Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-11 / 34. szám
SZEGED: szerbetzlOség: DeAk Ferenc ucca Telefon: 13-33.^Kladöhlvatal, Kölcsönkönyvtár ós Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 30ö. ^ Nyomda: Löw Lipót ucca 19* Telefon: 16—34.« »«»«» Szombat, 1928 február 11 S О 0 IV. ÉVFOLYAM 34. SZAM MAKÓ: Szerkesztőség ós kiadóhivatal z Url ucca 6. Telefon: 151. szém.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kladóhlvntal: Andróssy ucca 25. Telefon: 49. szám. «» « » « » « » « » Elófizetósl óra havonta 3-20, vidéken és a lűvArotban 3-00, klllKHd&n 0-40 pengó. Egyes szóm ló, vasár- és Ünnepnap 24 fillér 0 A máltai lovagok Ez a hangzatos cim nem azt a romantikus szomorú játékot jelenti, amelyet Schiller irt és amely töredék maradt. Itt most a hazai és mai máltai lovagokról van szó, akik a budapesti máltai követség palotájában legutóbb gyűlést tartottak. Ezen a gyűlésen, amelyen egy fenséges ur és több gróf, köztűk a volt monarkia szerencsétlen kezű külügyminisztere, a katasztrofális gróf Berchtold Lipót is résztvett, kimondotta, hogy a máltai lovagrend magyar lovagjai elszakadnak az osztrák-cseh nagyperjelségtől és megalakítják a szuverén katonai máltai lovagrend magyar tagozatát. Szép dolog ez és bátor 'dolog ez a mai demokrata világban, amelyhez mi közönséges halandók, egyszerű dolgozó és adózó polgárok alig tudunk hirtelen hozzászólani. Mi eddig nem is tudtuk, hogy a magyar máltaiak egy követ fújtak eddig az osztrákcseh máltaiakkal, vagy, hogy világosabban fejezzük ki magunkat, hogy a mi máltai lovagjaink nemzetközi, magyarul mondva internacionális közösségben és kapcsolatban voltak ezekkel az előkelő idegen lovagokkal. Őszintén szólva, az egész máltai lovagrendet inkább valahogy a középkor zivataros századaiba képzeltük, amikor lovagvárali és rablólovagvárak emelkedtek a hegyek ormain és a lovagok harcba bocsátkoztak a rablólovagokkal, mialatt a siralom völgyében a pór művelte a földet, már mint a más földjét és fizette a dézsmát egyháziaknak és világiaknak. Szó sincs róla, zordon, de ragyogó volt ez a lovagkor, mint ahogy Petőfi Sándor énekelte, egy kis fekete halál és inkvizíció néha megtizedelte az úgynevezett lakosságot, de mégis csak gyönyörű lehetett az, amikor a máltai lovagok még sárkányokkal is hadakoztak. Ma már nem igen akadnak ilyen sárkányok, a modern technika vívmányai meglehetősen kipusztították őket a valóságból, leginkább csak a mesékben és legendákban élnek még, hiszen a fiumei cápa is eltűnik lassankint a köztudatból, amely lovagok és sárkányok helyett egyre jobban foglalkozik azokkal a repülő hősökkel, akik a levegőből élnek. Hiába, szél ellen nem lehet replikázni és éppen ezért szép és bátor gesztus a máltai lovagok magyarországi ébredése, akik ime szintén hazafias alapra helyezkednek, akár az egyszerű mindennapi tanárok, orvosok, ügyvédek, iparosok és egyéb lateinerek és adófizetők. Bár néhány előkelő máltai magyar egyelőre még várakozó álláspontra helyezkedett 1 Az átmeneti alakulat a középkorból az újkorba tehát megtörtént a szuverén katonai máltai lovagrend magyar tagozatának fölállítása révén, de egyelőre az a bökkenő, hogy nincsen pénz, pénz és pénz az önálló magyar perjelség fölállítására. Eddig bizony csak egy perjellel találkoztunk a magyar történelem századaiban, aki lovag is volt egyúttal, ez ama bizonyos auránai perjel volt, Palizsnay Jánosnak hivták a tizennegyedik század derekán, a boldogtalan Czakó Zsigmond János lovag cimü históriai szomorujátékában megörökítette. Ez a János lovag johannita volt, 'de azért máltai lovagnak lenni szintén nem latolsó dolog lehet, legalább az avatási szertartásaik olyan pompásak és fényesek, hogy azokból egészen biztosan kikerülne egy sereg B. listás lisztviselő esztendei létminimuma. De hát azért van demokrácia, hogy a máltai lovagok jogai és szabadságai is tiszteletben tartassanak,, mint ahogy a sajtó szabadságát és a gyülekezési jogot is respektálják. Bendkivül megkapó és megható volt ennek a máltai gyűlésnek az az epizódja, amikor a szónok, a meggyőződés egész hevével kijelentette, hogy ő méltányolja a középosztály és egyéb alsóbb osztályok mai nehéz helyzetét és éppen ezért nem lehet azt kívánni, hogy ez a középosztály és ezek az alsóbb osztályok anyagilag támogassák őket és pénzt adjanak erre a hazafias mozgalomra. Ez valóban nagyon lovagias fölfogás, igy egy valódi máltai beszél, aki tudja, hogy mennyire megnehezült az idők viharos járása fölöttünk, aki c napról-napra olyan sárkányokkal vagyunk kénytelenek megküzdeni, amelyeket a Sötét középkor még nem ismert, amelyek csak a mai trianoni valorizációs konszolidáció kr.iturfölényes neonacionalista világában teremnek gombamódra. Шй pénziíflyiiiiniszter iiosszaiili szabadságra meg? és nem tér Ifibbet vissza a minisztériumba ? Elferiedt hírek szerint Kállay Tibor lenne az utódja (Budapesti ' tudósítónk telefonjelentése.) A kormány ma minisztertanácsot tartott. Politikai körökben elterjedt hírek szerint a minisztertanácson Bud János pénzügyminiszter előterjesztette azt a kérelmét, hogy egészségének helyreállítása céljából hosszabb szabadságra van szüksége. Ugy tudják, hogy Bud János háromhavi szabadságra megy és arról beszélnek, hogy Bud János erről a szabadságáról már nem tér többé vissza a pénzügyminisztériumba. Utódjául Kállay Tibort emlegetik. A diákok nem alcarfák látogatni az egyetemet a numerus clausus »módosítása« miatt Néma sztrájk? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A numerus clausus »módosításáról« szóló törvényjavaslat. tárgyalásának megkezdésével egyidejűleg az ifjúsági egyesületek is akcióba léptek. Elhatározták, hogy a javaslat ellen néma sztrájkot rendeznek. A Turul és a MEFIiOSz vezetősége a vidéki egyetemi ifjúságot is felszólította ebben az akcióban való részvételre és a debreceni egyetemi hallgatók ma délután elhatározták, hogy a javaslat tár* gyarásának befejezéséig az egyetemet nem látogatják. A Turul ma este ülést tartott, azonban arról semmi sem szivárgott ki. Valószínű, hogy a szövetség megvárja az egyetemi ifjúság holnapi hangulatát és ahoz képest fog dönteni. Debrecenből jelentik: Dr. Ver zár Frigyes, a debreceni egyetem rektora a következő hirdetményt tette közzié: Miután az egyetemi tanácsnak tudomására jutott, hogy az egyetemi hallgatók nagyrésze tüntetésből tömegesen távolmarad az előadásokról és a tanulni kivánó társaikat is megakadályozzák az előadások hallgatásában, sőt az előadások megzavarása is előfordult már, az egyetemi tanács ha!ározalából felhívom karunk hallgatóit, hogy egyetem szabályzatát tartsák meg. Amennyiben felhívásomnak <. nem lenne eredménye, a rendzavarók megbüntetésén kivül a tanács c: egyetem azonnali bezárását rendeli el. Ujabb megdöbbentő adatok merültek fel a steglitzi diákdráma tárgyalásán „Ott feküdi bátyám és Stephan holtan" — Befelezték a 16 éves Hilda kihallgatásai Berlin, február 10. A steglitzi diákgyilkosság szörnyű bünpörének egyre izgalmasabb részletei kerülnek nyilvánosságra a berlini törvényszéken folyó tárgyalás folyamán. Minden érdeklődés Scheller Hildegard felé irányul, aki s;zéparcu leány, arcvonásai szabályosak, tekintete gyermekies, feketehajú és bubifrizurát visel. Igen különös szerepet játszanak Scheller Hildegard szülei. A véres dráma utáni Jiapon az apa, akinek fiát holtan hozták ki a steglitzi villából és akinek leánya olyan szörnye® bele volt keverve a rémes drámába, telefonon felhioott egy berlini lapot és 100 márka ellenében interjút ajánlott Jel, az után pedig beérte 50 márkával. A tegnap! tárgyalás végén nagy feltűnést keltett, amikor az elnök felolvasta Krantz Pálnak egy Hilde cimü erotikus költeményét, amely édes mámorról, vad gyönyörről szól és igy végződik: »Enyém vagy, enyém lett örökre enyém«. A ma délelőtti tárgyaláson folytatták Scheller Hildegard kihallgatását Vallomása további során azt mesélte el, hogyan hivta a steglitzi villába Stephan cukrászsegédet, hogyan ment át a szomszédba Ratíi Elinorért és hogyan rejtegette a villában Stephant, akit bátyja gyűlölt Az elnök felszólítja Scheller Hildegardot, hogy most már beszélje el a történteket összefüggően. — Mindenáron igyekeztem elterelni Günther. figyelmét Stephxmról, nehogy megtudja, hogy, a házban van. Arra számítottam, hogy Elinorral együtt ki fog lopózkodni a villából. — Egy őrizetlen pillanatban igy szóltam