Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-11 / 34. szám

1928 február lf. DÉLMAGYARORSZÁG 5 l smmvm Dr. Serédy Jus^IIuMd, hercegprímás dladalutfa ma és vasárnap a Belvárosi Moziban Izgalmas történet arról, hogyan tünt el titokzatos körülmények között a vizsgálóbíró lakásából a fürdőkád és hogyan került meg egy óra leforgása alatt (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtökön délben Zombory János vizsgálóbíró Feketesas-ucea 2. szám alatti lakásából titokzatos kezek elvitték az uj fürdőkádat. A kora délelőtti érákban tőrtént, amikor a vizsgálóbíró eltávozott hivatalába, hogy két inasgyerek jelent meg a lakásban. ->- A fürdőkádért jöttünk, — mondották a szobaleánynak. A szobaleány elcsodálkozott egy pillanatig, mivel tudta, hogy a fürdőkád uj, semmi baja nincs. Az inasgyerekek azonban nem sokat törődtek a szobaleány morfondirozásával, hanem felkapták a fürdőkádat és magukkal vitték. Amint mondták, újból fogják festeni. A vizsgálóbíró, aki történetesen szalmaözvegy, csak két óra után tért haza lakásába. A szobaleány hűségesen beszámolt 0 délelőtt eseményeiről, majd megemlítette, hogy 8 fürdőkádat kár volt még befestetnl, mivel még teljesen uj. A vizsgálóbíró a szobaleány beszédére felfigyelve, ingerülten kérdezte: — Miféle fürdőkádról beszél maga? — Hát amit ma elvittek festeni! A nagyságos ¡nr parancsolta. A vizsgálóbíró sehogy sem értette a talányt, majd részletesen kivallatta a szobaleányt, ahogy egy vizsgálóbíróhoz illik. — Itt lopás, fondorlatos betörés történt, — állapította meg a vizsgálóbíró, majd azonnal a rendőrségre sietett, hogy bejelentse fürdőkádjának titokzatos eltűnését. A rendőrségen természetesen nagy reverenciával fogadták a vizsgálóbírót. — Tessék jegyzőkönyvbe mondani a panaszt, — szólt tisztelettel az ügyeletes rendőrtiszt. — Nem jegyzőkönyv kell ide, — jelentette ki n vizsgálóbíró. — Egy érán belül meg kell lenni a fürdőkádnak. E pillanattól kezdve a vizsgálóbíró maga vette kezébe a nyomozást. Egy órán belül 21 telefonszámot hívott fel. Érintkezésbe lépett a zálogházakkal, az ismertebb zsibárusokkal, majd sorba jöttek a bádogosok és a festők is. Ezalatt a detektívek sorba járták mindazokat a festőket, akiknek nem volt telefonszámuk. A telefonkérdezősködések azonban лещ vezettek sikerre. A fürdőkád nyomtalanul elveszett. A kitűzött egy óra már veszedelmesen küszöbön volt, amikor az utolsó pillanatban lélekszakadva rohant be egy detektív és jelentette: — A fürdőkád megkerült! Egyik ismert szegedi festőnél találta meg, aki már munkába is vette és már be is festette az alsó részét. A festőiparos később fel is fedte a fürdőkád titokzatos eltűnésének okát. Két kis inasgyerekét csütörtökön elküldte a Feketesas-ucca 22. szám alatti házba, hogy onnan hozzák el a fürdőkádat. Egy régi ismerőse kívánta a fürdőkád befestését. Az inasgyerekek azonban a 22. számú ház helyett a 2. számú házba mentek fel. Közben elfelejtették a nevet és csak annyit tudtak, hogy az emeletről kell elhozni a fürdőkádat. Nem sokat töprengtek, hanem beállítottak az ismeretlen lakásba és kérték a fürdőkádat. A vizsgálóbíró a fürdőkád megtalálása után másnap boldogan mesélte el a fürdőkád feltalálása érdekében végzett nyomozó munkáját, amely mindenhol osztatlan tetszést aratott. Béfce as iparosok békéltető bizottságában Tovább folytatfák a tárgyalásokat — Elöljáróság1 ülés viQar nélkül (A Délmagyarország munkatársától) Az ipartestület pénteki előljárósági ülését megelőzőleg az úgynevezett békéltető bizottság tartott ülést, amelyen ezúttal a megértés és a béke hangulata kerekedett felül. A felszólalók szavaiból egyre határozottabban csendült ki az a meggyőződés, hogy az iparosérdekek istápolása, az iparosegység megteremtése mindennél fontosabb feladat. Ugyanezt hangoztatta Kőrmendy elnök is. Az ülés azzal kezdődött, hogy Körmendy Mátyás bejelentette Klein Ottó és Balog Péter lemondását a békéltető bizottsági tisztségükről, mert nem tudtak eredményt elérni. Kertész József ugyancsak rendelkezésére bocsátja megbízatását, mert őt tisztán jóhiszeműség vezette. Balog Péter ezután ismét arról beszélt, hogy a régi mód nem volt jó, mert a szakosztályok jelölése alapján nem lehet megválasztani az előljárósági tagokat. Berg János helyesen mutatott rá arra, hogy lehetetlen oda állni a szakosztályok elé és azt mondani, hogy ezt. meg ezt .válasszátok meg. Csakis a rési alapon lehet a választásokat megejteni. Jelöljenek a szakosztályok, a jelölést fogadja el az elöljáróság és a jelölteket válassza meg a közgyűlés. Ha nem igy lesz; nem lesz béke. Nem lehet ugy dolgozni a szakosztályban, ha olyan tagok ülnek az elöljáróságban, akik nem is tagjai a szakosztályoknak. Ha pedig e régi választási módszert nem akarják fentartani, akkor azt javasolja, hogy az alapszabályokat olyan értelemben módosítsák, hogy a szakosztályok jelölhessenek, a szakosztályi elnökök pedig alapszabályszerüleg vehessenek részt az ülésen. Körmendy osztja Berg felfogását és azt mondja, hogy keresni kell a megegyezést az iparosság érdekében. Azt lehetetlennek tartja, hogy a szakosztályok irányítsák az elnökséget. Berg János a szakosztályok működését nagyon is fontosnak tartja, uralkodni azonban egyik sem akar. Gombos István Körmendyvel szemben megállapítja, hogy a szakosztályok végzik az iparosság gazdaság ügyeit, az elöljáróság pedig csak adminisztrál. Az igazi ipari élet a szakosztályokon fejlődik ki. Az elöljáróság tagjait a szakosztályoknak kell jelölni. Kis Géza abszurdumnak látja a mai helyzetet. Vannak előljárósági tagok, akiket a szakosztály kidobott, vannak olyan előljárósági tagok, akiknek meg nincsen szavazati joguk. A szakosztályok maga az ipartestület, a szakosztályok tudják a testületben az iparosérdekeket képviselni óva inti a bizottságot, hogy ne csináljanak hatalmi kérdést, hanem egyezzenek meg. Körmendy Mátyás elismeri a régi helyiet he» lyességét. Kívánatosnak tartja a megegyezést és azt mondja, hogy minden személyi kérdés félre« tolásával keressék a békét. Felteszi a kérdést,1 hogy tárgya Ijanak-e tovább a béke érdekében. Deutseh Mór javasolja, hogy tárgyaljanak te* vább, mert ő biztosra veszi a megegyezést. A bizottság ezután egyhangúlag elfogadta M indítványt, tehát az iparosbéke érdekében a további tárgyalásokat a jövő héten folytatjók. Ilyen hangulatgan kezdődött meg azután az elől« járósági ülés. Kiosztották a segédleveleket, Balog Péter intézett beszédet a felszabadult tanoncokhoz. Körmendy Mátyás elparentálta ezután Hajagos Imrét, a veszprémi ipartestűlet elhunyt elnökét. Majd bejelentették, hogy a Bohn-féle házat ajánlják az iparosságnak megvételre. A házbizott» ság megnézi a felajánlott objektumot. Tudomásul vette az elöljáróság, hogv a Szegedi Bútorgyár Rt. detailra nem dolgozik. Czeglédi La. jos azt mondja, hogy a börtönben még mindig dolgoznak detailra és ezért a börtönnel szembea is felterjesztéssel élnek a kereskedelemügyi mi»» misztériumhoz, mert a börtön detailüzlete sulyo» san sérti az iparosság érdekeit. A kontárellenőri állás belöliése körül már-már vihar keletkezeit azután, hogy az elöljáróság — tudomásul vette az állás betöltését. Vitéz Csányl tiltakozott a kinevezés ellen, ugy« szintén és természetesen Cselik János is. Deutseh Mór megintcrpellálta az elnököt, hogy amikor egy 7000 pengős ipari munka van a városban, akkor lalán inkább a rossz sorban tengődő és adózó iparosoknak adják ki és ne a börtönnek. Az ipartestület menjen el a miniszterig, hogy a jövőben ilyen anomália ne forduljon elő. Golity István indítványára az elöljáróság dr. Gyuris Istvánt, a titkári teendők ellátásával megbízott jegyzőt egyhangúlag ideiglenes titkárnak választotta meg azzal, hogy három év uralva a közgyűlés véglegesiti majd. Az elöljáróság ezután dr. Gyuris Istvánt megéljenezte. Czeglédy Lajos ezután azt indítványozta, hogv miután az iparos nagygyűlés a betegsegélyző ügyekkel nem foglalkozott, a munkásbiztosi tó pedig a balesetbiztosítási dijakat felemelte, 14 na. pon belül hívjon össze gyűlést az elöljáróság, kimondottan a munkásbjzlositó sérelmek tárgyában. Az elöljáróság az indítványt egyhangúan el» fogadta. Zajos il'takozást váltott ki a meniöplakát ügye. Ezeket a plakátokat most minden műhelyben ki kell akasztani. Különböző indítványok hangzottak el az üggyel kapcsolatban. Az iparosok nagyon nehezményezik, hogy hiába a drága plakát, ugy sem tudja a személyzet a mentést megtanulni. Gombos István: Szép plakát ez. Az van rajti, hogy ha valakit napszúrás ér, ugyanazt az eljárást kell alkalmazni, mint a tetszhalálnál, arról azonban egy sző sínes, hogy a tetsztie!«luál vajfon mit Is kell csinálni! Kist Géza sérelmezi, hogy a sok leventézéssel egészen elvonják a tanoncokat igazi céljuktól. Javasolja, hogy az ipartestület a levente-kérdésbsn a törvény keretén belül valamilyen megoldást találjon. GólHy Lajos elpanaszolta, hogy leventekőtsles tanoncát, mert 10 percet fcésetl. be akarják csukái. Az indítványok letárgyalása után Körmendy Mátyás meleg szavak kíséretében üdvözölte az nj titkárt, dr. Gyuris Istvánt, aki meghatottan fo. gadta és köszönte meg az elöljáróság kitüntetését. Több apróbb ügy elintézése ulán véget ért a legbékésebb ipartestületi ülés. B E LVAROSIMO 2SI Február 11, 12-én, szombaton és vasirnap Csals IS éven /•e/UlfeJcnek ! I Ha én szeretlek jól vigyázz S froípcr Mérimée novellája 12 felvonásban Fősrcreplők: Carmen — — — — — Dolóres Del Rlő KseamUlő — — — — Vidor Me. Lnnglean Don Jó»e — - — — — Doil Alvűraáú Ezt megelőzi: MltadÓ. Előadások kezde e 5, 7, 9 ónkor, vasárnap 3, 5, 7 és У önkor. RORZO MOZI Február 11., 12 én, szombaton és vasárnap A felb-ér ördöcjöR Dráma a sivatagban 8 felvonásban. Főszereplő: Richárd Barfhelmes. — Ezt megelőzi: FIHLOESI url Vigiáték 6 íe vonásban. Főszereplő: Chester Koklln. Előadások kezdeíe tél 5. fii 7 és fél 9, vasár- és ünnepnap fél 3, fél 5, f<bl 7 te fél 9 irakor kezdődnek. SXIBCHENYI MOZI Te,e,on 1Я—33. Február 12 én, vasárnap II wadoii Isirálfa* Vadnyugati történet 7 felvonásban. Főszereplő: Jactc Holt. Azonkívül: Л párisi fruslca Vígjáték 8 felvonásban. Főszereplőt Norma S&earer. Előadások kezdete: 2, 4, ü, 8 őrskor.