor a katonaság és ' a tüntetők között. 5000 főnyi tömeg vonyít fel lelkészek vrzetésc melMi és a tömeget a katonaság szuronnyal oszlatta szét, Eközben 15 ember megsebesült, köztük egy életveszélyesen. Kiderült, hogy ez a 15 ember egytől. ' tvig sz első sorokban haladó fiör?gkato!ikub ¡ja." •»ott. A tüntetések híre. Bukarestben óriási izgalmat keltett. Az erdélyi gőrögkatolikiis lelkészek beszön Irtik az istenjlísztdef^el és bezárjak a templomokat.