Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-19 / 41. szám

1928 február 19. DELMAGYARORSZAG —аиимншии111 .мгуемияя——•——ши——i KÖXGAXÜASAG A Szegedi Kereskedelmi és Tisztelt Kögyülés! Intézetünk hatvanadik jubiláris rendes közgyűlésén üdvözöljük t. Részvényeseinket. Mielőtt szokásos üzleti beszámolónkra áttérnénk, elődeink iránt tar'.cTó kötelességünknek tekintjük, hogy intézetünk hatvan éves történetének kiemelkedőbb eseményeiről és bankunk vezetőiről röviden megemlékezzünk. Intézetünk 1867-ben alakult Kiss Dávid tekintélyes kereskedő kezdeményezésére Szeged város kereskedelmének és Iparának felkarolása érdekében 400.000,— frt alaptőkével, amelyből azonban a részvényesek "sak 200.000,— forintot fizettek be. Az alapitó. aki egyben az elnöki tisztet is betöltötte, rövi.Tf pn átadta helyét Gál Ferencnek, aki egész 1899-ig állott az intézet élén és ezen két évtizedet meghaladó idő alatt nagv körültekintéssel és tapintattal vezette az intézet ügyeit. Az alaptőkét első izben 1887-ben emelték fel teljesen befizetett 300.000,— forintra. Az évi jelentésekből megállapítható, hogy intézetünk fennáilásának első húsz évében a lassú fejlődés képét mutatja. Ebben az időben a bank tényleges vezetői Vas Károly, Lőwinger Gyula és May Miksa voltak. 1887ben bankunkat érzékeny veszteségek ís érték, amelyekből származó nehézségeken a Magyar Altalános Hitelbankkal kötött első megállapodásunk segítette át az intézetet. 1890-ben Csányi János titkári minnőségben vette át az intézet vezetését és később mint a bank vezérigazgatója vitte az ügyeket egész 1915-ig. Az б működése fejlődésünk jelentős korszakát mutatja. Meg kell jegyeznünk, hogy a fejlődést egy szerencsés véletlen esemény indította meg 1897ben, amikor egy lS70-es áílamsorsieggyel 150.000 forintos nyereményhez jutottunk. Ezen összeggel és a közben gyűjtött tartalékokkal tőkéink 540.000 frt-ra emelkedtek. 1899-ben, Gál Ferenc elnök elhalálozása után annak tisztét Vajda Jakab Fülöp vette át, azonban csak rövid ideig vezethette intézetünket. mert 1902-ben elhunyt és utódául Szarvady Lajos választatott meg. 1905-ben az intézet fokozatos fejlődése tőkéink 1,600.000,— koronára való felemelésére vezetett és a velünk már akkor szoros összeköttetésben álló Magyar Általános Hitelbank 400.000,— koronás tökebetétet helyezett el a banknál. A Bácska és a Bánát kitűnő gazdasági helyzetét felismerve, ez évben Baján és Nagvkikindán fiókokat létesítettünk, melyek egész a háború keletkezéséig jól prosperáltak és jelentősen hozzájárultak intézetünk jövedelmeihez. 1909-ben tőkéinket 3,000.000,— koronára emeltük fel és a Magyar Általános Hitelbank 400.000 — koronás tőkebetétjét visszafizettük. Ugyanakkor Nagymagyarország legdélibb pontján, Pancsován is fiókintézetet létesítettünk, mig 1910-ben, részben fiókintézeteink erős kifejlődése folytán, saját tőkéinket 4,000.000,— koronára emeltük és ez időben intézetünk már jelentős szerepet vitt a magyar vidék gazdasági életében. Sajnos az 1914ben kiütött világháború a mi számításainkat is sok tekintetben keresztezte. 1915-ben Csányi János váratlan elhalálozása után az intézet vezetését sipeki Bálás Zoltán vette át, aki 1922-ig állott az intézet élén. Az 1918. évi összeomlás után rohamosan következtek a háború okozta, a gazdasági életre háramló súlyos csapások, amelyek természetesen intézetünket sem kerülték el. Bankunk tárcájában 15,000.000.— korona névértékű hadikölcsönkötvény és pénztárjegy fekszik, ami beszédesen bizonyítja hazafias áldozatkészségünk okozta súlyos károsodásunkat. Hozzájárult még az a körülmény is, hogy megszállolt területre került és időközben felszámolt fiókintézeteink betéteseinek körülbelül 400.000,— pengőt fizettünk ki idegen értékekben. Ezen jelentős terhek ellenére a pengőre való áttérés idején intézetünk vagyouának átérlékelése jobb volt z.z átlagnál. Az utolsó évek során sikerült tartalékainkat tovább erősítenünk, részvényeseink osztalékigényeit országos viszonylatban is elsőrendű kamatozással kielégítenünk. A háborút követő tíz évben intézetünk klientéláját sokszorosau fokoztuk és ezáltal bankunk rentabilitását jelentősen emeltük. A mult rendszerével szemben tevékenységünket legfőképen a helyi piacon igyekeztünk kifejteni és a vidéki terjeszkedések helyett a helyi kereskedelemmel és iparral teremtettünk erösebb kapcsolatot. Ilymódon klienseink száma a béke állapotához képest erősen megduzzadt. Igyekeztünk konzervatív üzleti felfogásunkat a modern szellemmel összhangba hozni. Ügyfeleinkkel szemben tanúsított előzékenységünk mellett mindenkor a legóvatosabIparbank 1927. évi jelentése. ban jártunk el, minek legékesebb bizonysága, hogy az utolsó hat évben a legnehezebb gazdasági viszonyok közepette intézetünket veszteségek nem érték. Bankunk általános erősödése, betevőink bizalma és egészséges klientélánk a biztosítékok arra, hogy a biztos fejlődés utján haladunk. Intézetünk hatvan éves jubileumával foglalkozva kellemes kötelességünknek tekintjük, hogy az ezzel kapcsolatos személyi jubileumokról is beszámoljunk. Wagner Gusztáv ur, intézetünk elnöke, negyven év óta, tehát bankunk fennnállásának kétharmadrészében igazgatósági tagja az intézetnek. Ismerve azt íi aeretes tevékenységet, amelyet Elnök urunk működésének ezen páratlanul álló négy évtizedes tartama alatt ügyünknek szentelt, ezen jubileum mellett meg kell állanunk, hogy annak emléket szenteljünk. Kiss Károly alelnök urunk színién negyven év óta részben mint váltóbiráló, részben mint felügyelő-bizottsági, később mint igazgatósági tag müködik intézetünknél. Ezen idő alatt nagy szeretettel és ügybuzgalommal látta el tisztét bankunknál. Mint hivatalunk naponkénti látogatója, minden ügyünkben állandóan az intézet rendelkezésére állott. Kérjük a t. Közgyűlést, hogy á napirend során ezen jubileumok megörökítésére vonatkozó javaslatainkat elfogadni méltóztassék. Kegyeletes kötelességet teljesítünk, midőn a t. Közgyűlésnek szegedi Lukács József igazgatósági tagunknak, a Magyar Általános Hitelbank ny. ügyvezető igazgatójának elhunytáról beszámolunk. Az! elhunyt csaknem két évtizeden keresztül volt intézetünk vezetésének részese és sokoldalú elfoglaltsága mellett intézetünk ügyeinek mindenkor időt szentelt. Érdekűnkben. — ha kellett, — nagy befolyását szivesen érvényesítette, miértis soraink-bói való kiválása intézetünknek érzékeny veszteséget jelent. Javasoljuk a t. Közgyűlésnek, méltóztassék elhatározni, hogy az ő emléke a mai ülés jegyzökönyvében megörökíttessék és erről az elhunyt családja jegyzőkönyvi kivonat utján értesíttessék. Ezek után van szerencsénk 1927. évi üzleti jelentésünket és zárszámadásunkat a következőkben előterjeszteni: Altalános közgazdasági viszonyaink a lefolyt évben nem mondhatók kedvezőknek. Az év első hónapjaiban mutatkozott pénzbőség nem volt tartós, sőt az év közepén nyomasztó pénzszűke nehezedett a gazdasági életre, amelv csak az év vége felé engedett némikép feszültségéből. A termés értékesítése sem volt normális, mert a gazdaközönség termeivényeit magasabb árak reményében viszszatartotta. Ezen körülmény a terményekben thesaurált tőkét is elvonva tartotta a gazdasági élettől és még jobban fokozta a külföldi tőke viszszavon ulása folytán előállott pénzszűkét. Ily módon a fogyasztás is kisebb volt, mint az előző években, minek hatása különösen a kereskedelemre volt hátrányos. A kereskedelmi üzletek árufelkészültsége az egész vonalon csalódást okozott, a közönség vásárló szándéka és képessége lényeges visszaesést mutatott. Ennek következtében az év utolsó hónapjaiban a kereskedelmi üzletek egyes szakmáiban fizetési nehézségek mutatkoztak. Városunkban ezek a nehézségek aránylag kis méretet öltöttek. Az Ipar a folyamatban levő kőzépitkezések révén elég kielégítően volt foglalkoztatva, bár magánépitkezések a fentebb vázolt pénzügyi viszonyok és egyelőre még a kamat magassága folytán csak szórványosan fordultak elő. Az építőipar és ezzel kapcsolatos iparágak foglalkoztatása a városunkban még küszöbön álló kőzépitkezések révén egyelőre biztosítottnak látszik. Az elmúlt évi termés nem maradt alatta az előző évinek, sőt Szegeden a szőlőtermés az ország egyéb részein mutatkozó gyenge produkcióval szemben elég jó eredménnyel végződött és javuló árakon volt értékesíthető. Jó termés volt paprikában is és ezen cikkben a lefolyt évben is ielentős tételek exportáltattak külföldre. Bankunk üzletei a lefolyt évben is jelentékeny fejlődést mutatnak. Betétállományunk az országosan tapasztalható gyenge tőkeképződés ellenére 3,518.000— pengőről 4,2ÍC.m- pengőre emelkedett, miáltal állományunk már meghaladja szegedi betétüzletünk békebeli szintjének 60°>át. Az előbb vázolt okok jelentősen növelték üzletfeleiuk hitelszükségleteit és intézetünk .1 lefolyt évben W is igyekezett klientélánk jogos igén veit kielégíteni. Ilyen módon váltótárcánk 3,339.000— pengőről 5,317.000,— pengőre, tehát majdnem 2.000 900 — pengővel, t'olyószámlakilielyezcseink 1.504.800,— pengőről í.912.000 — pengőre, összklhelvezésünk pedig 4,843.000,— pengőről 7.259.000,— pengőre emelkedett. Általában intézetünk az elmúlt évben is« mét igen jelentősen fejlődött, ugy hogy évi össz. forgalmunk 136 millió pengőről 195 millió pen« gőre emelkedett, ami 40 százalékos emelkedésnek felel meg. Jelentjük a t. Közgyűlésnek, hogy üzleteinket az elmúlt évben is a legnagyobb gonddal vezettük, veszteségekről ezúttal sem kell a t. Közgyűlésnek beszámolnunk. A forgalom emelkedéséhez mérten jövedelmeink is javultak, miértis szivesen jelentjük a t. Közgyűlésnek, hogy az elmúlt év kedvező eredménnyel zárult. Ennek folytán abban a kellemes helyzetben vagyunk, Iiogv a t. Közgyűlésnek javasolhatjuk P 20,— névértékű részvényeink osztalékának a mult évi P 4.50-vel szemben P 5,—-re való felemelését és a nyereség felosztására nézve felügyelő bizottságunkkal egyetértésben a következő javaslatot terjesztjük a t. Közgyűlés elé: A bemutatott üzleteredmény számla szeriut az 1927. év eredménye: P 136.950.10 ebből levonva az alapszabályok 69. §-a alapján az elmúlt évben áthozott P '2721.03 leszámítása után fennmaradó P 134.229.37 1927. évi ' tiszta jövedelmet' véve alapul 12 1/2 % szabálvszerü részesedések fejében " . P 16.778.66 marad: P 120.171.74 ebből osztalékra az 1927. űzletév ulán 16.000 darab P 20- n. é. részvényre á P 5,— készpénzben kiosztani P 80.000.—t marad: P 40.171.74 etfből az élt. tart. alap gyarapítására P 25.000,—-t fordítani, marad: P 15.171.74 az ingatlan értékéből leirni P 4.000—t marad: P 11.171.74 a nyugdijalap külön dotálására fordítani P 4.494.27-t marad: P 6.677.47 jótékonycélra fordítani jf " „ P 2.000,—t marad: A~ P 4.677.47 mely összeget uj számlára átvinni és az osztalékot a 60. számú szelvény ellenében ezen indítványunk elfogadása esetén intézetünk pénztáránál Szegeden, valamint a Magyar Általános Hitelbanknál és a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Banknál Budapesten, úgyszintén ezen intézetek bármelyik magyarországi fiókintézeténél f. évi február 27-től kezdődően kifizettetni ajánljuk. Jelentjük még a t. Közgyűlésnek, hogy a velünk szoros összeköttetésben álló Szegedi Téglagyár Társulat elmúlt évi mérlegét kielégítő eredménnyel zárta. A vállalat rentabilitásában már jelentkeztek az elmúlt évek investiütós programjának hasznos következményei. Tisztelt Közgyűlés! Mérlegünk számadatait vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy a reánk bízott idegen tőkékkel, továbbá kihelyezéseinkkel saját tőkéinket összhangba kell hoznunk. Azonkívül üzleteink fejlődése és üzletfeleink jövőbeni igényeinek kielégítése is arra késztet bennünket, hogy saját tőkénk szaporítására a t. Közgyűlésnek javaslatot tegyünk. Ezért arra kérjük a t. Közgyűlést, hogy ezirányu javaslatainkat elfogadni méltóztassék. Jelentésűnk végére érve ezúttal is köszönetünket fejezzük ki a Magyar Nemzeti Bank fiókintézetének, a Pénzintézeti Központnak, úgyszintén a velünk szerződéses viszonyban levő Magyar Altalános Hitelbanknak és Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Banknak a lefolyt évben intézetünkkel szemben tanúsított előzékenységükért. A Felügyelő-bizottság megbízatása az elmúlt év végével lejár. Kérjük a t. Közgyűlést, hogy a napirend során négy igazgatósági és nyolc felügyelő-bizottsági tagot választani méltóztassék. Midőn még közöljük a t. Közgyűléssel, hogy a Pénzintézeti Központ elmúlt évi vizsgálata ugy kihelyezéseink bonitása, mint intézetünk rentabilitása szempontjából jó eredménnyel végződött, kérjük a t. Közgyűlést, hogy ugy a felügyelőbizottság részére, mint részünkre a szokásos felmentvényt megadni szíveskedjenek. Szeged, 1928 február 26. taazoalóeóa.