Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-26 / 47. szám

[ ss-rkesHöség: »eftk Ferenc ucco Telefon: O -JiJ- ^ Ksadólüvaiai. ItöksönkönyvliSj és Jegyiroda: Arad' ucca S. Telefon : M6. -- Nyomda: i-öv"> tlnO' -icc9 19. Teloioo: lö- 14 « » « » « » mmsmm^mmmmm^mmmmit Vasárnap, 1928 feferuár 26 « & ® IV. ÉVFOLYAM 47. SZAM MAK.Ö: Szerkesztöseg é» klad6hlv<tlol: Lrl ucca 6. Telefon; l^t. »«.»«»» HÓOMEZŐVÁSÁRHiaV : Szerkes^löség es kladóhívníol. Anárasiy uccu 23. Telefon: 49. szeilxi. -< ;> « » „ » KI> (<n tlöllzclísi óra navonla 3-20 vidéken és a fővárosban 3-00, kUllöldtSn 0-40 pengő. Egyes »zára 16, vasár- és Uaücpnnp '¿4 llllér 1 politika ellen A parlament legutóbbi ülésén az egyik szónok azt-találta mondani, hogy mi magyarok mindenki politikát keverünk és ez nekünk nagyon nagy bajunk. Ha szeretnénk magunkat. akkor fölhagynánk ezzel a szenvedélyünkkel cs az sokkai többel segítene mirajtunk, mint minden európai rokonszenv. Ne politizáljunk, hanem dolgozzunk, mintha politika nem is volna a világon. Hát ez okos beszéd vo}ua- és szívből helyeselnénk is, tekintet nélkül arra. hogy kormánypárti szónok üzent benne hadat a politikának. Még esak a/t sc kérdeznénk, hogy mikor a politikától óvja a nemzetet, beleérti-e abba az egységespárti politikát is. Mert nem indokolatlan a gyanú, hogy a politika haragosa tulajdonképpen csak attól a tökéJetlen poli ikálól óvja a lelkeket, amely minden áron politikát keres még az olyan árlatlao és kellemes szórakozásban is, amely a numerus cjausushoz van cimezve. Föltesszük azonban, hogy az intelem jóbjszemű volt s ezt annál kevésbé esik ueheZ'inkre tol tenni, mert volt idő, mikor magunknak is az volt a véJemépyünk,. hogy annál holdopabi) egy ország, minél kevesebbet politizál Ezt az igazságot bizonyította a háború előtti világ is s némi részben bizouyitja * mostani is. Á háború előtt Franciaországban a radiológiai laboratórium. Anatole Francé Íróasztala, Blériot hangárja érdekelte az embereket. Franciaország sokkal kevesebbet politizálj, mini Görögország és Szerbia. Németországban Rötiigen, Séimens, Wundt, F.hrlicb munkája állt a közérdeklődés homlokterében; . Anglia, Amerika egyetlen szorgos ipartelep volt, a munka egvetemes college-i, — csak a Balkán politizált, t) az többel, mint az egész többi világ együtt és sajnos, nagyobb sikerrel, mint aminőt remélhetett. Mert a keleti csóva láugragyujtolta Európa műhelyeit, amelyeknek munkája adta a szazadeleji uj ember életének értelmét és dicsőségét. A politika győzött, megőrjítette és felborította az egész világot és a kultura olyan válság elé jutott. amilyent a római civilizáció pusztulása óta nem ért meg a világ s amelyen csak azért esett ál. meri az emberi kulturát többé emberi erővel elpusztítani nem lehet, — még a pólitikusoknak se. Amit a tegnap története bizonyít, azt megerősíti a ma képe. Ma Európában majdnem mindenütt tovább izzik az emberek lelkében a háború gyújtotta politikai pokol és majdnem minden ország lejtőre jutott, amelyen vagy észrevétlenül csúszik, vagy szemmel láthatólag gurul lefelé. Aránylagos nyugalom, megelégedettség, állandó erősödés csak azok;, ban a kis országokban van, amelyeknek teste nem ivódott tele. a háború toxinjaival. Svájc, Hollandia, Dánia. Svédország, Norvégia évek öta alig szerepelnek a mindennapos történetírásban, a sajtóban. Olyau keveset hallunk róluk, mintha nem is a mi megátkozott bolygónkon lennének- Áldott kis zugok, ma igazi emberi életet jóformán csak bennük lehet élni. hiszen ők olyan kenyeret, tudnak adni a maguk népeinek, amely elég nagy. elég puha és nincs se a maguklegyilkolt fiainak vérével, *e rab-nemzetek verejtékével dagasztva. Ami a kicsiség A. -illeti, sajnos, az meg vau adva nekünk magyaroknak is ahoz, hogy ne a megőrült nemzetek osztályába tartozzunk, ¡amelyeknek a hírével tele. van a világ, hanem a nem emlegetettek, a névtelenek közé, amelyek legalább befelé nyugodtan élik a mamik parány-életét. Csakhogy mi kicsinyek vagyunk nyiigalom nélkül, jelentőségünket vesztettük, anélkül, hogy belső egységet kaptunk volna érte. Mindent elvesztettünk és az a legnagyobb bajunk, hogy nem találtuk meg magunkat sem és az a legfájdalmasabb, hogy a magunk keze vert meg bennünket legjobban. Kizárólag Trianonnal okolni meg minden nyomoruságunkat, olyan eltolása a felelősségnek és olyan gyerekes módja az. öníeloldozásuak, a mely nem tesz jóvá semmit, de a vezeklést még súlyosabbá és még hosszabbá teszi._Véglemzésben mindennek a háború az ok«, de íbból, hogy tizennégy évvel ezelőtt kitört egy világháború, nem következik az, hogy mi még akkor se kössünk békét önmagunkkal, mikor innen-onnan a tizedik évfordulójához közeledünk annak, hogy az ellenséges: világgal megkötöttük a békét. A nyomoruságunkért Trianonnal egyenlő mértékben az a belpöTika viseli a felelősséget, amelybe beleszédült az ország, mikor a vesztett háború kél lestvérfattya, forradalom és ellenforradalom végig gázolt rajta. Az a belpolitika, amely megfertőzött mindent s a megcsonkított ország maradék torzóját, is elborította kelésekkel. Igen, ha az emberileg lehetséges lett volna, akkor ebben az országban 1918-ban egy tiz évre szóló általános és egyenlő politizálás! tilalmat kellett volna kiHWtl.fWJ .JllllMiailMIWWIWW^IM» bocsátani. Persze nem rendőri és cenzori tilalmai, amik orvosságul rosszabbak a betegségnél, hanem orvosi felügyelei. alá kellett volna helyezni minden embert, .hogy- taríózkrrliék minden politikumtól, mint ahogy a súlyos betegnek tartózkodnia kell az alkoholtól és a nikotintól. Ma azonban máj- későn van. Már nagyjában utána vagyunk annak a politikai tömegmérgezésnek, a gyülölet-toxin nagyban való adagolásának, az általános hisztériának és mindazoknak a patologikus tüneteknek, a melyeket a háború okozott ugyan, de amelyeknek ilyen hosszú viruleuciájáhar a magyar szervezet speciális fogékonysága kellelí. Ma már nincs értelme a tujzott politizálás ellen való mennydörgésnek, — hol van az a túlzott politizálás? Csönd vau és nyugalom, persze nem az egészség csöndje és nyugalma, hanem a hideglelése. A nagy lázra elkövetkezett a nagy apáthia, a fáradtság, a csik^etegség, az úgyis minden mindegy gyilkos stádiuma, amely, ugy látszik, mintha halhatatlanságot biztositana a kormánynak és pártjának. Arról az oldalról tartják szükség-,M: ;k alulról politika-mentesiteni a tömegeket, «honnan felülről ömlesztettek bele a politikáit a hivatalokba, a közintézményekbe, a faiskolákba és a kis iskolákba? Ma már csak ezeken a helyeken politizálnak Magyarországon, de. ezekben aztán annál akiivabban. Vajion innen akarnák az egységes párt képviselői kisöprüzni a űolitikát? Lindbergh „forradalmi repülőgépet" próbált ki Benzin helyett — vHlayosság üeiroit, február 26. Unóberg ezredes és Lanphier őrnagy tegnap uj motort próbáltak ki, amelyről ezt állítják, hogy forradalmai idéz elő a repülés egész elméiele terén, mer! a motort benzin helyett villamosság haifia. fíenaershot, a inotor feltalálója kijelenieite, hogy találmányéban az elektromosságot a » ro'ációs mozgás módjára használja fel. A próbarepülés a legteljesebb sikerrel végződölt amennyiben a motor percenkínt 1800 íordu'atszámot ért el. A felfaláló azt állifja, hogy a motor 2000 óra hosszat működhetik anélkül, hooy ez elektromágnest újból tölteni kellene. MTI. »Mussolinlnek épp^ugy kell félni, a fegyvercsempészési ugy genfi vttájáiól, mint Magyarországnak« Berlin állásfoglalása (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A politikai érdeklődés a szentgotthárdi ügyre, valamint i bécsi olasz kövrt r isszahivására vonatkozó magyar-olaszosztrák hink körül összpontosul * lapok tejedelmesen közük a hirekel, de már a címekben is kiemelik, hogy a becsi olasz követ visszahívása tulajdonképpen nem egyéb, mint kísérleti léggömb. Ilyent emleget a Berliner Tágehlátt is. A Vossisehc Zeitung azt a nézetét fejezi ki, hogy az olaszoknak.-» d'Üinolj kérdésben tanúsított izgalma mögött valami egésKú más rejlik. HussQltnimfi j fe::h{ó'ércscnipcsiiéi.üg<i genfi ineyvi tatását ql épp ugy kell jéluj, mint Magyarországnak és a déltiroli affér kövező alkalmát megragadta, hogy a szentgotthárdi üggyel a délliroli ügyet helyezze szembe. A Germania azt hangoztatja, hogy a szentgotthárdi eset kétségtelenül a békeszerződés s.'k bizonyos határózprányaimak megszegését, jelenti, ezt azonban a magyal* kormány magatartása egészen más megvilágításban láttatja a világ közvéleményével. Bármilyen szigorúan is el kell Ítélni egy más ország fegyverkezését, tekintetbe kell venni, hogy ezt az országot kétharmad részében amputálták cs hogy a megmaradt résznek joga trnn a körülötte le-:öV . táamlő szándéka ¿llcix uéácj zzrd A Taghchc Rundschau azzai fejezi az olasz fellépésről szóló jelentését: --Nevetséges volna, ha nem lenne tuk^gósan szomorú ez az ügy«-.É