Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-15 / 62. szám

DÉLMAGYARORSZAG A szociáldemokraták éles bírálata a miniszterelnök debreceni (Budapesti tudósítónk telefonjelentész.) A magyarországi szociáldemokrata párt ma teste ülésre hivta a különböző szakmák bi¿atmiférfiait, akik előtt Peyer Károly ós Propper Sándor ismertették a politikai helyzetet fc foglalkoztak Bethlen miniszterelnök" debreceni beszédével. Peysr rámutatott arra. hogy a szeagotthárdi és ebez hasonló ügyek nagyon alkalmasak arra, hogy a Magyarország iránti rokonszenvet lerontsák. Olaszországgal kötött szerződéssel foglalkozva végzetes hibának mondotta, hogy agresszív militarista államhoz kötjük sorsunkat. Azt mondotta Bethlen, hogy ki kell menni külföldre és ott kell elmondani a magyarokkal történt igázságtalanságókat De kikhez akar kimenni Bethlen"? A fasisztákhoz, a frontharcosokhoz és a többi reakciósokhoz? Csak a demokráciától lehet várni az igazságtalanságok jóvátételét. Ezután Propper Sándór bíszélt. Bethlennek a debreceni lapájon elhangzott hegyi beszéde hasonlatos a rossz vendéglős étlapjához, amelyen sok jó étel van felsorolva, de ha a vendég kér belőlük, azt felelik rá, hogy már elfogyott. Ne Ígérjen a miniszterelnök az autók és repülőgépek korszakában ócska konflist. Hz eiSenzÉlí tesfillefiieii kivonult az ülésteremísifl, mert nyílt alkotmánysértést látott Viharos nap a képvisstöiiázbat — Rassay: ,-Vakmerü közjogi cselekedd" Kőüségveléss vifa - ellenzék nélkül Budapest, márciub 11. Rendkívül viharos ülése volt ma a képviselőháznak. Az elnök ugyanis bejelentette, hogy a Haz együttesen topta tárgyalni в három javaslatot: a költségvetést, az appropriáöót és a beruházási javaslatot. Rassay Károly: A legnagyobb megdöbbenéssel hallottam ezt az elnöki bejelentést. Nyílt önkényeskedésé vált ez я parlament. Az ellenzék 3Zonban felemeli szavát az alkotmánysérelem elleu, amit az elnöki indítvány magában rejt. Még nem volt precedens arra, hogy az appropriációt a költségvetéssel együtt tárgyalták volna. Olyan vakmerő közjogi eeelckedel ez, ttmilyenro példa nincs. Eit a durva házszabály sértést és alkotmánysértést a kormányzó ur nem fogja jóváhagyni azzal, hogy aláírja a megszavazott törvényjavaslatot. östör József, Farkas István és Váry Albert után ismét Rassay Károly kért szót, az elnök azonban чет adja meg a szólásjogot. Az «líeQ2éken óriási zaj tör ki. Rassay a padot verve: — Az elnök védje a házszabályokat és ne sértse. Amikor az elnök Gál Jenőnek sem adja meg a .«őt, az ellenzéken ujabb vihar lámád. — Tes«ék kitiltani bennünket az ülésteremből! ^ kiáltják. Zsitvay elnök védeni akarja álláspontját, e nagy zaj azonban megszakítja ¡tz&vait. Hiába csenget állandóan, a zaj erősödik. Rendreatasitások röpköd- j Dek és ilyen közbeszólások: — Nem tartja be a házszabályokatI Mért nem tiltanak kJ innen bennünket! Mi sem fogluk betartani a házszabályokat! Az elnök további szavaira Rassay azt kiáltja kőibe: Közjogi abszurditás! A többség ezután szokás szerint fe'áll és megszavazza az indítványt. Rassay Károly kijelenti, hogy itt tulajdonképpen a szólásszabadság kor'átozásáról van szó. Ezek után erkölcsi lehetetlenséggé vált, hogy részt vegyünk ebben a vitában. óriási zaj van a Ház minden oldalán. Bud pénzügyminiszter védeni akarja az előterjesztést, a zajban elvesznek szavai._ Amikor az elnök enuneiálja, hogy megkezdik á költsége etés tárgyalását, Rassay Károly vezetésével felállenak az ellenzék tagjai és kivonulnak a teremből. Követik őket Friedrich, Beck Lajos és Gaál Gaszton pártja. Propper Sándor visszakiált az egységes párt felé: — Most hódothatnak magányos örömüknek! Temesváry Imre előadó ezután tizennyolc képviselő előtt ismertette a költségvetést Az első felszólaló Ernszt Sándor volt, aki sajnálná, hogyha az ellenzék teljes passzivitásba menne. Negyednégy után folytatták az ülést. Kray István báró, Ssepessy Géza és Uzetíy Béla szólaltak fel a kihalt ülésteremben. Az interpellációk során Farkas István a szegedi földmnnkáskongresszussal kapcsolatban meginterpellálta a belügyminisztert és azt sérelmezte, hogy 1928 március 15. a rendorst-rt az ott megjelent földmunkásokat zo'.taítu, majd amikór lakhelyükre hazamentek, a főszolgabíró beidézte okét és azóta vexálásoknak vannak kitéve. Kérte a belügyminisztert, hogy ezeknek az állapotoknak vessen véget. A belügyminiszter azzal válaszolt, hogy a kongresszus napján Szegeden vásár volt, ilyenkor mindig razziát szoktak tartani. Gál Jenő a rendőrségi áthelyezésekről interpellált. Az ülés este nyolc órakor végződött. A Háí legközelebbi ülése hétfőn lesz. Ura Iftfearfeantarfás ftavi 50 fülér El»9 szegcdi óra |6karbanlarló vállalat Mlkszálh KAImán ucca ©. SZÜIU. D23 878 N"i с» férfi LlCHTfíANN és EAILV тю gvprnieli- ез тип . с г a rv bh к-vilelben »«— • - 4,Szcei>d, Széchenvi I "r! I .Városi bérház Legújabb bécsi szalma modell iágok megérkeztei. Keleook már nyolc pengőtől nagy vélészíékban kaphatók, ьп Goldgruber Irén Somogv« acca 23 elengye [fUT '9 férfi« és nyer« [•fehérn@miiek készen és rendelésre is. Bgy- és asztalnemiíek, paplanok nagy választékban. Liliom, Schroll sif« f©n®k és vásznak legolcsóbb árakon. 3ab! dolgok, kocsífakarók síit. Pofiák Testvéreknél Csekonics és Feketesas u. sarok. 823 Nagyhatalmak vélemény-eltérésben Irta: Móra Ferenc. A dolog egészen ugy kezdődött, mint a világháború. Már annyiban, hogy a világháborút se akarta senki, csak ugy lett magától, miut a fürészporból a bolha. A belterjes töktermelésre se gondolt egyikünk se, ahogy szürenkeztünk a borbélynál és vártuk, hogy a mester munkába vegyen bennünket. Városon ezt nehéz kivárni és ezért van a városokban életbeléptetva a juliánns és a gregoriánus kalendárium mellett a borbély-időszámítás is. Falun ilyesmiről szó sincs, zugolódással az officinában senki sem foglalkozik. A vasárnap délelőtt arra való, hogy a jő Isten osztozzon rajta a borbéllyal. Ugyan az elsőbbség a borbélyé s a jó Istennek csak az jár, amit ö meghagy, de ez épen istenfélelemből történik. Mert a borbély senkinek sc veti szemére, ha egy kicsit fölverte is a gaz a leikőt a uiultvasárnapi prédikáció óta, de az már uagy tiszteletlenség volua, ha az Isten háziba bevinné az ember a/ egyhetes szakálát. Mindjárt ugy érezné, mintha őrá néznci az arauysugaras Istenszem a háromszögből. — Hát te, te s/őruiők, ember vagy-e te, vagy kecske? Aztán meg nem ís olyan utolsó hely az a borbélymühely, hogy olt ésszel élő ember elunhatná magát. Jönnek-mennek a népek, hozzák-viszik a liircket, okosodhat azokból, akinek feje van hozá. Ha énrajtam állna, addig ösztökélném Chamberlaint, mig csak ide nem járna borotválkozni. Először is, ha a mesterre bízná magát a jeles ánglius, mindjárt megtudná, hány a nyolc. Nem csak a borotva hányná a szikrát, hanem az ő szeme is 6 rögtön nekünk ígérné hitét-lelkét, csak még egyszer elszabadulhasson innen! Másodszor itt megtanulhatná, hogy kell peres felek közt igazságot tenni, még nagyon fogas kérdésben is, mikor a nagyhatalmak már majdnem ölre mennek. Az egyik nagyhatalom András sógor nevezetű, hosszú, sovány égimeszelő, afféle szegény kertész-ember az ötödik dűlőből, ahol a krumpliban és répában tartózkodó kalóriákkal "szokás megtölteni az oldalközt. A másik nagyhatalom Mihály sógor, hatökrös gazda az első dűlőből, alacsony, kisded barna ember, duda-termetü s az van a képére irva, hogy szalonnával szokott mosakodni és kolbásszal törülközni. A kis duda-ember mégis óvást jelent be a húsevő világnézet ellen. — Szalonna? — legyint a kövér tömzsi- kezével. Azt én a kezembe se veszem, hacsak csizma-zsírozásra nem. Hanem a zöldpaprika, az igen. Tizet is megeszek belőle früstökre. — A szálonna adja erőt, — bizonykodik a sovány ember. — A zöldpaprika pieg tisztítja az észt, — erősíti az első dűlő. A gőze! — A gőze? — mereszti szemét a másik. — Csakis! A gyomorban megpárolódik és fölszáll a fejbe. — Már akiébe! — mosolyog az ötödik dülő. — Nem megyünk észért az ötödik dűlőbe! — szisszen föl az első dülő. A tükörből nézem a két nagyhatalmat,, miut érdektelen semleges, akinek nincs gyarmata se ag első dűlőben, se az ötödikben. A mester azonban szükségesnek látja közbelépni, mint döntőbíróság, Rám való tekintettel a müveit diplomácia nyelven beszél. Én ugyan jobban szeretném, ha való« ban rámtekintene és nem pemecselné a szappanhabot a számba, de azért ez se csorbítja a müél« vezetemet. Ugy gyönyörködöm a borbély dialek-i tikájában, mintha a Népszövetségben keverné a habot. — Én megmondom kegyeteknek, miben rejiilj az elégtétel! Helyezzenek kegyetek.éccakára az ablakban egy kiló húsos szalonnát, meg egy kiló zöldpaprikát. Ugyebár belátják, hogy az emberiség azt fógja ellopni, amelyik több élvezeti eszmét eszközöl. Eunől bölcsebb döntést a világ legkitűnőbb jogtudósai sem eszközölhetnek, A nagyhatalmak elismerik, hogy a mesternek jól fog az esze. ÉH már azt is tudom, hogy jobban fog, miut a borotvája. örülök, mikor átengedhetem a széket az első dűlőnek. Lefizetem a vértanu-dijat és Istentennek ajánlom a társaságot. De az ajtóból visszakerget a hirtelen zápor. Leülök a lócára, András sógor mellé és leakasztom a szegről a tarka tábláju irodalmat. Kívülről kalendáriumnak látszik, de belülről mag-árjegyzek, annak is épen húsz esztendős. Ahogy kinyitom, akkora tököt mutat az ábra, hogy ha rágurulua az árnyékában legelésző disznócskára, rögtön kolbásszá nyomná az ártatlant. András sógor nem is állhatja meg szó nélkül. — Ez is az ánti-világban lehetett még, mikor, ekkora tökök termettek! — ereszkedik le hozzám,