Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-23 / 44. szám

9ZEOED: szcrlccszföiég: Dcúk Ferenc ucca Telefon: 13—33.- Kladóhlvalal, KttlctBnkOnyviár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. -- Nyomda? löw Llpóf ucca 19< Telefon: lö—34.« » « » « » Csütörtök, 1928 február 25 $ $ $ IV. ÉVFOLYAM 44. SZAM MAKÓ: Szerkesztőség és Kiadóhivatal; Ii1 ucca ö. Telefon: 151. szóm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróssy ucca 25. Telefon: 49. szám. «» « » « » « » « » ElOffzetösl Ara havonta 3-2Q vidéken és a tővArosban 3-ÖO. KUIfSldBn 6-40 pengő. Egyes szóm 16, vasór- és Ünnepnap 24 fillér Lelkesedés — rendeletre Milyen határtalan öröm, micsoda nemzeti vívmány, tiz szobornál és honvédtüzérségnél megejtőbb ajándék lett volna valamikor az a kormányrendelet, amelyik a március 15 megünnepléséről most jelent meg a hivatalos lapban. A rendelet a részletekbe behatoló gondoskodással szabja meg, hogy mi a kötelessége a márciusi ünnepen a társadalomnak, hatóságoknak, iskoláknak, leventéknek és rendészeti szervezeteknek. Az óvodák szünetet tartanak s az iskolák ifjúsága »felekezetek szerint megoszolva« vesz részt a 4. § szerinti ünnepen. A nemzeti társadalomnak nincs kötelességévé téve a 'felekezetenkinti megoszlás--, ára attól tartunk, amilyen engedelmesek lettünk s amilyen szolgálatkész lett a nemzeti társadalom, a 700/1928. M. E. rendelet nélkül is elvégzi a felekezet szerinti megoszlást Erről eddig sem volt rendelet s nein sokat mulasztottunk ezen a téren mégsem. A kormányrendelet kijelentése szerint »a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzületét követte«, amikor március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánította. Ez tehát a nemzetnek ¡kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzülete«. Ebben nem is kételkedünk. Ám ez a megállapítás rendkívül súlyos v ád azok ellen, akik eddig ennek a közérzületnek, c közérzület önkéntes megnyilatkozásának útjába állottak s akik eddig arra vállalkoztak, hogy meghamisítsák ezt a közérzületet. Mi még emlékezünk arra is, (igaz, hogy csak a közgyűlés karzatáról hallgattuk a vi-, tát), araikor a szegedi közgyűlés nagy többséggel tiltakozott a március 15-nek nemzeti ünneppé nyilvánítása ellen s követelte április tizenegyedikének nemzeti ünneppé avatását. Akkor a szegedi közgyűlés is a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzületének útjába állt. A közgyűlés, — ugy látszik, — már akkor sem képviselte sem a város népének, sem a nemzetnek igaz akaratát. A rendelet 11. szakaszának második bekezdése szerint az ünnepély célja »a nagy nap szellemében megvalósult, korszakot jelentő törvényhozási alkotások jelentőségének snéltatása«. Ha szabad az ellenvetést megkockáztatnunk, az április 11-ét nemzeti ün>3eppé nyilvánító törvény, mely pedig nem március tizenötödikét, hanem V. Ferdinándot nevezte dicső emlékezetűnek, mintha őszintébb és bátrabb lett volna. Mert ez a törvény legalább felsorolja azokat a törvényhozási alkotásokat, amelyeknek emléket szentelt. Az április 11-í't nemzeti ünneppé nyilvánító törvény felsorolja a mcgünneplendő törvényhozási alkoetásokat: : űt alkotmányos jogok kiterjesztését, a földbirtok felszabadítását, a sajtószabadságot, a jogegyenlőséget s általában n politikai és polgári szabadság magasztos elveinek érvény re jutását«. Ezek' ^magasztos elvek - voltak 1848 tavaszán s magasztos elvek voltak ötven év multán az április 11-ét nemzeti ünneppé nyilvánító, most hatályát vesztő törvény megalkotásakor. Ma már azonban olyan eltérőek lettek a vélemények affelol, hogy mi az alkotó munka > s mi a romboló, mi a teremtő nemzeti munka c ini a destruktív tevékenység, hogy talán bölcsebb, okosabb, tapintatosabb is voll emliíeUenul hagyni a március í5-él megünnepelni ' rendelő kormányrendeletből — március 15ének vívmányait. Minek most sajtószabadságra, a földnek felszabadítására, a politikai és polgári szabadság magasztos elveire hivatkozni, amikor ezeknek emlegetése könnyen a destrukció gonószhiszemü vádját idézi föl s amikor a politikai megbízhatóság, a közéleti gutgezintség nem ezekkel a követelésekkel, nem ezekkel a »magasztos elvek «-kel született egy anyaméhből. Törölték is a magyar Corpus Juris-ból azt a törvényt, amelyik a sajtószabadságot magasztos elvnek jelentette ki. Ezután tehát rendelet szabályozza a márciusi ünnepségeket, mint ahogy rendelet teszi kötelezővé a himlőoltást, a fák hernyózását s a hordók mértékhitelesitését. Amíg nem volt szabad ünnepelni, addig rendelet nélkül is megtaláltuk a magyar márciust magasztaló szavakat. Attól tartunk, hogy most, amikor már nemcsak szabad, de kötelesség, rendeletben megszabott kötelesség a március 15-uek megünneplése, egyszerre nem fugjuk tudni, hogyan is kellene ünnepelni. Mert Petőfi szobra előtt tüntetni a sajtószabadság ellen, — ez is megtörtént már. A március 15-öt is megünnepelhetjük majd olyau módon, hogy a rendeletnek eleget teszünk, a szabályoknak megfelelünk, a ránkrótt kötelességet teljesítjük, csak éppen a magyar március jelentősége, értelme sikkad el az ünnepből. Már a hazafias lelkesedést is rendelet szabályozza s meghagyja, hogy -a külső disz minél általánosabb alkalmazásával s a hazafias áldozatkészség megnyilvánulásának mértékéhez képest« ünnepeljük meg a — sajtószabadság ünnepét. A sajtószabadságnak van már ünnepe. Majd csak lesz sajtószabadság is. Ujhől VuMcsevics leli a miniszterelnök Szerdán esle végre megoldódott a hosszú jugoszláv kormányválság (.Budapesti tudósítónk telefon jelen, tése.) Belgrádból jelentik: A jugoszláv belpolitikai válság ma megoldást nyert. Sándor király délben újból Vukicsevicset dezignálta miniszterrata párt részvételével koalíciós kormány! a lakitolt. A miniszteri lista nagyjában megegyezik a mondott Vukicsevics-kormány minisztereinek a elnökké, aki azután a radikális párt és a demok- névsorával. Az uj kormány holnap tesz esküt. Tombolé viharok, szenvedélyes öi«eciapá№k a képviselőház szerdal izgalmas ülésén Sándor Pál m&w beszéde a numerus clausus ellen — Kavargó botrány Bleyer Jakab körül — Bethlen beszéde az ongyifkosjárványro! - Klebelsberg helyesli a rendőrséf eljárásit Somogyi és Bacsó sírjánál Budapest, február 22. Izgalmas és mozgalmas ülése volt ma a képviselőháznak. Az elnök először bejelentette, hogy egy Székácsi Ede nevü ember összeférhetetlenségi bejelentést tett Bárdos Ferenc szocialista képviselő ellen azon a címen, hogy népbiztos volt. A numerus clausus vitájának első szónoka Szilágyi Lajos, aki kijelentette, hogy a numerus clausus a jogegyenlőség megtagadása. Ez a törvény károkat okozott a zsidóságnak, anél« kül, hogy a kereszténységnek használt volna, A javaslatot nem fogadta el. Sándor Pál nagy beszéde következett ezután. 1920-as emlékekkel kezdte, amikor beszédet mondott a dunántnli ügyekről és felkereste egy rendőrtiszt, hogy fusson el, mert elete nincsen biztonságban. A zsidóság nyolcévi üldöztetés dacára is megtartotta hazafias érzését. Sándor Pál ezután hevesen összetűz * kereszténypárttal és kijelenti, hogy bün volt, amit a valorizáció ügyében tettek. A zsidók' álltak ki küzdeni a valorizációért Az antiszemitizmus nem egyéb, mint vallási türelmetlenség. Azért, mert néhány hitehagyott bolseviki gazember volt, azért szenvedjenek itt a zsidók ? A zsidóság sokkal patriotább Oolt, mint a nemzetiségek. Most tomboló viharos leienetek következtek. Bleyer Jakab az asztalra csapva kiáltja: — Ez ellen tiltakozom, a nemzetiségek mind egyformán összetartva dolgoznak. Az egész Ház figyeli a hadonászó és kiáltozó Bleyer Jakabot, Fábián Béla odakiált: — ön pángermán agitációt folytat! Nagy mozgás. Bleyer felugrik, magából kikelve: — Ha ön ezt mondja, én meg azt állítom, hogy ön pánizraclifa agitációt folytat! a vihar lombo!, Fábián hangja harsogja: — Ön magyarellenes agitációt folytai a k ül< földön. Ön látja el a külföldet magyarellenei hírekkel! — Bolond beszéd, — hanyatlik le a padra Bleyer. Zsitvay elnök hiába rázza a csengőt, tomboló vihar van az egész Házban. Az elnök többször rendreutasítja Bleyert és Fábiánt. Sándor Pál csak hosszú idő múlva tudja folytatni beszédét. Arról beszel, hogy ¿lágyon föltűnő az, hogy,