Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-26 / 47. szám

W 192S*fet>rair 2ÖT' niiwa;'iwiujjff .'i'-^ii .-'••'-» -". '«'wn — i" '•"* •Hl ÜL, sv « ftmhirmA-SZIMAI TrvÁhAiC\ 108 Lady Hoaiartyn köjbelépAt Elvezette Mr Sritlingfet és. Reaburnt- a kertbe, hogy megmutassa nekik a dáhliiit — és megszabadítsa ríket LadV frenshamtől. — Szörnyű ez ar örökös szitkozódás, — mondta Riiifcum. — Az újságok az okai. Vorthcliffft ebbe. a hibába esik. Ha rajtam múlna, betiltanám a Daily Mail-t, csak a h agyarám meg Mi érteim« vau annak. hogy folyton a kormányt támadják és más vezetőket követelnek1 Ez olyan, mintha egy csavargótól azt: kivimiák. hogy váltson inget Nincs más csak az az egv. Ha más emberek ülnének a miniszteri székben, a szellem csak 9 régi maradna összes politikusaink másodrendű emberek, jő rugűgyvédek lennének, de niúcs bennük koncepció, vagy teremtő erő. -»• De közben megölik a fiainkat a fronton, — sóhajtott fel Mr. Btritling .— Ilyen a sors, nincs mit tenni elleni1 — Önnek bizonyára nincs fia a fronton' — Hála istennek, nőtlen vagyok, — felelt Beaburji. XVJ. £gy szeptemberi délután Mr. Britling és Mr Lavipenoe Carmine szhar6z|atva üldögélték a Dcwer-House. előtt, a napfényben. Néha beszélgettek, néha meg nagyokát hallgattak — Amikor elkezdődött. — mondta Mr. Britling, — nem hittem, hogy ez a háború olyan ieíi. minf a tobbí Azt gondoltam, hogy az ejnbeíifcég okosabb lett. és szebb idők hajnala var tank Azt képzeltem, hogy az emberiség megbotránkozása el fógja söpörni azokat az ostobst zászlókat, trónokat, rangokat, az egész középkori militarizmust, abban a percben, amint' támadást mer intézni az emberi boldogtág ellen. Biztosra vettem- hogy Amerika már a nagy Lafayette iránti kegyeletből is talpra fog állni, hogy Belgium letiprását. megbosszulja T> csalódtam Ugylátszik, Amerikának csak az a fontos, hogy jó pénzért roínel több hadianyagot szállíthasson nekünk. Az a reményem sem teljesült be. hogy a nemet nép a józan ész nevében szembeszáll majd megbomlott, agyú vezetőivel. Álom volt f/, egy kényelmes, jólétben élő ember álma. aki szerencsés m agánkór ülményei folytán nem ismerte az élet komiszságát. Amerre néz az eűifcer. mindenütt piszkos érdekéket lát. hazugságot, gyűlöletet, elnyomást, kihasználást, gyávaságot és meghunyászkodást. Nincsenek már jgaxi férfiak, nincs igazi nemes erübeT Ez a haboru épen olyan, mint a régi mészárlások. ahol zűrzavaros célokból csoportosuló hordák belegázoltak egymás elétébe. Eánek a háborúnak nincs semmi célja, nincs lelké és egyetlen konklúziója az; hogy az emberek ostobák és gonoszok Keserűen elhallgatott. Carmine kapitány leverte a szivarja hamuját az egyik virág«ssérépbe. — Háro&ezer évvel ezelőtt Kínában ugyanez volt, — mondta — Ugyanígy szenvedtek a/ emberek, ugyanolyan okokból, mint ma — Ss talán háromezer év múlva is igy lesz, «—- felelt Mr. Britling — Ugyanez a sivár tzomoruság. De nem . ucm lehet! Ma fáradt vágyók, nincs bennem ruganyosság. A kétségbeesés egyébként ellenkezik a természetemmel. Lehet, hogy hosszú még a Golgota, de az ut végén uj élet ragyog. A jóság cs az alkotás v*gya valamikor, késou, de végül mégis csak győzni fog. Bágyadtan rebegem ezt, mjnt valami elkopott imádságot. Hiszem ,. Britling lesujtóan. — az .jftgyik magas emberi' célok eszköz?., a másik csak a hiányzó erkölcsi energia t akarója.< XVIII. Három hét telt már el Teddy eltűnése óta, mire Hugh iá irt róla a levelében. A két; essexi zászlóalj olyan messze volt egymástól a flandriai fronton, hogy Hugh csak házul-' ról értesült Teddy sorsáról. — Nem is tudjátok elképzelni, — irta —y hogy milyen szúk itt az ember látóköre. Ha nem olvasnánk újságot, még azt sem tudnók,' hogy mi tőrtént két-három mértföldnyire tőlünk. Viszont többet látunk a sorok közt, hinni akarom Néha elfog a kétely, de nem t mint ti és egy kis fantáziával, meg a tapaszt»tudók beletörődni. De tenni sem tudok már .semmit az álmaim megvalósításáért Csinálják meg a fiatalok. Nékem elég volt, Carmine, én legszívesebben meghalnék, akár most is. ebben a pillanatban. . XVII. Rossz napok virradtak Mr. Direckre is. Cissie nem vesztette el a hitét a háború igazságos voltában. Még mindig azt vallotta, hogy Németország rárontott a gyanútlan Belgiumra és Franciaországra. Minden jóérzésű ember kötelessége az ártatlanok védelmére kelni Amerika szégyene, hogy félreáll. —• Ha nem'akarnak Belgiumért harcolni, miért nem harcolnak legalább a saját hajóikért, amiket a németek elsülyesztették'' Mr..Díreck védekezése süket fülekre talált. — Bn szégyelem magam a Lusitania pusztulásáért. — kiáltott fel Cissie — és Amerika nyugodtan eltűri! Mr. Direck látta, hogy Cissie téved. Nyilvánvalóan azt hiszi, hogy a Lusitania amerikai hajó volt De nem akarta ellenmondással felingerelni. — Nem tudja megérteni az amerikai álláspontot. Amerika békés állam nem szereti a háborút. — Mi talán szeretjük? Mi talán a saját jószántunkból verekszünk? Csak ugv unalomból, szórakozásból? — Amerika szimpátiája az angolok és franciák oldalán van... — Süssék meg a szimpátiájukat, ha többet nem tudnak! — fakadt ki Cissie. Mr. Britling is rátámadt Mr Direckre Különösen akkor lett dühös, amikor Mr. Direck arra hivatkozott, hogy az amerikai szellem libelralizmusa nem fér össze a hadizenet gondolatával — Kétféle liberalizmus van, — mondta Mr. lataink latbavetésével tisztábban értjük a híreket. Néha eltűnődtem azon. hogy' mi van Teddyvel, de az igazat megvallva, nem sokat gondoltam rá, amióta kint vagyok. Furcsa dolog, magam sem értem az okát, de igy van. — Nem tudom, mit jelenthet az, hogy :>eltűnt:. Nálunk ez alig volna lehetséges. Minden emberünket pontosan számon tartják, mindenkiről tudjuk, mi lett vele. de a front minden szakaszán- mások a viszonyok. Lehet, hogy 5 közelebb volt az ellenséghez és zűrzavaros kavarodásba került. Néhol a két állás harminc yardnyira van egymástól, folyton aknát vetnek, bombát dobnak, nincs egy percnyi nyugalom. Nálunk csendesebben megj-. bár nemrégen előrenyomultunk és el« foglaltuk az ellenség árkait. Nálunk nem tujjt el senki, fogságba sem került. De ezt na mondd el Lettvnek. Hátha szegény Teddy, mégis előkerül. — Az eltűnés rossz sors. Nem tragikus, mint a halál és nem megnyugtató, mint a fogságba-esés. örökös, meddő találgatásra készteti az embert. Többektől kérdeztem, de itt senki sem tudja hol vannak az essexi 14-esek. De itt olyan váratlan fordulatok vannak, hogy azon sem csodálkoznám, ha holnap a szomszédos fedezékben rájuk találnék. Ne engedjétek Lettyt elcsüggedni. Van rá lehetőség, hogy Teddy előkerül. De nem sok, így látom én, könyörtelenül. Mo6t már nem is törődöm mással, csak Lettyvel. Még Jó, hogy Cissie mellette van és a kisbaba — megjs marad valakije. Szórakoztassátok, foglaljátok le az idejét, ne hagyjátok töprengeni- Rsettenetesen szereti Teddvt. Láttam egyet-mást köztük. tudora, mit jelentenek egymásnak. Mihelyt valami biztatót hallok, azonnal írok neki magam is. (Folyt köv.$ nnriniáhs, hajvágás. manikür Szeged legrégibb, legnagyobb és legelegánsabb hölgyfodrász mlonjaban Oolíschallnii Kölcsey u. 4, a legtökéletesebb. Hafíeatés minden színben. Szépségápolás ktillOldl miniéra. 38 Telefonszám: 1Í-04. termelő ss'tíveilícsele «№ ssaba festést, másolást, foutorfény esést, cimfestést és aranyoxást. Drótkerítések, ágybetétek, szilák legoluúbtMa, nagy v(Uo»rieHban KLEIN BS FIA cégnél Szeged, Kelemen ucca 4. - Telefon 2-42. Sodronylonalnlnk íescllO é» tUskéftbazallal mö* el 51S vojínttlt JéKa, ami nagy kSlt»égmegtaKarlU»l Cinezett fonal mAr 65 fillértől mélerenktnL A vOághfrU 70 „Pőge" Chemnitz-dynamók és motorok a legjobbak. — Rtklánól szállítja ez alföldi képviselet Jani András ílS3ÍLt:o,or' Vidra u. 2., Madách u. I. B55