Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-02 / 27. szám

DÉtWAGTARORSZXG 192« február' 1\ Valódi angol é» német gyártmányú RUMMY Brtdge, Whlíl, Póker és Pattenee kártyák művészi kivitelű hátlappal karton és vászonszerü dobozban. INGYEN minden vivőnek Riimmy szabály könyvecske. — Kártya pénztányérkik legszebb sziliekben. Pető Ernőnél Szeged, Széchenyi lér 3. sz. DELM Andard: Inkább higyj a kígyónak, mint a nőnek. — Athertoa: A kristálycsésze. — Bennet t Arnold: Lord Raingó. — Bíró Lajos: A szerelőm születése. A kacérság iskolája. — Conrad Joseph: A szigetek száxnüzöttje. A narcisszus négere.— Dornay Kálmán: A bujdosó gyöngysor. — Dekobra: Leányszöktetés. — Drault: Galupin, a turista. — Erskine: Szép Heléna magánélete. — Faber: Lélekkufárok. — Fonchardiere: Mi történt a strand ­fürdőn. Nő a kormánynál. — Goethe: Faust. — Goldwin: A beteljesült vágyak. — Kessel: Rongyos Hercegek. ~ Königsegg Lajos gróf: Nete. — Ifj. Lovászi Már­ton : Iris. — Magre: A tigris titka. — Maugham: A mágus. May Károly: Mese ar öt újról. — Meyrinek: A nyugati ablak angyala. — Michaelis Karín : Rachol Gyöngysor. — Morand Paul: 50°'n szerelem. — Normand Susanne: Öt nő. — Roeny: Gyönyörű Páris. — Schnitzler: Casanova hazatérése. — Móricz Zsig­mond : Légy jó mindhalálig. A nagy fejedelem. Pillangó. Tündérkert, Tavasz/ szél. Vidéki hirek. — Pirandelló: Az ember, az állat és az erény. — Rézi Béni szakácskönyve. — Rolland: Eljő majd az idő. —• Guido de Verona Mimi Bluette, kertem virága. Aki a szerelmet kitalálta. — Anatole Francé : Gyöngyike. — Gál Mózes: Három kenyeres pajtás. Nótás Katica. — Léngyel Laura: Rolandné. — Dauthendey Max: A Biva tő nyolc orcája. — Lesoeur Pániéi: A bosszú. A gyermek. — Mann Thomas: Florenza. — Lakatos László: A jövő házassága. — H. Mathers : A révész. — Jack London: Mélység.— Radó Imre: Az akarat Fzárnyáfl. — Jack London : A játék. — Giusippe Baffico : A le­győzött férfi. — Vészi Margit: Éjféli mese.—E.M.Hull: A sejk. V, avas*»* S. A- Duse : dr. Smirnó naplója. — Dräsche Lázár Alfréd : 2222. — Hatvani Lajos : Ady a kortársak közt. Ady Endre levelei és levelek Ady Endréhez. — Daniel Lesueur: Nemezis. — Geierstam: A házasság komédiája. — Stefan Zweig: Első élmény. — Strelisker: A vadászjegyes ur. — Törökné Kovács Harmin: Varjutanya. — Wallace Edgar: London sötét szemei. — Szilágyi Sándor: Mint a főnix madár. —Hegyesi József: Házi cuk­rászat. — Tömörkény István : Népek az ország használatába. — Migrav József: Magasban. — Nógrádi László: Háború a Balatonon. — Donáf ?.;. Ferenc : Tatárjárás. — Erdős Renée : Lavinia Tarsin házassága. — Persián Adám: Aisha. — Walpole: Jeremias. — "Wells: Csodálatos történetek. Különös történetek. Mrs. Polly. — Wodehouse: Bizzátok Psmithre. — Babitt Mihály: Herceg, hátha megjön a tél is. Karácsonyi Madonna. — Földi M. • Hamlet királykisasszony. — Haggard : A Tö-ös Éva. — Harsányi Zsolt: Á­aranyholló. — Hatvani Lilly : ők. — B. Ibanez : A nőgyülölők. A csorda. A székes­egyház árnyékában. — Karinthy Frigyes : Nevető dekameron. Hököm színház. Harun aj Rasid. Görbe tükör. Esik a hó. Két hajó. — Kodolányi János: Szép Zsuzska. — Kosáriné Réa Lola : Alom. Ulrik inas. Pityu. — Madelung: Hajsza emberre és vadra. — Móricz Zsigmond : Harmatos rózsa. Házasságtörés. Isten háta mögött. — Henri Ardel: Zsuzsika álma. — Frondaie : A fejedelmi autó. — Rudyard Kipling : Naulahka. — Boy Ed : Nur wer die Sehnsucht kennt. — Dumas: Die Totehand. — Eschtruth: Am Ziel, Jedem das Seine. Der verloren« Sohn. Von Gottes Gnaden. — Madelung: Die Gezeichneton. — Peladan: Das unbekannte Schicksal. —- Schirokauer: Ilse Isensee. —Schumacher: Lord Nelson letzte Liebe. —»yr.l.HjW^ LP fizetési 1 pengő 60 fiiiér A a&raJBMiimszXc Mcépg «. G.wciiz-­TtkfG c&acölffic V ~~ 'V " « . fíthrrmi Szmc/fr "ThthtK • • — - H 93 — A nyersanyagot odaadják a szakácsnak, A szakács egy közönséges katona, akit kiren­deltek főzésre. »Maga lesz a szakácsit — ezzel el volt intézve. Főz, ahogy tud. EIőbH kivágja a húsból a szebb darabokat és meg­süti, azitián a maradékból pörköltöt aprií másnapra. A pörkölt egy rakás apróra vag­dalt húsdarab egy nagy üstben megfőzve. A,' tetején úszik a zsir. Az ember megtömi velei a bendőjét és utána nyugodtan üldögél, kt emberek többnyire csűrökben laknak. A mienls lág, de nem ragyog a tisztaságtól. Az étkezés majálisszerü, mert nincs elég tányér, meg evőeszköz. Katonáék nem tudnak tizig szá­molni. Gyakorlatozás után a káplárok szele« telik a hust és osztják ki az ételt. Közben el­megy a kedvük az ebédeléstől. Sápadtan nézik, hogy eszik a többi, azután a falu korcsmáján bari keresnek vigaszt. Attól tartok, hogy nem­sokára én is káplár leszek. A Fábián Társaság jelentése és a sok statisztikai közlemény már. évek óta hangoztatja, hogy szigetországunk­ban egy millióval több a nő, mint a férfi. Mért nem vesznek fel rendes nőket, hogy, főzzenek, tálaljanak, mosogassanak a regru­táknak. Ráérünk hozzászokni a cigányélethez a harctéren is. A maradékot kiöntjük, eldob­juk, elégetjük vödörszámra. Egy országban, amely élelmiszerbehozatalra szorul! — A felszereléshez három pár félharisnya jár. De sokat gyalogolunk és nem értünk a harisnyafoltozáshoz. Tehát lyukas harisnyá­ban járunk, amitől a lábunk felhólyagosodik. A fentemiitett millió fölösleges nő közül a kormány nem tud keríteni harisnyafoltozókat. így a katonák egy része tönkreteszi a lábát. És igy tovább, és igy tovább. — A zsémbelődéseimmel oda akarok ki­lyukadni, hogy könnyű volna segíteni a bajo­kon, ha a tapasztalatlan, ügyetlen katonatisz­tek helyett a munka és a szervezés egy részét arra termett polgáremberekre bíznák. Az át­lagos angol ezredes a leggyámoltalanabb bácsi a világon, otthon szinte dajkára szorul. Itt meg mindent jobban akar tudni másoknál. Az elpocsékolt élelmiszer tonnákat tesz ki minden héten. Hátha a hazának még szükségei lehet rá? Hátha tovább fog tartani a háború, mint gondoljuk? Hugh részletesen boncolgatta a hivatásod katonák lelkivilágát: — Az a baj, hogy a tisztjeink egytől egyig kedves, derék fickók, kifogáslalan úriemberek. Mert ha olyanok volnának, mint a porost tisztek, már régen kidobtuk volna őket. Dél nem lehet vádolni őket semmivel. Csak az a i aj, hogy nem tudnak keményen, logikusát* ondolkodni. Nem szeretnek vesződni semmi'» vei. Ha nem volnának ilyen bájos fiuk, akkoí ¡¡¿Ián rendesebben végeznék a dolgukat. Utál­ák a térképet, menetrendet, statisztikát, szak­könyveket. Szemmérték és hallomás után men­nek Mintaképei a becsületnek, bátrak, meg* 1 izhatók, de rettenetesen felületesek. Mindeű rendszert, módszert, készülődést, számolást, alaposságot szörszálhasogatásnak tartalak. Pedig a "pontosság többet ér, mint . a fényes gomb és a tündöklő bakkancsl — Nem látják be, hogy a hanyagság egyiH fajtája az inkorrektségnek. Ha valaki nem lop egy fillért sem, csinálhat tiz font kárt! Igy fogják fel a becsületességet. De egy hábo­rús nemzet szempontjából tiz font kár rósz­szabb, mint egy fillérnyi lopás. — Édesapám! Amikor elkezdtem ezt a leve­let, nagyon dühös voltam. Megfeküdte gyom­romat a rossz pörkölt. De most már nyugod­tabban folytatom. Ne gondolt, hogy folyton elégedetlenkedem, de épen a rossz hangula­tomat kell kiönteném valaki előtt, ezért ilyen zsémbes a lelkem. Szeretek irni neked és olyan dolgokat irok meg, amikről nem beszé­lek senkivel sem. Emlékszel a Heinrichünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom