Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-18 / 64. szám

1928 március 18. DfcLMAGYAROBSZXG' A dorozsmai főszolgabíró nem engedte meg — március 15-ének megünneplését »tíárclus 18-án már nem lehel ünnepelni« (A Délmaggarország munkatársától.) A hivatalos nemzeti ünneppé deklarált március 15-én minden társadalmi kör megtartotta ünnepségét. A városokban és a nagyobb községekben azonban elháríthatatlan akadálvokba ütközött, hogy minden társadalmi egylet egy napon rendezze meg ünnepségét így különösen az iparos- és munkásegyletek kerüllek nehéz helyzetbe, mert tagjaik az ünnepen este hat óráig dolgozlak, de megfelelő helyiségei, sem tudták volna találni március idusának megünneplésére. A legtöbb hatóság természetesen készséggel engedte meg, hogy március 15-ét azok az egyesületek, amelyek az ünnep napján nem rendezhették meg ünnepségeikel. más napon ünnepelhessenek. így Szegeden március első felében szinte mindennapra esett egy-egy március 15-iki ünnepség. A dorozsmai járás főszolgabírója, dr. Dósa> István azonban nem kezelte igy a március 15-iki ünnepségeket és igy egyik dorozsmai népkör kérelmét, aniely ünnepélyét torlódás miatt március 18-án, most vasárnap akarta megünnepelni a márciusi ifjak emlékét, elutasította. Az elntasi'ásról Dósa főszolgabíró a következő véghatározatot küldte meg a feleknek: A kiskundorozsmai népkör képviseletében Czékus Imre kiskundorozsmai. lakos rendőr hatósági enge.délgiránti kérelme. V cghatározal. Folyamodót azon kérelmével, hogy folyó hó 18-án Gyuris Ferenc vendéglőjében a március 15-ének megünneplésére műsoros ünnepélyt rendezhes- j sen és a záróra másnap reggel öt óráig meghosszabbitttassék — elutasítom. óráig meghosszábbittassék — eluiaIndokok: Fenti határozat volt hozandó, miután a 700/1928. sz. M. E. rendelet 1. §-a szeri" t a március 15 ének napja, mint nemzeti ünnep ugyanazon napon űnneplendő meg és igy folyamodónak azon ténykedése, hogy a nemzeti ünnepet egy másik napon óhajtaná megünnepelni, a március 15-ének, mint nemzeti ünnepnek jellege kidomborítva nem lenne és a tör- . vényben megkívánt célt nem szolgálná stb. Dr. Dósa István főszolgabíró. (A Délmagyar ország munJcatársától.) Ismeretes, hogy hónapokkal ezelőtt báró Gerliczg Félix felajánlotta 5200 holdas deszki birtokát megvételre a városnak. A tárgyalások nagyon hosszú ideig elnyúltak, elvileg már az egyezség is megtörtént Gerliczy és a város hatósága között, a birtokvásár azonban mégis meghiusult, mert a város nem tudott megfelelő kölcsönt szerezni hozzá. A birtokra több •pénzintézet is folytatott tárgyalásokat és mosl, mint értesülünk, a hatalmas domínium par- , cellázására a Szegei-Csongrádi Takarékpénz- , tár kapott megbízást. Ezzel a hírrel kapcsolatban kérdési intéz- 1 tünk Kozma Ferenchez, a Csongrádi vezér- i igazgatójához, aki a következőket mondotta: j — Miután Szeged városának az a törek- 1 valamelyik bizottsági üléseu odafordult Paulerhez: — Hallom, hogy a feleséged antiszemita bálát akar rendezni Badacsonyban. — Igen — felelte megütődve az igazságú gyminiszter, — remélem nincs ellene kifogásod? — Nekem, nincs — felelte kiélezetten Tisza, — ha neked nincs kifogásod az ellen, hogy a feleséged olyan bálon ladypatronesszeskedik, amelyet én t>e fogok tiltani. Igy irta ezt meg a Budapesti Hírlap és a b;i | ifacsonyi rendezőség bejelentette, hogy a bál - raj , U kivül álló okokból« elmarad. Akkoriban iőrtént az is, hogy a magyar írók «'- j művészek, vagy negyvenen ellátogattak Párisba. ' Afféle bohém vizit volt, de a kormánynak is nagyon szive szerint való. Veszett hirünk támadt odakint, nekünk esett angol, német, francia, amerikai sajtó, kereskedelmi és pénzügyi nehézségcink támadtak, a nyugatot meg kellett békiteni s Tisza Kálmán nem hiába baloldali szegénylegényből lett jobboldali perzekutor. Tudta, hogy kutyaharapást szőrével kell gyógyítani s a párisi újságírókkal szót érteni kiküldte a pestieket. (Azt még abba is beleegyezett, hogy Kossuthot is utbanejtsék Turinban.) S még ennek a békeküldött?>égnek aj atmoszférájában is benne úszkáltak a mcgbolonditó baci|lusok. Ugy, hogy mikor a keleti pályaudvaron beszálltak a voDatba, Pulszkg Fcrcno jónak látta figyelmeztetni a társaságot: — Uraim, a cigarettáinkat, meg ar. antiszemitizmwunkat fogyasszuk el a határig, mert odakint ezz<i a két portékával sehova se eresztenek be bennünket. ... Hát ilyen dolgok lettek volna abból, hogy a kormány olyan filozófus volt, mint -Strossz ur és nem olyan hirtelen kezű, mint édesanyám, Pedig a kormány jobban lehetett informálva, mint mi voltunk a kis-knnsági gyepszélen, ahol széltében-hosszában beszélték, hogy a királg adja ki a parancsot a zsidók cloes&ésére. Mert nem hiába vagyunk mi lojáhs nemzet, a kis késit neki! Mink még akkor is a mi pártunkra képzeljük az államfőt, mikor az országot akarjuk felfordítani. Egy régi legendát azok közül, amiket gyereki. oromban hallottam, meg is találok az egykorú "¡Ságokban. — „Atyámfiai, — szavalta egy szíjgyártó legény .) gyékenyesi piacon, Somogyban — tudják kendtek, hogy Rudolf trónörökösnek két gyereke született a Stefániától, mind a kettő fiu. Mikor ezt 1 erenc Jóskának megjelentette a bába, ríva fakadt őrömében és odafordult a fiához: »No, ked\es Rudi fiam, mi ajándékot kívánsz tőlem, amiéit a birodalmunkat igy megáldottad?* »Nem kívánok mást felséges királyom, kedves tanító apám, csak három hónapra add át nekem a zsidókat, hogy megverethessem, megsarcoltathassam őket, mert addig ugy se hívhalnak bennünket semminek se, még minden zsidóból kettőt nem csinálunk.« Hát atyámfiai, felséges urunk királyunk, megadta a fiu kérését, aztán most már szabad a zsidóbőr. Ezt az udvari titkokban, benfentes szíjgyártó költőt később elfogták a gyékényesi pogrom sikeres vezetéséárt. Zsidóbőrt ugyan nem találtak nála, hanem igenis találtak háromszáz harisnyát a gyékényeid zsidóboltból. Bizonyosan Stefániának szánta, csak nem tudta a címét Tavaszra pedig ugy eltűnt az antiszemitizmus Magyarországból, mintha elfújták volna. Igy sz" kott az történni a járványokkal. Felparcellázzák a deszki 6erliczy~birtokot A Szeged-Csongrád! Takarékpénztár kapolí megbízási a parcellázás lebonyolítására A parcellázási Iroda már megkezdte működéséi vése, hogy a deszki uradalmat a maga részére szerezze meg, meghiusult, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár lépett akcióba. Már hónapok óta dolgozunk azon, hogyha már a városé nem lehet a birtok, akkor Szeged és környéke lakosságának szerezzük azt meg és pedig parcellázás utján. Igy legalább megvalósul az az elgondolás, amely Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szeme előtt lebegett. Tudatában vagyunk annak, hogy Szeged és környéke lakosságának elsőrendű érdeke, hogy ebből a nagybirtokból közép- és kisbirtokok keletkezzenek <"« hogy a parcellázott uradalom sok száz családnak adjon kenyeret és megélhetést. — Szeged ipara és kereskedelme szempontjából is rendkívüli jelentőségű akció a deszki uradalom parcellázása, mert a birtokot átBudapeül, VI., Hajú» ucca i? « Világ-márkás zongorák és konzer pianiiiób 1000 PETUJGÍÖS vásárolhatók előt!\r»s részletfizetésre Is. B.11 Tisztviselőknek nagy kedvezmény. vevő többszáz kis- és középbirtokos ennek a városnak lesz mindenféle ipari és kereskedel-; mi cikkekben vásárlója, a szegedi kereskedelem és ipar révén fogja mindenféle szükségletét kielégíteni, aminthogy ugyancsák a szegedi kereskedők bekapcsolásával fogja terményeit értékesíteni. — A parcellázási iroda a Szeged-Csongrádi, helyiségeiben más meg is kezdte működését1 ós annak vezetését egy elsőrendű szakemberre biztuk. A telekvásárlásokat a Szeged-Csongrádi mindenképpen megkönnyíti a venni szán dékozóknak. Megfelelő vevőknek a vételár 40 százalékáig hosszúlejáratú törlcszté*es kölcsönt nyújtanak, mig további 20 százalék erejéig több évre szóló váltókölcsönt. Akiknek már van ingatlana, de a vásárláshoz szükséges 40 százaléknyi készpénze hiányzik, annak meglevő ingatlanára adjuk meg a szükséges összeget és lehetővé tesszük, hogy kisbirtokát készpénzbefektetés nélkül is szaporíthassa. — A parcellázási akció lebonyolításához szükséges 4—5 millió pengőnyi összeget a takarékpénztár biztosította magának és igy semmi akadálya nincsen a parcellázás megkezdésének és nyugodt lebonyoli'ásának. A venni szándékozóknak a vételi ajánlat megtételénél a vételár 20. de esetleg csak 10 százalékát bánatpénzgyanánt letétbe kell helyezni. — Az utolsó 30 esztendő alatt — mondja a vezérigazgató — kedvezőbben fekvő birtok nem került parcellázásra Magyarországon. A birtokot a szeged—makói müut szeli ketté, vasúti vonal mellett fekszik és egyaránt közel van a Maroshoz és Tiszához. Szegedhez való közelsége a mezőgazdasági termények értéke- j sítése szempontjából nagyszerű lehetőségeket' nyújt. A földek kiválóan alkalmasak paprika és hagyma termesztésére és az egész birtok ármentesitve van. Az uradalmon igen sok az épület hatalmas fundus instruktus egészíti azt ki, amiből tetszés szerint vásárolhatnak! a jelentkező vevők. Az uradalomhoz tartozó legelők alkalmat nyújtanak a közlegelők hiányát sinylő községeknek, hogy végre kielégítsék községeik lakosságának régi óhaját — És végül nagyon fontos körülmény, amelyre külön fel kell hivni az illetékesekl figyelmét, az uradalmi kastély pompás 20 holdnyi parkjával. Ezt maga a természet is valamely közegészségügyi, vagy népjóléti intézménynek predesztinálja és egészen bizonyos, hogy végül is ilyen cél szolgálatába fogják állítani. — Azt hisszük — fejezte be előadását a vezérigazgató —, hogy a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár ezzel az akciójával rendkívül hasznos szolgálatot végez Szeged város és környéke közönségének, mert megragadta as egyetlen és első kínálkozó alkalmat, hog» földhöz juttassa mindazokat a földnélkülieket, akik egyébként belátható időn belül aligha juthattak volna földhöz, kis- és középbirtokokhoz. wmwmmmmrnmKBmmmKi wwm i m i i in ÉTTERMÉBEN mm és minden este Kiss F eri feangygaf és &árénekes 3 gyltarf árval.