Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-19 / 41. szám

192S február 19 DELMAGYARORSZAG 9 Narosi homok helyett értéktelen tiszai iszapot szállítottak a városnak Névtelen feljelentés pattantotta ki a visszaélést — A tanács csalás címén tesz följelentést a rendőrségen (A Délmagyarország munkatársától.') A szombati tanácsülések normális körülmények között igen unalmasak és az újságírás szempontjából teljesen tárgytalanok. A tanács rendszerint nem tesz mást ilyenkor, mint a heti napszámos számlákat utalja ki, hogy a napszámosok még a délelőtti órákban felvehessék járandóságaikat a főpénztárnál. Most szombaton mégis volt a számlabemutató ülésnek komoly szenzációja is. A tanács súlyos visszaélési leplezett le az egyik városi szállítás körül, elrendelte és fogaualosilotta a legszigorúbb vizsgálatot, amelynek eredményeként a szerződéses szállítót eltiltotta a további szállításoktól. Az eset előzményeihez tartozik, hogy a város hatósága még az elmúlt évben tartott versenytárgyalást a Kossuth- és az öthalom-uccák kövezésére. A kövezéshez szükséges marosi homok szállítására külön kért ajánlatokat az egyes fuvarozóktól és a versenytárgyalás eredménye alapján az egyik vállalkozót bízta meg a homokszál lilással. A két ucca kikövezéséhez a mérnöki hivatal megállapítása szerint körülbelül ezerötszáz köbméter homokra volt szükség. Ebből a hatalmas mennyiségből a vállalkozó még a mult évben leszállított ötszáz köbmétert. Ezt a mérnöki hivatal szabályszerűen át is vette és a szállítmányokban semmi kifogásolni valót nem talált. Amikor beállt a hideg időjárás, a kövezési munka is félbeszakadt és a vállalkozó is beszüntette a homokszállitást. Most, hogy kiengedett, néhány nappal ezelőtt a mérnöki hivatal elrendelte a tavaly félbehagyott munka folytatását és utasította a vállalkozót is a homokszállitás folytatására. A vállalkozó alig kezdte meg a fuvarozást, amikor névMen följe'entés érkezett a mérnöki hivatalhoz ellene. A följelentés szerint a vállalkozó súlyosan inegkárositja a várost, mert Magyarországon. Volt olyan elseje, hogy Kerkapoly, miut pénzügyminiszter, társzekerekkel hordatta föl a négykrajcáro—':at a Várba, másképp nem tudták volna kifizetni a miniszteri tisztviselők gázsiját. Meghallotta ezt a pletykát Bletchnőder is, a berlini bankár, akinél Pulszky Ferenc járt ki a magyar államnak nyolcvan milliós kölcsönt. (Az ilyen szolgálatra már akkor is a destruktívek voltak a legalkalmasabb emberek.) — Nem tudom, hogy fogja önnek a hazája megköszönni ezt a nagy szolgálatot, — mondta búcsúzóban a bankár. — Különösen Kerkapoly, aki már a négykrajcárosokból is kifogyott azóta. Pulszky elnevette magát. — Ahogy én ismerem Kerkapolyt, az nem köszöni meg sehogy se. — Ugyan ne beszéljen. — Fogadni mernék rá. Fogadtak is egy skatulya havannába. Persze erről Pulszky itthon nem szólt semmit. Hivatalos komolysággal referált Kerkapolynak a Derlini útról s vagy két óráig ismertette vele az aranygyapjú megszerzésének titkait. Mikor bevégezte, meghajtotta magát, a miniszter szokott mogorvaságival odabiccentett neki. Az aitóból aztán visz«zaszólt Pulszky. • — Az ám, majd el is felejtem, hogv köszönetet is kell neked mondanom. — Nekem? Miért? — ámult el Kerkapoly. — Hogy megnyerettél velem egy skatulya havannát. • Takarékos, sőt fukar életével szerzett nagy vagyonát csupa kulturális és jótékony célra hagyta. De, mint élelirója megjegyzi, végrendeletében is megmaradt Hegelianusnak. Homályosságából anynyi pör keletkezett, hogy némelyiknek lidércfarkát tán még most is kergetik az ügyvédek. marosi homok helyet! közönséges iszapot szállít A Kossuth-uccában és az öthalom-uccában felhalmozott homokguláknak csak a külső, vékony fedőrétege a marosi homok, alatta azonban értéktelen és használhatatlan iszap rejtőzik. A mérnöki hivatal városrendezési osztálya azonnal intézkedett, hogy a feljelentésben foglalt súlyos vád tisztázódjon. Mihályffy László műszaki tanácsos, a városrendezési osztály vezetője jelentést tett az esetről Fodor Jenő polgármesterhelyettesnek, aki bizottságot küldött ki a leszállított homok megvizsgálására. A bizottság azonnal kiszállt a helyszínre cs néhány perc alatt megállapította, hogv a névtefen följelentés adatai megfelelnek a valóságnak. A gúláknak csak a felső, alig tizoentiméteres rétege marosi homok, de belsejük teljesen értéktelen tiszai iszap. A vizsgálatot még tegnap megtartották, de eredményéről Fodor Jenő csak a szombati tanácsülésen számolt be a tanácsnak. A polgármesterhelyettes bejelentése nagy felháborodást keltett és a tanács elhatározta, hogy a vállalkozót azonnali hatállyal eltiltja a további szállítástól, a vele kötött vállalati szerződést felbontja, a rendőrségnél bűnvádi feljelentést tesz elleneés a homokszállitásra — mivel a munka meglehetősen sürgős — uj versenytárgyalást ir ki. A Délmagyarország munkatársa előtt a polgármester PATZAUER KONYAK elsőrendű 32 a kővetkezőket mondotta erről a sulyo6 vissz» élésről: — Az, ami történt, felháborító. A' csalási annál szigorúbban kell elbírálni, mert a csaló százharmincezer ember anyagi megkárosításával kívánt magának jogtalan nyereséget biztosítani. i • A tanács a legszigorúbb megtorló intézkedéseket alkalmazza, hogy egyszer és mindenkorra elvegye mindenkinek a kedvét az ilyen bűnös visszaélésektől. Szerencsére tulkoráit pattant ki a dolog ahoz, hogy a várost tényleges kár érhette volna, mert a leszállított homekmennyiséget még nem vette át a város és a szerződésben meghatározott ellenértéket igy nem is utalhatta ki a tanács. Beszéltünk az esetről Mihályffy László műszaki tanácsossal, aki elmondotta, hogy a vállalkozó tiltakozik az ellen a föltevés ellen, mintha a visszaélést ö követte volna eL Azt állítja, hogy ö megfelelő minőségű tiszta marosi homokot szállított és a homokba rosszakarói, vagy a konkurrencia csempészte a tiszai iszapot. Ennek a szállítási visszaélésnek a következtében a város hatósága, értesülésünk szerint megszigorltjaavárosi szállítások ellenőrzését, hogy a visszaéléseknek még a lehetőségét is kiküszöbölje. A tanács feljelentésére a rendőrség csalás cimén indítja meg az eljárást és a rendőri nyomozás fegja megállapítani, hogy a visszaélést ki követte el tulajdonképen, a vállalkozód, vagy pedig a vállalkozó rosszakarói. A szegedi közigazgatás béka-egér harca Jogászok a mérnökök ellen — A műszaki kérdésekben nem érvényesülhet a műszaki szakértelem Mielőtt a szegedi városházán kiújult jogászmérnök béka-egérharc stratégiai állását fölmérnénk s méltatnánk azt a váratlan, meglepetést keltő, rajtaütésszerű segítséget, amihez a jogász-front az egyik szegedi állami hivatal mérnök-vezetőjének a közigazgatási bizottságban történt felszólalása révén jutott, egy-két adattal s egy-két adatnak bizonyító erejével szeretnénk álláspontunk számára kedvező fogadtatást biztosítani. A székesfőváros középitési ügyosztályának vezetője tanácsnoki rangban Solthy Lajos műszaki tanácsos. A városrendezési és magánépítési osztály vezetője is mérnök-tanácsnok: Rumbach Dezső. Debrecenben a VII. tanácsi ügyosztály, a a műszaki ügyosztály. Vezetője Borsos József műszaki főtanácsos, tb. tanácsnokKalocsán van műszaki tanácsnok: Gross Pál. Halason a városi tanács egyik tagja mérnök: Dobó Kálmán. Kispesten az egyik tanácsnok mérnök: Holop Pál, műszaki tanácsnak. Nagykőrösön Kittel Károly a műszaki tanácsnok. Nyíregyházán is vau műszaki tanácsnok: Nagy Elek. Salgótarjánban az egyik tanácsnok mérnök : Konczér Ferenc. Szentendrén Malesiczkv Hugó műszaki tanácsnok. Szombathelyen Niessner Aladár a műszaki tanácsnok, aki valamikor a szegedi mérnöki hivatal tagja volt. Az újpesti tanácsnak is van mérnök tagja: Hoffer Mihály. Veszprémben Bokrcsy Jenő a műszaki tanácsnok. Talán elég ennyi példa azokkal szemben, akik arra hivatkoznak, hogy törvényes aka-j dálya Van a mérnök-tanácsnokságnak. Csali szabályrendelet áll ennek útjába. A szabályrendelet azonban nem tabu, hogy azt ne lehessen módosítani. Ha tizenkét magyar városban megoldhatták a szervezeti kérdést olyan módop, hogy a mérnöknek helyet biztositól tak a tanácsban, akkor Szegeden sem mondhatják azt, hogy a kérdés ily módon való rendezését a törvény teszi lehetetlenné. Mi azt mondjuk: egy mérnök nem is elég a tanácsban, Nem akarjuk a jogi képzettséget lebecsülni, de jogi vizsga és jogi képzettség között kü-: lónbséget teszünk s a legnagyobb mértékben perhorreszkáljuk azoknak állásfoglalását, akik az államtudományi államvizsga birtokában magukat képzett jogászoknak tartják s szót mernek emelni annak érdekében, hogy a városi tanács tagjai csak jogászok lehessenek. Abból a ¡>tudományból«, amiből ezek az urak vizsgáztak, már nem maradt ka kövön. Már ezt a vizsgát is eltörölte Klebelsberg gróf okossága. S akkor, amikor a város legnagyobb kérdéseinek megoldásához müJ szaki ismeretek szükségesek, amikor műszaki műveltség nélkül várospolitikai kérdéshez még hozzászólni is alig lehet, amikor technikai felkészültség nélkül hozzá sem lehet fogni a legaktuálisabb városi feladatok megoldásá-l hoz, a városi mérnöki hivatal vezetőjét még attól a lehetőségtől is megfoszt- ] ják, hogy előadója lehessen ű műszaki ügyeknek s hogy a jogász urak számára, akik a műszaki