Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-12 / 35. szám

1928 február 12. DÉLMAGVAROKSZAG mvm Egyltánapi fogiiázra Ítéltek egy reformátys lelkészt (A Délmagyarórszág munkatársától.') X szegedi törvényszék Vild-tanácsa szombaton tárgyalta Pinkóczy Gusztáv volt orosházi református lelkész felhatalmazásra üldözendő ráfalinazási pőrét, amelyet Horváth Kálmán arosházi református hitoktató indított ellene. K szegedi törvényszék ebben az ügyben egyszer már tartott tárgyalást, amikoris Pinkórzvt bűnösnek mondotta ki és egyhónapi fogházra itélte. Az elitélt református lelkész fck-bbezést jelentett be az itelet ellen és igy került ügye a tábla elé. A tábla a törvényszék ítéletét megsemmisítette és uj főtárgya'ást rendelt él, utasítva a törvényszéket arra, hogy a vádlott által kért bizonyítást folytassa le. Az újbóli főtárgyaláson először a vádat ismirtették. A vád szerint Pinkóczy Gusztáv 1021 februárjában levelet irt Budapestre Ufváry Mihály címére, amelyben a többek kötött a következőket állította Horváth Kálmán református hitoktatóról: »Horváth Kálmán kommunista mintára áttzervezte az egyháztanácsot. Mint hitoktató nem tett eleget kötelezettségeinek és egy tel1 jes féléven át egyetlen órát sem tarlóit. Az állami fával nem számolt cl és annak árát saját céljaira fordította.« A vád szerint Pinkóczy ismeretlen okból azon fáradozott, hogy az orosházi állami iskolánál alkalmazott Horváth Kálmánt B. listára helyezze. Pinkóczy Gusztáv kihallgatása alkalmával tagadta bűnösségét és kijelentette, hogy állításainak valódiságát, bizonyítani kívánja. A bíróság ezután kihallgatta Harsányi Kálmán íőesperest, Domonkos István csongrádi járásbirósági elnököt, Pál Ernő volt református főgondnokot, Alexa Júlia igazgatót és azonkívül kilenc orosházi tanítót, akik megcáfolták a vádlott állításait. A bíróság a terhelő tanúvallomások alapján Pinkóczy Gusztávot felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért egyhónapi fogházra itélte. A törvényszék ítéletének indokolásában kimondotta, hogy a vádlottnak a valódiság bizonyítása nem sikerült és ezért őt bűnösnek kellett kimondani. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbc.zést jelentett be. A Rinlíi]is2sml2*l$2s!er elremdLelte s*. slilusialaLii. egyetemi tervelnek &t<iolgo:z&$&i ? Kéímllllárd korona többletkiadás a felesleges vasbeton alapokra , (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarországnak azok a cikkei, amelyek a7. egyetemi építkezések stilustalansága ellen Emeltek városszépészeti szempontból kifogást, nem maradlak az illetékes fórumok előtt sem hatástalanok, attól eltekintve, hogy a város közönsége körében a lehető legáltalánosabb helyesléssel találkoztak. Valószínű, hogy a tikkek és a cikkek hatására megnyilatkozó közvélemény felébresztette az illetékesekben R korrigálási hajlandóságot, aminek viszont minden bizonnyal lesz valami kézzel fogható következménye is. Sajnos, a már tető alá hozott egyetemi épületek külső képét nem lebet megváltoztatni, az építkezések sorrendje azonban nyújt mégis némi javítási, szépitési lehetőséget. \ két leginkább szem előtt lévő épület, a belgyógyászati és a bőrgyógyászai* klinika, van magához való esze, ezért érdemes volt kirázatni magam Asotthalmára. — Mit gondol, Rókus, van-c egy kis nóta ebben a borocskában? ' i. — Aruönuyit csak kívánni tetszik. — No mondjon valami szivhez szólót. Rókus köszörült egyet a torkán és rákezdte: — E donna mobile — ... Ilát iól mondták én nekem. Ilyent csakugyan nem hallottam még. Álló órahosszáig dalihózott Rókus, de csupa olasz operát, ahogy másfél esztendő alatt eltanulta az olasz hadifogságban. Érteni ugyan egy szót se értett belőle, a palermói dialektusának is volt egy kis szegedi zamata, de azért szép volt az igy is. — Hát valami szép magyar nótát? Rókus megcsóválta a fejét: —. Azt nem tudok hallja,, mert arra nem tanított senki. Hiszen valamikor nem is kellett arra tanitani a magyar embert. Ugy volt az, hogy az elemi iskolás olvasókönyv mondja: >Hogy terem a magyar nóta? Rózsafán nü, mint a rózsa«. Dc most már nem ugy van, a mi tanyáinkon sehogy sem t^rem a magyar nóta. Hátha megpróbálnánk kivinni közzéjük? Most ugy is az a jelszó, hogy kulturát a tanyákra' Petiig a dal is kultúra. S azt hiszem, ha kiültetnénk a homokra, nagyon könnyen megfogna benne. Hogy hogyan kellene megcsinálni, ki csinálja meg, mikép kezdjen hozzá, azt én nem tudom. Én csak fölvetem az eszmét, talán akad valaki a. dalosok .Vagy sokadalmában, aki .elkapja,- amelynek helyét közvetlenül a Tisza partján jelölték ki a folyóra néző homlokzattal, még nem épült fel, építésük csak az alapozásig haladt előre, bár tervrajzaik már készen várják a város hatóságától az építési engedélyt. Ennek a két klinikának majdnem döntő szerepe lesz esztétikai szempontból, mert homlokzatukkal hozzájárulnak a Tiszapart építészeti karrakterének kialakulásához. Az eredeti rajzok természetesen ugyanazt a kifejezéstelen kaszámyastilust tükrözik vissza, mint amely a többi, már tető alá hozott egyetemi épület homlokzatán megnyilatkozik. Ha változtatás nélkül kerülnének kivitelre, örök Időkre elcsúfítanák és lerontanák az Alsóíiszaparí hatását. Illetékes helyen ugy értesülünk most, hogy a szükséges lépések a Déimagyarország cikkének hatására már is megtörténtek a tervek megtelelő átdolgozása érdekében. A tervek egyik másolati példánya jelenleg a városi mérnöki hivatalban fekszik, hogy a mérnöki hivatal megtehesse javaslatát az építkezési engedély kiadására, vagy megtagadására. Értesülésünk szerint a mérnöki hivatal nem fog konkrét javaslatot lenni a tanácsnak, hanem azt kéri, hogy a tanács terjessze fel döntés előtt a terveket a kultuszminiszterhez, mutasson rá azokra a káros következményekre, amelyek a tervek változtatásnélküli megvalósításának lennének a következményei és kérje a rajzok megfelelő átdolgoztatását. A városházán meg vannak győződve arról, hogy a kultuszminiszter feltétlenül honorálja a város hatóságának ilyen értelmű kívánságát és a terveket haladéktalanul átdolgoztatja, mert azokat maga sem tartja esztétikai szempontból megfelelőknek. Sőt hallottuk azt is hogy a város ilyen értelmű kívánságának Korb Flóris, a klinikák tervezője örülne a legjobban, mert az irodáfában készült tervekkel ő maga sincs megelégedve. Ezek a tervek ugyanis gyors ütemben, állandó sürgetések között készültek, igy idő sem igen volt alaposabb, esztétikusabb kidolgozásukra. Arról is hallottunk, hogy, - • N* > - • triple-sec, chsrry-brandv, marasquino 32 a kultuszminiszter, meg sem várva a tanács hivatalos felterjesztését, saját elhatározásából intézkedett, hogy a kifogásolt tervekel dolgozzák át és a homlokzatok már az átdolgozott tervek alapján épüljenek fel a kész alapokra. Az egyetemi építkezések körül különben nem a stilustalanság az egyetlen hiba. Történtek más, talán még súlyosabb hibák is, aminek az oka abban van. hogy a tervek, a számit ások Budapesten, a minisztériumok és az építési irodák aszlalai mellett készültek a helyi viszonyok alapos ismerete nélkül. A laikusoknak is feltűnt, hogy két klinikát igen költséges vasbeton alapra építettek a vállalkozók, a közvetlen szomszédságukban lévő egyetemi épületek alá pedi? nem tettek semmit. Az egyetemi építkezések ellenőrzésével megbízott államépitészeti hivatal erre vonatkozólag azt a magyarázatot adta, hogy a talajviszonyok egyik helyen feltétlenül megkívánták a vasbeton,, alapozást, inig máshelyen azt feleslegessé tették. Szegedi szakértőkkel is beszéltünk erről a kérdésről, akik a leghatározottabb formában kijelentették, hogy vasbeton alapozásra sehol, egyetlen esetben sem volt szükség és ahol al< kalmazták, ott telfesen felesleges munkát vegeztek és feleslegesen növelték meg vele az építkezés költségét. Egy-egy klinika vasbeton alapjának elkészítése körülbelül egymilliárd koronába került* a vasbeton alap mellőzésével tehát mintegy kétmilliárd koronát takaríthattak volna meg. A vasbeton alapozás igen érzékenyen károsig tolla meg a vállalkozókat is, akik ismerve a szegedi talajviszonyokat, nagyon jól tudták ajánlatuk elkészítésekor, hogy vasbeton alap nem szükséges, mert a szegedi talaj nagyszerűen elbírja azt a megterhelést, amelyet a:, kétemeletes klinikai épületek jelentenek, hiszen Szegeden négyemeletes házak is épültek vasbeton alapozás nélkül.. A vállalkozók éppen ezért a vasheton alapozásra igen mini-| mális, szinte csak odavetett egységárakat adtak. mert feltétlenül bíztak abban, hogy —• amikor a munka kivitelére kerül a sor — a tételek közül törlik a vasbetont. Ugy látszik azonban, hogy az illetékesek csak a harmadik épületnél jöttek rá arra az igazságra, hogy a szegedi iaitaj feleslegessé teszi á vasbeton alapozást, mert két klinika vasbeton alapon épült fel és csak a harmadik épület vállalati feltételei közül törölték ezt a tételt. Azok a vállalkozók tehát, akik a vasbetonra csak hozzávetőleges egységárakkal kalkulállak, alaposan ráfizethettek erre a felesleges tételre. Mint a .szakértők mondották, ezen az egy tételen körülbelül kétmilliárd koronát takaríthatott volna meg az állam. Ha ezt a tekintélyes összeget az egyetemi épületek szépítésére fordították volna, akkor ma senki sem találhatna kifogást esztétikai szempontból sem, mert három-négyszázmillió korona költségtöbblettel minden klinika művészi homlokzatot kaphatott volna. vérszegényeknek él Mabbadozókcak a legjobb Kaoható 11PSCH1TZ .Megváltó* -y<5gyszertárfc,in Szeded, Kelemen ucca 11 »zám. FSposta mellett. 28 LegSeíb óráfe/ékszerek] részletre * Győri Bélánál £££ j NatgyotliLallöR íftl Azonnal hallanak a legújabb rendszerű villamos hallókészülékké! Bemutatása Szegeden február 17., 18., 19-én , a Royal-aszállóban. — Próba dliíalaa.