Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-15 / 62. szám

1928 március 15. DÉLMAGYARORSZAG 1ЧИ TETSZÉSE SÜffil ROYAL-CSPÖÁRUHÁZBAN gfflS К 99 A városra nem kötelező a főügyész ígérete ífarsűnyi Miklós mésetíf-oMcn is elvesziíelle háríériíésa pőréi a város ellen (A Délmagyar ország munkatársától) A szegedi itéiőtabla Muntyán-tanácsa szerdán tárgyalta másodfokon Harsányi Miklós volt szegedi szítész pórét, amelyét Faragó ödön ellen indított. Harsányi ugj anis, mint az Andor-féle színtársulat tagja működött a szegedi színháznál. Andor távozása után Faragó ödön az Andor-társulat tagjait legnagyobbrészt átvette. Harsányi Miklóst azonban nem szerződtette le, mire Harsányi kártérítési port indított Faragó, illetve a város ellen. Keresetében az elmaradt egy évi gázsiját követelte. A törvényszék elsŐWkon keresetével elutasította Harsányit és iámóudítta, hogy a város átveszi az Andor-, Illetve a Eáragc-tárvilat tagjait, a város tanácsára azonban nem Ishei kötelező a tőügyész ilyea irányú kijelentése. A tábla szerdai felebbvítelí tárgyalásán Görög Sándor színházi titkárt hallgatták kí mint szakértő tanút, akinek vallomása után a törvényszék ítéletei helybjnhagyták és ígv a két egybehangzó Ítélet alapján az itélct jogerűs. SZABÓ LASZLO EMLEKIRATAI XX Kezdődnek az instruktor* évek A III gimnáziumot jó közepes - eredménynyel végeztem: kettesem volt a számtanból, mértanból és fizikából, a többi tárgyakat jeles eredménnyel tanulíam. üjra Várkonyi Endre lett az osztályfőnököm, aki latinból éngem tartott az első diáknak: dolgozataimban egyetlenegy hiba sem volt az egész éven át. A hittant a tótos beszédű, de különben nagyon kedves Szvaratkó Kálmán tanította, a németet FicrI inger Jakab, a történelmet Cserép Sándor, a fizikát Lauch János, aki akkor került a szegedi gimnáziumba s a számtant Farkas László. Nekem rettentően nehéz volt a fizika és Lauch János tanár urnák csöndes, jéghideg egyénisége, melyhez hasonlót sohasem láttam az életben, nagy hatást tett rám. Nehéznek tartottam a számtant is; sok bajom volt a kamatszámítással, ha azt nem »száztók, hanem »százból- vagy »százra« kellett számítani... Azóta sohasem számítottam a kamatokat, fiatal koromban mindig megbíztam a 'bank, mint szövetkezet-1: számításaiban és szó nélkül fizettem annyit amennyit kértek. Az iskolai életből ebből az évből egy dolog jut eszembe igen gyakran: Friedrich Józsefnek az esete. Ez egy varjasi sváb fiu volt, aki a Csuka-utcában Dékányéknái volt koszton és kvártélyon. (A Dékányék fia, Mihály, most Budapesten a Szentkirályi-utcai tanítóképző intézet igazgatója.) Friedrich nagyon derék és szorgalmas fiu volt, de túlságosan becsületes. Egyszer a számtanból szekundára felet és Farkas tanár ur megfeddette: »Nem lesz belőled semmi. .« Friedrich barátom ezt megírta az apjának, aki harmadnap már Szegeden volt, bejött az osztályba latin óra közben és bármennyire igyekezett is őt csitti'ani Várkonyi osztályfőnök, az öreg Friedrich rákiáltott a fiára: »Pakold össze a könyveidet! líá úgyse lesz belőled semmi, minek költsék rád? Hazaviszlek parasztnak!« Friedrich József sirva fakadt, mert nagyon szereteti volna tovább tanulni. Nekem nagyon gyakran eszembe jut ezzel az emlékezésemmel kapcsolatban, hogy hány Friedrich Józsefet vesztett már el a magyar kultura! Egy másik osztálytársam, Gaszner Béla, a titeli közjegyző fia tökéletes ellentéte volt Friedrich Józsefnek: elhatározta, hogy semmi szín alatt sem fog tanulni! Egy öreg urnái lakott, akinek gondolom, Halasi Ede volt a neve s az Ipar-utcában vagy a Szegfű- utcáIiáza. Halasinak két leánya volt, az egyik valami Csillag nevű úrhoz ment nőül, a másik pedig akkor még leány volt. Gaszner Béla házi tanítójául éngem rendelt ki az osztályfőnök ur, havi három forint fizetéssel; A tanítványom minden nap biztatott: »Ne fáradj, barátom, mert ezek a szamárságok amelyeket meg kellene tanulni, engem ugy sem érdekelnek!« Soha könyvet nem vett a kezébe s ha eléje tartottam a kényvét, undorral elfordult tőle. Kénytelen toltam feíjssóval ismételgetni előtte a megtanulandókat, de erre betömte a füleit vattával, lefeküdt a dívámra s a fejére húzta az ágyteritőt. Az »óra • után azonban mindennap elment Aiacs cukrászhoz; engem is hivott és akart helyettem is fizetni, de én nem akartam részese lenni a bűncselekmények ama halmazában, melyet a tanítványom elkövetett. (1. A fegyelmi szabályok tiltották a cukrászda látogatását. 2. Tilos volt a »tanszerekre' kért pénzt más célra fordítani. 3. Nekem, akinék még vacsorára sem mindennap jutott akkoriban egy darab kenyér, a cukrászsütemény élvezete kijezetten ' torkoskodásnak - tünt fel.) Legjobb barátom a III. osztályban Goldmann Dezső volt (ma dr. Győző Dezső budapesti ügyvéd), Dezső barátom mindszenti fiu volt, az apja bérlő a Pallavicini birtokon. Az első osztályt magánúton végezíe, Béla 1 Henrik, a későbbi ujságiró volt a házi tanítója. A II-ikban már velem járt s eleinte igen sok baj volt vele, mert fogalma 6em volt az iskolai fegyelemről: hangosan beszélt, kérdést intézett a tanár urakhoz, ha valami nagyon érdekelte stb. De lassankint bele szokott a rendbe. A geometriából gyenge volt, miután pedig ennek az elméleti részét kitűnően tudtam és csak rajzban voltam gyenge, — azzal az ürüggyel, hogy »tanuljunk együtt?, Dezső barátomat akárhányszor már reggel hat órakor meglátogattam, kiemeltem az ágyból és tényleg tanultam is vele. A Fekete-házban lakott az emeleten, Brauswetter könyvelőjénél, aki kitűnő zongorista volt, de a nevét már rég elfeledtem. (Ziffer?) Szorgalmunk eredményeként Dezső barátom igen jó bizonyítványt vitt haza s a következő szünidő folyamán élénken levelezgettünk, amit csak azért említek meg, mert ő volt a legelső ember, akinek levelet irlam. I A III. osztály növendékei már használhatták a gimnázium ifjúsági könyvtárát nagy korlátozásokkal ugyan, de abból a szekrényből, melyet a III-ikosók használhattak, minden egyes könyvet végig olvastam. Sáfrán tanár ur legjobban ajánlotta Schmidt Kristóf ifjúsági iratait; el is olvastam, de bárgyuaknak tartottam őket. Hoffmaun Ferenc ifjúsági iratai azonban nagyon tetszetlek. Egy könyvvel én is gyarapítottam az ifjúsági könyvtárat: odaajándékoztam Knigge »Érintkezés az emberekkel« cimü munkáját. Sátrán tanár ur megvakarta a fejét: »Ez szabadkőműves munka!« Én akkor még nem is sejtettem, hogy mit jelent az a szó »szabadkőműves« és azt feletem: »Dehogy, kérem, ez irodalmi munka!« A tanár ur gondolkozott egy kicsit tös igy szólt: »Nem vitás, hogy igazad vanc. És betetíe Knigge könyvét az ' szállá épület* 5=» ifjúsági könyvtárta. A Ilí-ikban. két sváb gyerek köjött ültem; az egyik Abendschein (Bogárosról) az osztály bohóca volt: mindig tintás volt egészen fűiig; latinból megbukott, elvitték fűszeresnek. A mísik sváb fia Aubermaun Miklós volt Német-Csanádról; szerfölött barátságtalan fiu volt; ma plébános Budaörsöu. Velem jirt még Milkó Gyula, aki akkor igen vidám gyerek volt s a tanév vége felé, 1888 májusában uj iskolatársakat kaptunk, mert a Vasúti iizLLvezelőséget Szabadkáról áthelyezték Szegedre. Az uj diákok közölt volt Sümegi (Lázár) László, ma budapesti közjegyző, híres jó szavaló, és Marsovszky László, aki nem tartozott ugyan a legjobb diákok közé, de igen jő nevelésű fiu volt, helyettes államtitkár lelt belök* a belügyminisztériumban. Persze, az egész gimnáziumot ismertem, i nagy fiukat is; a VlII-ikat ekkor végezte Alföldi Béla (ma az országgyűlés orvosa), lia jól emlékszem, a Kistelekről bejött Auslander-családból, Schwarz József, a későbbi kikindai, ma szegedi ügyvéd és nyolcadikos volt Tajthy Gábor, aki azonban az iskolai év befejezte elölt kimaradt az iskolából és később minorita lett. A tanév végén Várkonyi Endre, aki három éven át volt osztályfőnökünk és latin-magyar tanárunk, elbúcsúzott tőlünk: áthelyezték Kolozsvárra. »Nem is tudjátok, mondotta, hogy néha milyen drámát takar areverenda'« Mi ezt nem értettük, de két év múlva hallottuk, hogy Várkonyi tanár ur református lett, megnősült, tanári állást kapott valahol Sepszi-; szentgyörgyön vagy Székelyudvarhelyen;*odá is írogattun neki mindig a névnapjára s aztán további néhány év múlva hallottuk, hogy főbelőtte magát. A reverenda ez esetben nem drámát, hanem kész tragédiát takart ucca IS. Meglepő olcsó árak lakkokban, festékekben és mindennemű háztartási cikkben t ?87 о B-a . Р. Ш és pulóverek, . férfi, aaől és gyermek fearlsHyálí legnagyobb választékban S23a olcsé szabott árakon PolSák Testvéreknél Széchenyi tőr és CseMcs ucca. tMKE-KAYEHAZBAN ma és" minden esi® ftires öitáré®ek£s tiaügversenyez. déíniás! uzsonnazene.